Múltidéző: Szegeden három nagy mozijából mára egy maradt

Nem is olyan régen három nagy mozi és több kisebb is üzemelt Szegeden: a Belvárosi, korábbi nevén Szabadság, a Korzó, ami régebben a Vörös Csillag volt, valamint a Széchenyi későbbi nevén a Fáklya. Ezek közül csak a Belvárosi élte túl a mozik modernizálását, a Korzó átalakult zeneházzá, míg a Fáklyának az épülete sem áll ma.

A Belvárosi, a vidék legnagyobb mozija

A szegedi Belvárosi Mozit 1920-ban kezdték építeni, Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján. Ez volt a vidék legnagyobb mozija. A mozitermet úgy alakították ki, hogy az alkalmas legyen színházi előadásokra is, a színpadot ellátták süllyesztővel és zsinórpadlással is, előtte nagyméretű zenekari árkot alakítottak ki, a földszintre 700, az erkélyre és a páholyokba 500 ülőhely került.

Az emeletre kétoldalt lépcső vezetett föl. A Belvárosi Moziban 1920. szeptember 8-án volt az első vetítés, amire zsúfolásig megtelt az épület, még az oldalfeljárókat is elállta a kíváncsi közönség - a korabeli tudósítás szerint.

A dicstelenül kihunyt Fáklya

A Fáklya mozi, aminek az eredeti neve, Széchenyi mozi volt, szintén 1920-ban adták át. Az aszimmetrikus V alakú, sarki épület eredetileg 850 fő befogadására volt alkalmas. Az akkoriban legmodernebbnek számító, vasbetonvázas épület utcai sávja magasabb volt az udvarinál – összhangban a nézőtér legfelső szintjével s a vetítőhelyiségekkel. A Fáklyában 1995. augusztus 20-án vetítettek utoljára filmet, két hónappal később – miután a Providencia Biztosító megvásárolta a területet – lebontották az egykori legendás mozi épületét.

A Korzó – egykori Vörös Csillag – Mozi 1913. február 19-én a Széchenyi téri Zsótér-házban nyitotta meg, a 850 fős nézőtéren és Az ember tragédiája került bemutatásra. A mozi egészen sokáig húzta a rendszerváltás után, „csak” 2001-ben szűnt meg a rendszeres vetítés, ma Zeneházként funkcionál.

A premiermozi szerepét a Fáklya és a Vörös Csillag vették át, utánjátszó moziként pedig a November 7. Művelődési Központban tartottak heti 3 előadást, igaz itt egygépes rendszerben szünettel vetítettek, de bekapcsolták a rendszerbe a Postás és a Dugonics mozikat is. 
 

Szabadtéri mozi a ligetben

Amikor 1978 -ban átépítés miatt a Szegedi Nemzeti Színház átmenetileg a Belvárosi mozi épületébe költözött, azért, hogy a szegediek ne szenvedjenek hiányt a filmekben, nyitottak az újszegedi ligetben egy szabadtéri mozit, melynek sikerét az is garantálta, hogy „előjátszásba" kapták meg a filmeket, vagyis nyaranta bemutathatták azokat a műveket, amelyek csak ősszel kerültek a magyar „kőmozikba". A szegediek imádták, sokszor egymás ölében és a lépcsőkön is ültek, vagy ha végképp nem volt hely, állva nézték a vásznat. Ma nem mozi van, de a kultúra maradt, ott üzemel az Újszegedi Szabadtéri Színpad.

A 2000-es évek elején kapta vissza az egyház az Eszperantó utca és a Kossuth Lajos sugárút sarkán lévő Dugonics Mozi épületét, ám a rozzant állapotú közösségi házra több 10 milliót kellett volna költeni, ezért az eladás mellett döntöttek és 2003-2004 között lebontották a rókusiak előtt csak bolhásként emlegetett mozit.

Sajnos nagyon kevés információ lelhető fel az egykori videomoziról, amely a város egyik legnevesebb halászcsárdájában, a Kiskőrössy-ben üzemelt. De a korabeli újságokban rendszeresen ott szerepel a moziműsorban a videómozi programja is.

Autósmozi Dorozsmán 

Az autósmozi a 80-as években lett divat, Szegeden is nyílt egy, méghozzá a dorozsmai nagybani piacnál. A dialógus és a zene többféle módon juthatott el a kocsiban ülő nézőkig, például autórádión keresztül – a környékbeliek az otthoni készüléken is foghatták –, vagy egyszerűen a lehúzott ablakon át hallható a hangszóróból. A kert- és autósmozik halálát a technika és az igények megváltozása okozta. A térhangzású hatás nem érvényesül, ha a hangot elfújja a szél, és a forgalmazók sem adtak már új filmeket azzal a rizikóval, hogy az időjárás vagy lehetővé teszi a folyamatos vetítést, vagy nem. Magánvállalkozók a dorozsmai bezárása után próbálkoztak még autósmozival Szegeden, a vasútállomás mögött, de próbálkozásuk kudarcba fulladt.

Verseny a Plázával

A rendszerváltás után a vidéki mozik nehéz helyzetbe kerültek. A Szeged Plazaban megnyílt Cinema City jelentette verseny miatt több belvárosi vetítőhely is bezárt. A Belvárosi Mozit a városi önkormányzat összevonta az Ifjúsági Házzal. A létesítményt többször is modernizálták is, új berendezéseket szereztek be, több egyéb funkciója is van a háznak így ha nem is veszi fel a versenyt a plázával-ami nem is feladata talán-de életben marad, őrizve egy szeletét a szegedi mozis történelemnek.