Ez a hír is érdekelheti
Hamis információkkal terelhet a Tisza Párt vezetője
Szeged levert forradalma
1956 októberében Szeged diákjai indították el az események láncolatát. A forradalom gyorsan elterjedt, lebontva a régi hatalmi struktúrákat.
Napjainkban már a történész szakmában általánosan ismert és elismert, hogy az 1956-os forradalom október 23-i kitöréséhez döntő mértékben járult hozzá a szegedi egyetemisták által október 16-án megalapított Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének országossá váló szervező tevékenysége. A fővárosi egyetemisták által meghirdetett budapesti tüntetés végül visszafordíthatatlanná tette a népharag kitörését.
Forradalom Szegeden: győztesek és vesztesek
A fővárosban folyó forradalmi eseményekkel párhuzamosan a magyar vidék egészében is egy hét alatt lezajlódott az addigi kommunista hatalom szerveinek szétesése és az új forradalmi szervek, a munkahelyi és települési munkástanácsok és a rend biztosítására a helyi nemzetőrségek létrejötte.
Szegeden a Szeged Város Néptanácsa, majd október 31-től a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottság vette át a város irányítását, melynek elnökségét Perbíró József jogászprofesszor vezette. A nemzetőrség helyi irányítója Lazúr Barna, a tudományegyetem katonai tanszékének oktatója lett.
A Délmagyarország napilap kiadását héttagú ideiglenes szerkesztőség vette át és a forradalom győzelmét követően Szeged Népe címmel jelent meg. Országosan egyedülálló volt a szegedi MÁV igazgatóságról üzemeltetett Széchenyi Rádió, mely a színház színészeinek bevonásával a forradalmi átalakulás hírei mellett kulturális programokat is sugárzott.
A korábbi kommunista vezetők és az Államvédelmi Hatóság emberei közül jópáran Jugoszláviába menekültek, az ÁVH és a rendőrség kompromittálódott tagjai közül az új nemzetőrség többeket letartóztatott és ideiglenesen a Csillag börtönben helyezett el.
Szovjet támadás
A szovjet vezetés némi hezitálás után a magyar társadalom tevőleges támogatásával folyó forradalmi átalakulás katonai szétzúzása mellett döntött. Kárpátalján és Romániában tucatnyi hadosztály sorakozott fel a magyar határ mentén, november 4-én hajnalban általános offenzívát indítva az ország elfoglalására.
Szegeden először elfoglalták az öthalmi úti volt ÁVH laktanyát. A Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságban a rendészeti ügyekért is felelős Kováts József eleinte tett kísérletet a fegyveres ellenállás megszervezésére, de a túlerőt és a saját fegyverzet hiányát, a magyar katonai alakulatok szétszéledését látva végül Perbíró Józseffel a Széchenyi-adón nyugalomra szólított fel.
A Csillag börtönből kiengedték a fogva tartott államvédelmiseket, a Forradalmi Nemzeti Bizottság intézkedett a jelenlegi Belvárosi híd védelméről, mert egyes hírek szerint azt ellenállásra készülők fel akarták robbantani. Lazúr Barna feloszlatta a nemzetőrséget és sok társával együtt Jugoszláviába menekült.
Szeged szovjet megszállása
November 4-én szovjet felderítőjárőr haladt át a városon, majd másnap a Románia felől érkező alakulatok Újszeged megszállását követően délután 3 óra körül több harckocsival behatoltak a belvárosba. A városháza épületét elfoglalva a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságot feloszlatták, hat tagját, köztük a később halálra ítélt és kivégzett Kováts Józsefet letartóztatták. Egyeseket a Szovjetunióba deportáltak. Más középületeket is megszálltak, a MÁV székházban szétverték a Széchenyi Rádió berendezését. A Kossuth Lajos sugárúton és a Rákóczi térnél valamint a színháznál dördültek lövések, a szovjet katonák egy házba belőttek, az incidensek nem jártak halálos áldozattal.
Kezdetét vette szovjet tanácsadók támogatásával az új politikai és közigazgatási egységek megszervezése és a megtorlás. Szeged 1956-os forradalma véget ért.
További híreink:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025