A szegedi forradalom igazi eszméje: nem csak múlt, hanem felelősség +galéria

A forradalom szelleme ismét belengi Szeged történelmi tereit. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal az 1956-os eseményekre emlékezve koszorúzási ünnepséget tartott a szegedi Rerrich Béla téren, ezzel állítva emléket a szabadságharc hőseinek. A rendezvény központi üzenete azonban messze túlmutat a történelmi visszatekintésen. A háború az emberiség legnagyobb ellensége felkiáltás aktuális és kritikus kérdéseket vet fel a jelenkor szegedi polgárai számára. Képesek vagyunk-e megőrizni az ’56-os áldozatok örökségét a mai, békétlen világban?

A szegedi forradalom hőseinek mai üzenete

A megemlékezésen elhangzottak szerint az 1956-os forradalom hősei előtti tisztelgés ma felelősségvállalást jelent. Dr. Salgó László Péter, főispán hangsúlyozta, hogy a jelenlét célja nem csupán a múlt felidézése, hanem annak tudatosítása, hogy a szabadságot és a hősi eszmét „el ne áruljuk”.

A koszorúzás a belvárosi Rerrich Béla téren zajlott, amely az 1956-os események idején is központi helyszíne volt a szegedi diákság és lakosság szerveződésének. A helyszínválasztás megerősíti a történelmi folytonosságot: 

Az üzenet, miszerint a háború az emberiség legnagyobb ellensége, arra ösztönzi a szegedieket, hogy ne csak a múltba tekintsenek, hanem aktívan tegyenek a békés jövőért. A feladat az, hogy a hősök örökségét ne csak megőrizzük, de a mindennapok során is továbbvigyük.

Mi volt az igazi üzenet '56-ban?

Valóban, a tiszteletadás gesztusa sosem csupán a formalitásról szólhat, főleg egy olyan városban, ahol az egyetemi ifjúság érezte meg először a fellobbanó lángot. 

Szegeden – Budapestet megelőzően – az egyetemi ifjúság kezdeményezte a MEFESZ megalapítását, amely egy tiszta, békés, de rendíthetetlen szándékkal jellemezhető szellemi forradalom volt. Az ő tanulságuk nem geopolitikai helyzetre figyelmeztetett, hanem a szabadság egyetemes létszükségletére.