Ez a hír is érdekelheti
Egy 5. századi szarmata település nyomait találták meg Alsóvároson
Szarmaták nyomában: genetikai kapcsolat az Uráltól Szegedig
Genetikai nyomokat találtak a sztyeppén és az Alföldön élt szarmaták között. Az SZTE kutatása új fejezetet nyit a magyar őstörténetben a szarmaták révén.
Honnan jöttek, kik voltak a szarmaták, és élnek-e ma is közöttünk leszármazottaik? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Szegedi Tudományegyetem Archeogenetikai Kutatócsoportja, amely nemrég rangos nemzetközi publikációban számolt be eredményeiről. A kutatás középpontjában a szarmaták álltak: azok a lovas nomád népek, akik az Urál vidékéről indultak, és az időszámításunk utáni első századokban a Kárpát-medencében telepedtek meg.
A szarmaták a szkíták örökébe lépve uralták a Pontikus–Kaszpi sztyeppét, majd – kihasználva a Dák Királyság meggyengülését – zsoldosként, majd tömegesen is megérkeztek a mai Alföld területére. Itt fokozatosan földművelő telepesekké váltak, római kereskedelembe kapcsolódtak be, és jelentős kulturális átalakuláson mentek keresztül. Ám hogy genetikai értelemben is azok-e, akik a keleti sztyeppéről indultak el – ez eddig nem volt bizonyított.
Ősi gének – modern módszerekkel
Az SZTE kutatói, Schütz Oszkár PhD-hallgató vezetésével, 135 Kárpát-medencei szarmata személy teljes genomját elemezték. A legmodernebb populációgenetikai és úgynevezett IBD-módszerekkel (identity-by-descent) dolgozva meglepő eredményre jutottak: bár az Alföldön élt szarmaták genetikai összetétele idővel jelentősen elvegyült a helyi népességgel, mégis sikerült kimutatni közvetlen leszármazási kapcsolatokat a keleti sztyeppe szarmatái és a Kárpát-medencei csoportok között.
A szarmaták szegedi vonatkozásáról korábban itt írtunk:
Egy különösen izgalmas esetben például egy füzesabonyi temetőben talált személy DNS-e távoli rokonságban állt egy több ezer kilométerrel keletebbre, a Don torkolatánál feltárt egyén genetikai állományával. Ez alapján nemcsak közös eredetről, de több évszázadon és földrajzi határon átívelő rokoni kapcsolatról is beszélhetünk.
Szarmaták hatása a magyar őstörténetre
A kutatás a magyar őstörténet szempontjából is mérföldkő lehet. A szarmaták közel 400 éven át meghatározó népességet jelentettek a Kárpát-medencében, és a genetikai vizsgálatok szerint leszármazottaik még a honfoglalás idején is jelen voltak.
Bár a DNS-ükből származó genetikai információk ma már csak csekély mennyiségben mutathatók ki a mai népességben, a kulturális hatásuk máig élhet – például a településnevekben, régészeti leletekben vagy néphagyományokban.
Korábbi kutatások pedig azt is kimutatták, hogy az első generációs honfoglalók génállományában szintén felfedezhetők szarmata vonások – még abból az időből, amikor őseik az Urál környékén éltek. Így ez a két, független szarmata vonal végül újra találkozott a Kárpát-medencében.
Őseink árnyékában
A szarmata kutatás egy újabb példája annak, hogyan képesek a genetikai vizsgálatok történelmi mítoszokat, legendákat és forrásokat új fényben láttatni. Bár a múlt teljes rekonstruálása továbbra is régészek, történészek és nyelvészek közös munkáját igényli, az SZTE eredményei közelebb visznek minket saját gyökereinkhez.
A kutatásról további részletek az SZTE cikkében olvashatóak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025