Átírja a történelmet az SZTE új kutatása
200 millió támogatást kap az SZTE a magyar államtól, egy még fiatal tudományterület kutatására.
Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője ismertette, napjainkig több, mint 10 ezer archaikus embernek a genomját ismertük meg, pedig az archeogenetika alig harmincéves tudományterület. Az örökítőanyag vizsgálatával rekonstruálni tudják az egykori elődeinknek, a rokonsági, leszármazási viszonyait. Mint mondta, páratlan lehetőséget biztosít a magyar őstörténet számos nyitott kérdésének a megválaszolására is.
A tavalyi évben áttörő eredményt hoztunk ebben a tekintetben, hiszen a népvándorláskor utolsó három hullámának a leszármazási és rokonsági viszonyait elég nagy felbontással tisztáztuk
- fogalmazott a szakember.
A vizsgálatok alapján az európai hunok, Attila hunjai közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak, azonban a Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel - germánokkal, szarmatákkal - keveredtek.
A második hullámmal kapcsolatban, az avarokról sikerült kimutatni, hogy a vezető réteg szintén Mongóliából indult ki és az ázsiai hunok leszármazottai voltak.
„Tehát ha úgy tetszik, egy második ázsiai hun hullám indult ki.”
Hozzátette, mire a Kárpát-medencébe értek már jóval kevesebben voltak az eredeti zsuanzsuan leszármazottak, magukkal hozták az egykori hun területek népességét is.
A honfoglaló magyarok nem Mongóliából indultak, de van kötődésük
Leszögezte, a magyarok az Urál keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd először keveredtek a szarmatákkal, majd az Ázsiából kijövő, európai hunná váló hunokkal.
Ezáltal a Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről, ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak - hiszen a kínai nagy fal is ellenük épült - még nincsenek adatok.
Ezeknek a tanulmányozására nagyon-nagyon jó lehetőséget kínál a Csák miniszter úr által segített, illetve a segítségével létrehozott kínai-magyar együttműködés, amelynek keretében lehetőségünk nyílik ezeknek a páratlan leleteknek a vizsgálatára, a kínai-magyar együttműködés keretében.
Csák János, a kulturális és innovációs miniszter kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében „és azt tűzte ki, hogy az oktatás minősége javuljon, a kutatás minősége javuljon és a társadalmi beágyazottsága javuljon az egyetemen.”
Kiemelte, ennek érdekében két és félszeresére növelték a modellt váltó egyetemek finanszírozását.
Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatásokat az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek. Ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját.
A miniszter ismertette, a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás "főútvonalán" fekszenek.
A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen.
