Ez a hír is érdekelheti
Szeged több mint 300 éves rejtélyére is fény derült a rakparton +fotók +videó
Szarmata sírok kerültek elő Szeged közelében
Szarmata sírokra és egy Rákosi-kori bunkerre bukkantak Mórahalmon a készülő focipályák földmunkái során.
Különleges régészeti leletek kerültek elő Mórahalmon, ahol épp a Szeged-Csanádi Egyházmegye új oktatási és sportkomplexuma épül. A Móra Ferenc Múzeum régészei két készülő műfüves focipálya helyszínén végeztek megelőző feltárást, amely során a Kr. u. 3. századból származó szarmata temetkezések nyomaira bukkantak. A leletegyüttes nemcsak történelmi jelentőségű, hanem újabb bizonyítéka annak, hogy a Dél-Alföld már az ókorban is sűrűn lakott terület volt.
A régészek által feltárt sírok többsége már bolygatott volt, azaz a csontok eredeti helyzetükből elmozdultak, ami nehezítette a pontos rekonstruálást. Ennek ellenére több esetben is sikerült megfigyelni a temetkezési rítusokra utaló jeleket: az elhunytakat gyakran rönkkoporsóba helyezték, melyeket vasból készült kapcsok tartottak össze. Ez a gyakorlat nemcsak a korabeli kézművesség fejlettségére utal, hanem vallási és társadalmi szokásokról is árulkodik.
A sírokból számos használati és viseleti tárgy is előkerült.
A kerámiadények, orsógombok és vaskések mellett borostyánból és színes üvegből készült gyöngyöket, valamint vasfibulát – vagyis ruhakapcsoló tűt – is találtak, amely a korabeli öltözködési szokásokat teszi kézzelfoghatóbbá.
Az ilyen típusú mellékletek gyakoriak a szarmata temetkezésekben, különösen a nők sírjaiban, és fontos információt szolgáltatnak a társadalmi struktúráról, a kereskedelemről és az esztétikai ízlésről.
A feltárás során nemcsak az ókorból, hanem a közelmúltból is származó történelmi emlék került napvilágra. A területen áll ugyanis egy betonbunker, amely az 1952 és 1955 között épült Déli Védelmi Rendszer – közismert nevén a Rákosi-vonal – része volt.
A „magyar Maginot-vonalnak” is nevezett létesítmény célja az volt, hogy megvédje az országot egy esetleges jugoszláv katonai támadás esetén. Ez a védelmi rendszer mintegy 630 kilométer hosszan húzódott Szegedtől egészen az Őrségig, és Csongrád megyében összesen 21 hasonló bunker épült.
A mórahalmi feltárás tehát különböző történelmi korszakokat köt össze egyetlen helyszínen: a római kori szarmata kultúra nyomai mellett a 20. századi hidegháborús évek emlékei is előkerültek. Ez a kettősség jól szemlélteti, mennyi mindent rejt a dél-alföldi föld, és milyen sokat tanulhatunk múltunkból egy-egy beruházást megelőző régészeti vizsgálat révén.
A feltárt leletek részletes feldolgozása és tudományos értékelése a következő hónapokban történik meg, a Móra Ferenc Múzeum régészei pedig azt ígérik, hogy a legérdekesebb tárgyakat a jövőben a nagyközönség is megtekintheti majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025