A Reök-kripta meggyalázása kapcsán tárt fel súlyos igazságokat az ükunoka
A szegedi Reök család tragikus sorsa a mai napig kísérti a leszármazottakat. Különösen fájó pont a méltatlanul pusztuló Reök-kripta, amely a város felelősségét is felveti.
A Reök-palota, Szeged szecessziós gyöngyszeme büszkén áll a város szívében, ám árnyékot vet rá a Reök család méltatlanul pusztuló sírboltja a Református és Evangélikus temetőben. A Reök-kripta meggyalázása és a család tragikus sorsát tárja a nyilvánosság elé Reök György Aba, Reök Iván ükunokája, aki súlyos igazságokat tárt fel a család múltbéli kisemmizéséről és a szegedi önkormányzat mulasztásairól.
Tavaly, amikor Reök György Aba fiával a szegedi temetőben járt, hogy új kulcsokat készíttessenek a családi sírbolthoz – mivel a korábbi, rendelkezésre jogosult családtagok már elhunytak –, szomorú és felháborító látvány fogadta őket: a Reök családi kripta szétdúlva, kifosztva, meggyalázott állapotban állt. Jelenleg az ükunoka és fia, Miklós jogosultak a sírbolt feletti rendelkezésre.
Reök György Aba a Délmagyar megkeresésére levelében elmondta, mivel a Reök családnak már nincs szegedi ága, Ács Péter presbiter segített nekik felvenni a kapcsolatot Kereskényi Sándor lelkésszel, a temetőt 2001 óta gondozó Honvéd téri Református Egyházközség vezetőjével, hogy átvehessék a rendelkezési jogot és elkészíttethessék az új kulcsokat.
Önkormányzati csend a Reök-kripta kapcsán és elmaradó segítség
Az ükunoka nemcsak a temetői ügyekben kereste a megoldást, hanem a szegedi önkormányzat illetékeseit is megkereste, hogy megtudja, milyen szerepet vállalnának a vandálok által megrongált kripta helyreállításában és állagmegóvásában.
Sajnos az ügy egyelőre nem jutott előbbre
– számolt be a Reök-leszármazott, aki szerint a legcélszerűbb megoldás az lenne, ha az önkormányzat rendbe hozatná és helyi védettség alá helyezné a Reök-kriptát.
Reök György Aba hangsúlyozta, hogy Reök Iván és családja megérdemelne ennyi kegyeleti gondoskodást a várostól, különösen, hogy a család erősen megfogyatkozott, és egyik tagja sincs abban az anyagi helyzetben, hogy magára vállalhassa a kripta helyreállításának és gondozásának terhét.
A földönfutóvá vált leszármazottak fájdalma
A Reök-család örökségének meggyalázása nem az egyetlen fájdalmas pont Reök György Aba számára. Az ükunoka arról is beszélt, mit jelent Reök-leszármazottnak lenni, rámutatva a család '45 utáni tragikus sorsára:
Ambivalens választ tudok csak adni. Egyfelől természetesen büszkék vagyunk a családunkra, hiszen Reök Ivánon kívül is jó pár értékes embert adott a nemzetnek, másfelől viszont a családunk '45 utáni kisemmizése földönfutóvá tette annak tagjait, aminek a következményeit máig nyögjük.
Hozzátette, hogy bátyjával együtt egy komfort nélküli tanyasi viskóban nőttek fel, miközben a családjuk államosított ingatlanjaiban, mint például a ma büszkeségként emlegetett Reök-palotában idegenek laktak.
Megkérdőjelezhető megbecsülés és súlyos mulasztás
Reök György Aba levelében rávilágított a szegedi önkormányzat egy súlyos mulasztására is, amely szerinte a Reök-palota "példás" rendbehozatalát is árnyalja.
Itt jegyzem meg azt is, hogy a Reök-palota példás rendbehozatala még látszólag sem a Reök család iránti társadalmi megbecsülés jele, valójában kőkemény üzleti érdek húzódik meg mögötte
– fogalmazott az ükunoka.
Ennek ékes bizonyítékaként említette, hogy a család nevét, azaz a Reök mozaikszót (Regionális Összművészeti Központ) megkérdezésük nélkül használták fel az épületben működő önkormányzati intézmény elnevezésére.
Az igazi megbecsülés ott kezdődne, ha a palota homlokzatára végre kikerülne egy emléktábla Reök Ivánról, aki nemcsak építtette, hanem népes családjával együtt ott is lakott – hangsúlyozta Reök György Aba, hozzátéve, hogy Magyar Ede építészi zsenialitása mit sem ért volna, ha Reök Iván nem ad neki szabad kezet a tervezésben és nem finanszírozza a terv megvalósítását.
A Reök család ükunokájának szavai rávilágítanak egy régóta elfeledett, ám annál fájdalmasabb fejezetre Szeged történelmében.
A meggyalázott kripta, a kisemmizett leszármazottak és az önkormányzat mulasztásai súlyos kérdéseket vetnek fel a város emlékezetpolitikájával és az értékek megóvásával kapcsolatban.
A család reményei szerint a nyilvánosság ereje segíthet abban, hogy a Reök-kripta végre méltó gondozásra és védettségre leljen, és a család neve újra a tisztelet és megbecsülés jelképe lehessen Szegeden.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
