Egyetem

Átírja a történelmet az SZTE új kutatása

Átírja a történelmet az SZTE új kutatása

200 millió támogatást kapott rá a magyar államtól

Kovács György
2024. január 13., szombat
Fotó: Lehoczky Péter
Átírja a történelmet az SZTE új kutatása

200 millió támogatást kap az SZTE a magyar államtól, egy még fiatal tudományterület kutatására.

Fotó: Lehoczky Péter. 

 

Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője ismertette, napjainkig több, mint 10 ezer archaikus embernek a genomját ismertük meg, pedig az archeogenetika alig harmincéves tudományterület. Az örökítőanyag vizsgálatával rekonstruálni tudják az egykori elődeinknek, a rokonsági, leszármazási viszonyait. Mint mondta, páratlan lehetőséget biztosít a magyar őstörténet számos nyitott kérdésének a megválaszolására is.

A tavalyi évben áttörő eredményt hoztunk ebben a tekintetben, hiszen a népvándorláskor utolsó három hullámának a leszármazási és rokonsági viszonyait elég nagy felbontással tisztáztuk

- fogalmazott a szakember.

A vizsgálatok alapján az európai hunok, Attila hunjai közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak, azonban a Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel - germánokkal, szarmatákkal - keveredtek.

A második hullámmal kapcsolatban, az avarokról sikerült kimutatni, hogy a vezető réteg szintén Mongóliából indult ki és az ázsiai hunok leszármazottai voltak.

„Tehát ha úgy tetszik, egy második ázsiai hun hullám indult ki.”

Hozzátette, mire a Kárpát-medencébe értek már jóval kevesebben voltak az eredeti zsuanzsuan leszármazottak, magukkal hozták az egykori hun területek népességét is.

 

A honfoglaló magyarok nem Mongóliából indultak, de van kötődésük

Leszögezte, a magyarok az Urál keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd először keveredtek a szarmatákkal, majd az Ázsiából kijövő, európai hunná váló hunokkal.

Ezáltal a Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről, ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak - hiszen a kínai nagy fal is ellenük épült - még nincsenek adatok.

Ezeknek a tanulmányozására nagyon-nagyon jó lehetőséget kínál a Csák miniszter úr által segített, illetve a segítségével létrehozott kínai-magyar együttműködés, amelynek keretében lehetőségünk nyílik ezeknek a páratlan leleteknek a vizsgálatára, a kínai-magyar együttműködés keretében.

 

Csák János, a kulturális és innovációs miniszter kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében „és azt tűzte ki, hogy az oktatás minősége javuljon, a kutatás minősége javuljon és a társadalmi beágyazottsága javuljon az egyetemen.”

Kiemelte, ennek érdekében két és félszeresére növelték a modellt váltó egyetemek finanszírozását.

Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatásokat az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek. Ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját.

A miniszter ismertette, a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás "főútvonalán" fekszenek.

A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.