A Reök-kripta meggyalázása kapcsán tárt fel súlyos igazságokat az ükunoka
A szegedi Reök család tragikus sorsa a mai napig kísérti a leszármazottakat. Különösen fájó pont a méltatlanul pusztuló Reök-kripta, amely a város felelősségét is felveti.
A Reök-palota, Szeged szecessziós gyöngyszeme büszkén áll a város szívében, ám árnyékot vet rá a Reök család méltatlanul pusztuló sírboltja a Református és Evangélikus temetőben. A Reök-kripta meggyalázása és a család tragikus sorsát tárja a nyilvánosság elé Reök György Aba, Reök Iván ükunokája, aki súlyos igazságokat tárt fel a család múltbéli kisemmizéséről és a szegedi önkormányzat mulasztásairól.
Tavaly, amikor Reök György Aba fiával a szegedi temetőben járt, hogy új kulcsokat készíttessenek a családi sírbolthoz – mivel a korábbi, rendelkezésre jogosult családtagok már elhunytak –, szomorú és felháborító látvány fogadta őket: a Reök családi kripta szétdúlva, kifosztva, meggyalázott állapotban állt. Jelenleg az ükunoka és fia, Miklós jogosultak a sírbolt feletti rendelkezésre.
Reök György Aba a Délmagyar megkeresésére levelében elmondta, mivel a Reök családnak már nincs szegedi ága, Ács Péter presbiter segített nekik felvenni a kapcsolatot Kereskényi Sándor lelkésszel, a temetőt 2001 óta gondozó Honvéd téri Református Egyházközség vezetőjével, hogy átvehessék a rendelkezési jogot és elkészíttethessék az új kulcsokat.
Önkormányzati csend a Reök-kripta kapcsán és elmaradó segítség
Az ükunoka nemcsak a temetői ügyekben kereste a megoldást, hanem a szegedi önkormányzat illetékeseit is megkereste, hogy megtudja, milyen szerepet vállalnának a vandálok által megrongált kripta helyreállításában és állagmegóvásában.
Sajnos az ügy egyelőre nem jutott előbbre
– számolt be a Reök-leszármazott, aki szerint a legcélszerűbb megoldás az lenne, ha az önkormányzat rendbe hozatná és helyi védettség alá helyezné a Reök-kriptát.
Reök György Aba hangsúlyozta, hogy Reök Iván és családja megérdemelne ennyi kegyeleti gondoskodást a várostól, különösen, hogy a család erősen megfogyatkozott, és egyik tagja sincs abban az anyagi helyzetben, hogy magára vállalhassa a kripta helyreállításának és gondozásának terhét.
A földönfutóvá vált leszármazottak fájdalma
A Reök-család örökségének meggyalázása nem az egyetlen fájdalmas pont Reök György Aba számára. Az ükunoka arról is beszélt, mit jelent Reök-leszármazottnak lenni, rámutatva a család '45 utáni tragikus sorsára:
Ambivalens választ tudok csak adni. Egyfelől természetesen büszkék vagyunk a családunkra, hiszen Reök Ivánon kívül is jó pár értékes embert adott a nemzetnek, másfelől viszont a családunk '45 utáni kisemmizése földönfutóvá tette annak tagjait, aminek a következményeit máig nyögjük.
Hozzátette, hogy bátyjával együtt egy komfort nélküli tanyasi viskóban nőttek fel, miközben a családjuk államosított ingatlanjaiban, mint például a ma büszkeségként emlegetett Reök-palotában idegenek laktak.
Megkérdőjelezhető megbecsülés és súlyos mulasztás
Reök György Aba levelében rávilágított a szegedi önkormányzat egy súlyos mulasztására is, amely szerinte a Reök-palota "példás" rendbehozatalát is árnyalja.
Itt jegyzem meg azt is, hogy a Reök-palota példás rendbehozatala még látszólag sem a Reök család iránti társadalmi megbecsülés jele, valójában kőkemény üzleti érdek húzódik meg mögötte
– fogalmazott az ükunoka.
Ennek ékes bizonyítékaként említette, hogy a család nevét, azaz a Reök mozaikszót (Regionális Összművészeti Központ) megkérdezésük nélkül használták fel az épületben működő önkormányzati intézmény elnevezésére.
Az igazi megbecsülés ott kezdődne, ha a palota homlokzatára végre kikerülne egy emléktábla Reök Ivánról, aki nemcsak építtette, hanem népes családjával együtt ott is lakott – hangsúlyozta Reök György Aba, hozzátéve, hogy Magyar Ede építészi zsenialitása mit sem ért volna, ha Reök Iván nem ad neki szabad kezet a tervezésben és nem finanszírozza a terv megvalósítását.
A Reök család ükunokájának szavai rávilágítanak egy régóta elfeledett, ám annál fájdalmasabb fejezetre Szeged történelmében.
A meggyalázott kripta, a kisemmizett leszármazottak és az önkormányzat mulasztásai súlyos kérdéseket vetnek fel a város emlékezetpolitikájával és az értékek megóvásával kapcsolatban.
A család reményei szerint a nyilvánosság ereje segíthet abban, hogy a Reök-kripta végre méltó gondozásra és védettségre leljen, és a család neve újra a tisztelet és megbecsülés jelképe lehessen Szegeden.
