Választás 2026 - rekordrészvétel mellett zárult a szavazás

Lapunk egész napos hírfolyammal követi az országgyűlési választás eseményeit, tartson velünk az urnazárásig folyamatosan frissülő élő hírfolyamunkban. Másik hírfolyamunkban mindent megtalál, ami ma Szegeden és környékén, azaz a vármegyei 1-es és vármegyei 2-es választókerületben történik.

Lapunk egész napos hírfolyammal követi az országgyűlési választás eseményeit, tartson velünk az urnazárásig folyamatosan frissülő élő hírfolyamunkban. Másik hírfolyamunkban mindent megtalál, ami ma Szegeden és környékén, azaz a vármegyei 1-es és vármegyei 2-es választókerületben történik.

Vasárnap reggel megnyíltak a szavazókörök Magyarországon, és kezdetét vette a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás. Az ország több mint 7,5 millió választásra jogosult polgára dönthet arról, kik képviseljék őket a következő négy évben. A voksolás nemcsak belföldön, hanem külképviseleteken és levélben is zajlik, így világszerte százezrek vesznek részt a demokratikus folyamatban.

Pontban 6:00-kor megkezdődött a voksolás az ország 10 047 szavazókörében az országgyűlésiképviselő-választáson. Este hét óráig mintegy 7,5 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.

A Fidesz folyamatosan tesz bejelentéseket a Tiszához köthető választási jogsértések gyanúja miatt - mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője, Dömötör Csaba. A Fidesz által felállított Demokrácia Központ folyamatosan fogadja a bejelentéseket a tiszás választási csalásokról.

A választás reggelén adott interjút Orbán Viktor az Igazság órája különkiadásában, ahol hangsúlyozta: a nemzeti kormányzás legfontosabb feladata, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, és megvédje a családok érdekeit. A miniszterelnök szerint Európa egyre inkább a konfliktus felé sodródik, ami növekvő terheket jelentene a háztartásoknak, ezért világos döntést kell hozni a választáson.

Úgy fogalmazott: a kampány során egyre többen álltak a kormánypártok mellé, és a „csendes többségből hangos többség lett”, ami szerinte a választás kimenetelében is megmutatkozhat. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a jelenlegi politikai küzdelem nemcsak belpolitikai kérdés, hanem nemzetközi tétje is van, hiszen szerinte Brüsszel és a vele szövetséges erők befolyásolni akarják Magyarország irányát. 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte egy Brüsszel–Berlin–Varsó–Kijev tengely rajzolódik ki, ugyanakkor hangsúlyozta: az Egyesült Államok támogatása Magyarország mellett áll, és ez garanciát jelent a békére és a biztonságra. A kormányfő kitért arra is, hogy véleménye szerint aggasztó jelenség, amikor egyesek fegyveres testületekből lépnek ki politikai szerepvállalás céljából, amit törvénysértőnek nevezett, és jelezte: a választások után eljárások indulhatnak ezek kivizsgálására.

Úgy fogalmazott, az ilyen jelenségek mögött összehangoltság sejthető, és nem zárható ki nemzetközi titkosszolgálati háttér sem. Hozzátette: a magyar választási rendszer az egyik legbiztonságosabb Európában, mivel az adatok elektronikusan és papíralapon is rendelkezésre állnak, így a külső befolyás lehetősége kizárható. A miniszterelnök megjegyezte, hogy mintegy 300 ezer szavazat feldolgozása még hátravan, ezért a végleges eredmények csak a következő héten várhatók.

Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országgyűlési képviselő-választáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel az MTI-vel.

A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,5 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.

Az országgyűlési képviselők általános választásán a külképviseleteken a szavazás az időeltolódás miatt több helyszínen már megkezdődött, sőt egyes helyeken már le is zárult. Az amerikai kontinensen április 11-én, szombaton helyi idő szerint reggel 6 órakor, közép-európai idő szerint 11 órakor nyíltak meg az első szavazókörök - közölte a Nemzeti Választási Iroda. Hozzátették: azért, hogy a választást közép-európai idő szerint 19 órakor mindenhol le lehessen zárni, például Nagy-Britanniában, Írországban és Tunéziában 18 órakor, Ghánában 17 órakor zárul a szavazás.

Az amerikai kontinensen idén is a legnagyobb érdeklődés New Yorkban mutatkozott, ahol több mint 1400 választópolgár kérte felvételét a külképviseleti névjegyzékbe. Mint írták, az Amerikán kívüli térségben elsőként Új-Zélandon, Wellingtonban nyílt meg a szavazókör közép-európai idő szerint szombat este 20 órakor, ezt követték az ausztráliai külképviseletek, Canberra, Melbourne és Sydney 22 órakor. Közép-európai idő szerint vasárnap reggel 6 órakor Európa és Afrika számos külképviseletén is megkezdődött a szavazás - írta az NVI.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán nem sokkal reggel 7 óra előtt közétett bejegyzésében jelezte, hogy ő már szavazott, mint írta: "A biztos választás - 2X Fidesz"

A 2026-os országgyűlési választások napján érdemes felidézni a négy évvel ezelőtti eseményeket, amikor Mihálffy Béla szoros küzdelemben, de végül biztos többséggel nyerte meg Csongrád-Csanád vármegye 2-es választókerületét. A 2022-es hivatalos adatok alapján a kormánypárti politikus 45,29%-os támogatottságot élvezett, amivel több mint háromezer szavazattal előzte meg legfőbb riválisát, az ellenzéki Mihálik Edvint. A választás rávilágított a körzet sajátos szerkezetére, ahol a tősgyökeres helyi identitás végül felülírta az akkori országos politikai trendeket.

Stabil fölény

Míg a szegedi belvárosban az ellenzék tudott dominálni, a mandátum sorsát a Homokhátság települései és Kiskundorozsma szilárd szavazótábora döntötte el. Érdekesség, hogy miközben az egyéni körzetet a kormánypárti jelölt húzta be, a térség harmadik meghatározó szereplője, a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László országos listáról szerzett parlamenti mandátumot. Ez a megosztott politikai térkép határozta meg a mostani, 2026-os kampányok dinamikáját is, ahol a jelölteknek ismét a városi és a vidéki szavazók közötti kényes egyensúlyt kellett megtalálniuk a siker érdekében.

Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással nem rendelkező személlyel (például futárral vagy hozzátartozóval), valamint kézbesítési meghatalmazottal is. A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylés okát is, arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe. Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet, valamint a választópolgár személyes adatait (kérelmező neve, - ha eltér - születési neve, lakcíme, születési helye és ideje, személyi azonosító száma vagy hatósági igazolványának száma), amelyeknek meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják. 

A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen. Aki korábban mozgóurnát kért, az a szavazókörben is leadhatja szavazatát, amennyiben személyesen mégis megjelenik, és a mozgóurnát kért választópolgárok jegyzéke a szavazóhelyiségben rendelkezésre áll.

A szavazás napján a Nemzeti Választási Iroda több alkalommal közöl adatokat a részvétel alakulásáról. Az első adatokat az NVI reggel 7 óra után tette közzé, ezt követően 9, 11, 13, 15, 17 és 18:30 órakor frissülnek a részvételi információk a valasztas.hu oldalon. A szavazás 19 órakor zárul.

Ezt követően megkezdődik a szavazatok számlálása a szavazókörökben, és az NVI is megkezdi a levélben érkezett szavazatok megszámlálását. A külképviseleteken és az átjelentkezéssel leadott szavaztok megszámlálását április 17-én és 18-án végzik az erre kijelölt szavazatszámláló bizottságok. A választás eredményére vonatkozó adatok közzététele a szavazás lezárását követően, a feldolgozás előrehaladtával folyamatosan, 10 percenkénti frissítéssel történik.

Megjöttek az első adatok

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 3,43 százalék 9710 szavazó,
• Bács-Kiskun vármegye 3,66 százalék 14 323 szavazó,
• Békés vármegye 3,7 százalék 9507 szavazó,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 2,75 százalék 13 176 szavazó,
• Csongrád-Csanád vármegye 3,4 százalék 10 578 szavazó,
• Fejér vármegye 3,45 százalék 11 526 szavazó,
• Győr-Moson-Sopron vármegye 3,5 százalék 12 600 szavazó,
• Hajdú-Bihar vármegye 3,87 százalék 15 764 szavazó,
• Heves vármegye 3,39 százalék 7690 szavazó,
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 3,66 százalék 10 262 szavazó,
• Komárom-Esztergom vármegye 3,44 százalék 8145 szavazó,
• Nógrád vármegye 2,97 százalék 4315 szavazó,
• Pest vármegye 3,97 százalék 41 757 szavazó,
• Somogy vármegye 3,36 százalék 7868 szavazó,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 2,84 százalék 11 819 szavazó,
• Tolna vármegye 3,64 százalék 6053 szavazó,
• Vas vármegye 3,1 százalék 6091 szavazó,
• Veszprém vármegye 3,42 százalék 9223 szavazó,
• Zala vármegye 2,98 százalék 6260 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Sorsdöntő választás a mai, a valaha volt parlamenti választások közül ennek a legnagyobb a tétje - mondta a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap Dunakeszin, miután kora reggel leadta szavazatát.

Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a mostani választásokon a magyar emberek dönthetnek arról, hogy Magyarország életét az elkövetkezendő esztendőkben a béke vagy a háború határozza meg. Az elmúlt négy évben "minden nap megpróbálták belezsarolni, beletolni, beleprovokálni" Magyarországot a szomszédban zajló háborúba, amit a kormány az elmúlt négy esztendőben nem engedett - fogalmazott.

Mint hozzátette, ennek a választásnak most az a tétje, hogy hazánk a következő négy évben is ki tud-e maradni a háborúból.

 - tette hozzá Szijjártó Péter.

Csongrád-Csanád vármegyében a választásra jogosultak 3,40 százaléka szavazott 7 óráig, a legaktívabbak a 4-es, Makó és Hódmezővásárhely környéke volt a legaktívabb, ott 4,18 százalékon áll a mutató. 

Történelmi döntés előtt állunk! – írta a közösségi oldalán Lázár János.

– írta Lázár János a közösségi oldalán vasárnap reggel közzétett bejegyzésében.

– buzdított a nemzeti kormányra voksolásra az építési és közlekedési miniszter, aki a Fdesz–KDNP szombat esti, a budavári Szentháromság téren tartott kampányzárójáról osztott meg képeket, majd hozzátette: „Hajrá, magyarok! Hajrá, Magyarország!”

A választási törvény szerint szavazni kizárólag a személyazonosság igazolása után lehet, a szavazatszámláló bizottság nem engedi szavazni azt, aki ezt nem tudja igazolni, vagy lejárt a személyazonosító okmányának érvényessége. Minden választásnál akadnak olyanok, akik csak a szavazás napján szembesülnek azzal, hogy lejárt a személyi okmányuk, amellyel igazolni tudják magukat.

Mint írták, a szavazáshoz érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy kártya formátumú jogosítvány szükséges, de a lakcímkártya nem feltétele a szavazásnak. Ha a választás hétvégéjén valakinek semmilyen érvényes személyazonosító igazolványa sincs, a kormányablakban ideiglenes személyi igazolványt kérhet, amivel lehetséges a szavazás - hangsúlyozták.

Azt kérték, hogy az ügyintézés előtt mindenki tájékozódjon a kormanyhivatalok.hu honlapon a nyitva tartó kormányablakokról.

Kubatov Gábor közösségi oldalán számolt be arról, hogy már ő is leadta szavazatát a 2026-os országgyűlési választáson. Bejegyzésében hangsúlyozta: a békére, a biztonságra és a kiszámíthatóságra voksolt. Kiemelte, nem engedi, hogy Magyarországot háborúba sodorják, vagy hogy a családokat megterheljék az emelkedő rezsiköltségek, mint fogalmazott:

A politikus arra kérte a választókat, hogy álljanak ki az ország mellett, és vegyenek részt a szavazáson.

Sulyok Tamás köztársasági elnök leadja szavazatát az országgyűlési választáson Budapesten, a Németvölgyi Általános Iskolában kialakított szavazókörben.

Már Orbán Viktor is szavazott, a miniszterelnök a Zugligeti iskolában, Budapest 04. számú egyéni választókerületében adta le voksát. Ezután a kormányfő sajtótájékoztatót tartott, erről ITT olvashat.

A 2026-os országgyűlési választás lebonyolítása szigorú szabályok szerint történik, amelyek nemcsak a szavazás menetét, hanem a rendkívüli helyzetek kezelését is részletesen meghatározzák. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségek rendjéért, és minden olyan eseményről, amely veszélyezteti a voksolás tisztaságát vagy folyamatát, jegyzőkönyvet kell vezetni. Ezekről az esetekről a helyi választási iroda vezetőjét is haladéktalanul értesíteni kell, az információk pedig a Nemzeti Választási Iroda honlapján is megjelennek.

A szabályozás egyértelmű: a választás napján mindenkinek be kell tartania a rendfenntartással kapcsolatos intézkedéseket, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökétől származnak. A testület feladata az is, hogy megakadályozza a választók befolyásolását. Tilos kampányolni a szavazóhelyiségben, és nem megengedett sem a megfélemlítés, sem az utasítás arra vonatkozóan, hogy ki kire szavazzon – vagy éppen ne szavazzon.

Az eseményeket két csoportra bontják: vannak olyan helyzetek, amelyeket gyors intézkedéssel kezelni lehet, és a szavazás zavartalanul folytatódhat. Ugyanakkor előfordulhatnak olyan rendkívüli esetek is – például haláleset, bombariadó vagy a bizottság létszámának kritikus csökkenése –, amikor a szavazást fel kell függeszteni. Ilyenkor az urnákat és az iratokat lezárják, szükség esetén kiürítik a helyiséget, és azonnal értesítik az illetékes hatóságokat.

Dömötör Csaba vasárnap Vácon arról beszélt, hogy a Fidesz beadványai alapján eddig 639 esetben állapítottak meg választási jogsértést, emellett 74 rendőrségi feljelentés is folyamatban van. A politikus hangsúlyozta: közösen kell fellépni a választási csaláskísérletek ellen.

Dömötör Csaba arra kérte a választókat, hogy amennyiben szabálytalanságot vagy annak gyanúját tapasztalják, tegyenek bejelentést a Fidesz által létrehozott Demokrácia Központnál.

A fővárosban valamivel visszafogottabb a tempó, ott 16 százalékos részvételt mértek, miközben több vidéki térség – különösen a déli választókerületek – az országos átlag felett teljesítenek. Kiemelkedő aktivitás látható a hódmezővásárhelyi körzetben, ahol már a választók több mint ötöde megjelent az urnáknál.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 16,72 százalék 47 303 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 18,53 százalék 72 572 szavazó
• Békés vármegye 18,61 százalék 47 754 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 14,13 százalék 67 753 szavazó
• Csongrád-Csanád vármegye 17,67 százalék 54 931 szavazó
• Fejér vármegye 17,97 százalék 59 951 szavazó
• Győr-Moson-Sopron vármegye 17,29 százalék 62 276 szavazó
• Hajdú-Bihar vármegye 17,73 százalék 72 231 szavazó
• Heves vármegye 17,11 százalék 38 762 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 18,35 százalék 51 458 szavazó
• Komárom-Esztergom vármegye 17,14 százalék 40 616 szavazó
• Nógrád vármegye 15,09 százalék 21 891 szavazó
• Pest vármegye 18,01 százalék 189 198 szavazó
• Somogy vármegye 16,86 százalék 39 524 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 14,52 százalék 60 436 szavazó
• Tolna vármegye 18,61 százalék 30 926 szavazó
• Vas vármegye 15,92 százalék 31 333 szavazó
• Veszprém vármegye 17,34 százalék 46 830 szavazó
• Zala vármegye 15,77 százalék 33 089 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Csongrád-Csanád vármegyében a választásra jogosultak 17,67 százaléka szavazott, a legaktívabbak a 4-es, Makó és Hódmezővásárhely környéke volt a legaktívabb, ott 20,22 százalékon áll a mutató.

Leadta a szavazatát Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Hegyvidéki Mesevár Óvodában, Budapest 04. számú egyéni választókerületében.

A 2026-os országgyűlési választás során szigorú szabályok garantálják a voksolás rendjét és tisztaságát. Ezek közé tartozik az is, hogy a szavazatszámláló bizottságoknak vissza kell utasítaniuk azt a választópolgárt, aki nem írja alá a névjegyzéket, hiszen ezzel igazolja a szavazólap átvételét.

Előfordulhatnak technikai hibák is: ha a bizottság megállapítja, hogy a névjegyzékben tévedésből más írta alá a választó helyét, akkor a szavazás engedélyezhető, de az esetet jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A szabályok célja egyértelmű: biztosítani, hogy mindenki csak egyszer, és szabályosan adhassa le a szavazatát.

Én már szavaztam: a békére és a biztonságra! - írta közösségi oldalán posztjához, melyben a szavazásról számolt be a honvédelmi miniszter, majd hozzátette:

Röviddel 10 óra után Mihálffy Béla is leadta szavazatát.

Történelmi jelentőségűnek nevezte a vasárnapi napot Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke, miután férjével, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel leadta szavazatát Budapest XII. kerületében.

Kiemelte: ritkán jön el egy generáció életében az, amikor történelmet írhat. 

 - mondta. Véleménye szerint a magyarok az elmúlt napokban, hetekben, hónapokban világosan láthatták a két alternatívát: "arról döntünk, hogy a jövőnk a béke útja, és a gyarapodás útja lesz, vagy pedig egy háborús lázálom, egy európai háborús őrület, ami a magyarok életébe is beférkőzik". Szentkirályi Alexandra arra kért minden választópolgárt, hogy menjen el szavazni. 

 - mondta. Hozzátette: ne engedjük, hogy Brüsszelből, vagy éppen Kijevből döntsék el, hogy hogyan kell a magyaroknak élnie. "Erről döntünk ma, sorsot és jövőt választunk magunknak" - hangsúlyozta, és arra biztatta a választókat, hogy szavazzanak a Fideszre.

- írta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 37,33 százalék 105 571 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 39,17 százalék 153 439 szavazó
• Békés vármegye 40,69 százalék 104 441 szavazó
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 33,69 százalék 161 562 szavazó
• Csongrád-Csanád vármegye 39,5 százalék 122 843 szavazó
• Fejér vármegye 39,95 százalék 133 298 szavazó
• Győr-Moson-Sopron vármegye 39,48 százalék 142 205 szavazó
• Hajdú-Bihar vármegye 37,49 százalék 152 729 szavazó
• Heves vármegye 38,9 százalék 88 141 szavazó
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 39,22 százalék 109 989 szavazó
• Komárom-Esztergom vármegye 38,81 százalék 91 980 szavazó
• Nógrád vármegye 35,54 százalék 51 560 szavazó
• Pest vármegye 40,1 százalék 421 266 szavazó
• Somogy vármegye 37,73 százalék 88 460 szavazó
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 33,1 százalék 137 750 szavazó
• Tolna vármegye 39,5 százalék 65 631 szavazó
• Vas vármegye 36,97 százalék 72 750 szavazó
• Veszprém vármegye 39,45 százalék 106 530 szavazó
• Zala vármegye 37,41 százalék 78 517 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Jelentős számban érkeztek már meg a levélszavazatok a 2026-os országgyűlési választáson: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap délelőtti adatai szerint több mint 293 ezer választópolgár élt ezzel a lehetőséggel.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók közül összesen mintegy 497 ezren vetették fel magukat a levélben szavazók névjegyzékébe, így ők jogosultak voltak postai úton vagy külképviseleteken leadni voksukat. A számok alapján már most látszik, hogy a részvétel ebben a körben is számottevő.

A leadott szavazatok közül több mint 50 ezer közvetlenül, postai úton jutott el az NVI-hez, míg közel 243 ezret a külképviseleteken adtak le. Ez is mutatja, hogy a külhoni magyarok jelentős része személyesen vagy diplomáciai képviseleteken keresztül él a szavazati jogával. 

A beérkezett érvényes szavazatok közül a legtöbb romániai értesítési címmel rendelkező választóktól érkezett vissza, szám szerint több mint 100 ezer. Szerbiából több mint 40 ezer, Németországból pedig több ezer szavazat futott be eddig. Emellett kisebb számban, de más országokból és magyarországi értesítési címről is érkeztek voksok, illetve jelentős azok aránya is, akik elektronikus értesítést kértek a névjegyzékbe vételükről.

A levélszavazatok végleges feldolgozása és ellenőrzése a következő napokban folytatódik, így ezek az eredmények később épülnek be a hivatalos választási adatokba.

A magyar űrhajós a közösségi oldalán posztolt:

"Édesanyám 2010-ben, amikor első szavazó voltam azt tanította, hogy szavazni nem csak állampolgári jogunk, de kötelességünk is. Édesapám ma a saját, négy évtizedes gépészmérnöki pályafutása alatt használt tollával szavazott. Én pedig egy magyar címeres tollal. A szavazatszámláló bizottság tagjai nagyon kedvesek és profik voltak a szavazókörben. Köszönöm nekik és minden szavazatszámláló bizottsági tagnak, valamint a választási irodák munkatársainak a magyar demokrácia és a szabad választások érdekében végzett munkáját!"

- írta Kapu Tibor.

A választás napján újabb mozgósító üzenettel jelentkezett Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a magas részvétel azt jelzi: sokan érzik a döntés súlyát.

Orbán Viktor a délelőtti órákban, feleségével, Lévai Anikóval együtt érkezett meg a szavazóhelyiségbe, ahol leadta voksát. A szavazást követően röviden a sajtó képviselőinek is nyilatkozott.

A miniszterelnök ezt követően ismét győzelemre buzdította támogatóit, hangsúlyozva: a részvétel kulcskérdés a választás kimenetele szempontjából.

„Csak a Fidesz! Fel, győzelemre!” – zárta üzenetét a kormányfő.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke leadja szavazatát az országgyűlési választáson a budapesti Áldás utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben.

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László lakóhelyén, Ásotthalmon adta le szavazatát. A vármegyei 2-es választókerület egyéni képviselőjelöltje a szavazás után tartott rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szerinte 

Hozzátette: ha mégsem jutnak be a parlamentbe, vállalja a politikai felelősséget.

Különleges képet mutat a 2026-os országgyűlési választás: miközben országszerte milliók járulnak az urnákhoz, egyes szavazókörökben alig néhány ember dönt a képviseletről.

A legkisebb települési szavazókör a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debrétében található, ahol tíz választópolgár voksolhat. A zalai Iborfián 13, Perecsén 16, Tornakápolnán pedig 20 fő szerepel a névjegyzékben. Több más településen is húsz körüli a választók száma, ami rendkívül alacsony országos összevetésben.

Ezzel szemben a legnagyobb szavazókörökben hatalmas tömegek jelennek meg. Budapest egyik, átjelentkezők számára kijelölt körzetében több mint 9500 választót várnak, de több más fővárosi helyszínen is több ezer szavazó adhatja le voksát.

"Őrizzük meg Magyarország békéjét és biztonságát! Védjük meg mindazt, amit közösen felépítettünk! Szavazzunk Orbán Viktorra és a Fideszre!"  - írta a Facebookon közétett videójához az építési és közlekedési miniszter.

A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 38,22 százaléka, a 2010-es választáson 35,88 százalék, a 2014-es választáson 34,33 százalék, nyolc évvel ezelőtt 42,32, négy évvel ezelőtt pedig 40,01 százalék voksolt 13 óráig.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 51,93 százalék 146 884 szavazó
• Bács-Kiskun vármegye 53,09 százalék 207 984 szavazó,
• Békés vármegye 54,66 százalék 140 295 szavazó,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 48,81 százalék 234 108 szavazó,
• Csongrád-Csanád vármegye 55,23 százalék 171 749 szavazó,
• Fejér vármegye 55,98 százalék 186 754 szavazó,
• Győr-Moson-Sopron vármegye 55,21 százalék 198 901 szavazó,
• Hajdú-Bihar vármegye 52,26 százalék 212 909 szavazó,
• Heves vármegye 54,02 százalék 122 416 szavazó,
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 53,09 százalék,
• 148 867 szavazó Komárom-Esztergom vármegye 54,48 százalék 129 132 szavazó,
• Nógrád vármegye 50,49 százalék 73 239 szavazó,
• Pest vármegye 58,01 százalék 609 511 szavazó,
• Somogy vármegye 52 százalék 121 932 szavazó,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 47,62 százalék 198 192 szavazó,
• Tolna vármegye 52,54 százalék 87 292 szavazó,
• Vas vármegye 52,83 százalék 103 964 szavazó,
• Veszprém vármegye 54,96 százalék 148 397 szavazó,
• Zala vármegye 52,84 százalék 110 908 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A választásra jogosultak 54,14 százaléka, 4 075 272 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 13 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi arány 13 órakor Pest vármegyében volt a legmagasabb, 58,01 százalék, ami 609 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt, 47,62 százalék, ebben a vármegyében 198 192-en voksoltak.

Csongrád-Csanád vármegyében a választásra jogosultak 55,23 százaléka szavazott délután 1 óráig, a legaktívabbak továbbra is a 4-es, Makó és Hódmezővásárhely környéke volt a legaktívabb, ott 57,44 százalékon áll a mutató. 

Deszken  a legaktívabbak a szavazók, ott 60,90 százalék a részvételi arány, Öttömös voltak a legkevesebben, ott 43,58 százalékon áll a mutató.

A választás napjának leginkább várt pillanata az esti órákban érkezik el: a Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatása szerint várhatóan este 8 órától kezdik meg az országgyűlési választás előzetes eredményeinek közlését.

A szavazatszámlálás során először az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatokat összesítik. Ezt követik az országos pártlisták, majd a nemzetiségi listák voksai. A jegyzőkönyvek adatait a helyi választási irodák rögzítik, így az eredmények fokozatosan kerülnek fel az online rendszerbe.

Fontos, hogy vasárnap este még csak előzetes adatokat közölnek. Az egyéni választókerületi eredmények végleges megállapítása a következő napokban történik meg, különösen az átjelentkezéssel leadott szavazatok összesítése után.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe, ezt 497 ezren tették meg. A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán, ebben az esetben a levélnek a szavazás befejezéséig meg kell érkeznie az NVI-hez. A válaszborítékot fel lehetett adni a külképviseletek címére is úgy, hogy a szavazás végéig megérkezzen, vagy egyes külképviseleteken személyesen is le lehetett adni.

A részvételi arány 15 órakor Pest vármegyében volt a legmagasabb, 69,67 százalék, ami 731 952 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 60,08 százalék, ebben a vármegyében 288 163-an voksoltak. A fővárosban a szavazók 69,23 százaléka, 880 173 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 63,67 százalék 180 094 szavazó,
• Bács-Kiskun vármegye 64,15 százalék 251 282 szavazó,
• Békés vármegye 65,17 százalék 167 266 szavazó,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 60,08 százalék 288 163 szavazó,
• Csongrád-Csanád vármegye 66,31 százalék 206 198 szavazó,
• Fejér vármegye 67,59 százalék 225 495 szavazó,
• Győr-Moson-Sopron vármegye 68,38 százalék 246 340 szavazó,
• Hajdú-Bihar vármegye 63,33 százalék 257 980 szavazó,
• Heves vármegye 65,15 százalék 147 626 szavazó,
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 63,3 százalék 177 512 szavazó,
• Komárom-Esztergom vármegye 66,09 százalék 156 652 szavazó,
• Nógrád vármegye 62,21 százalék 90 251 szavazó,
• Pest vármegye 69,67 százalék 731 952 szavazó,
• Somogy vármegye 64,17 százalék 150 455 szavazó,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 60,33 százalék 251 080 szavazó,
• Tolna vármegye 63,8 százalék 106 005 szavazó,
• Vas vármegye 67,17 százalék 132 171 szavazó,
• Veszprém vármegye 67,63 százalék 182 599 szavazó,
• Zala vármegye 66,43 százalék 139 419 szavazó

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

Megvan az első százszázalékos szavazókör: A 13 órás részvételi adatok szerint mindenki leszavazott az ország legkisebb létszámú szavazókörében. A XI. kerületben található, Budapest 1-es választókerülethez tartozó  25-ös szavazókörben a választói névjegyzékben szereplő mind a hat ember leadta a voksát.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornakápolnán délután 13 órára szintén minden választópolgár leadta szavazatát - derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. Tornakápolna az ország egyik legkisebb szavazóköre, a választói névjegyzékben 20 választópolgár szerepel.

Mozgósító videóval jelentkezett Szeged és a Homokhátság kormánypárti országgyűlési képviselője a választás napján. Mihálffy Béla hangsúlyozta: szerinte a térségben nem kérnek a feszültségből és az erőszakból, ezért most különösen fontos, hogy minél többen elmenjenek szavazni.

Magyarország békéje és biztonsága ma egy szavazaton is múlhat. Olyan döntés ez, amelyet holnap nem lehet visszacsinálni - írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán vasárnap délután.

A bejegyzésben megosztott videóban a kormányfő úgy fogalmazott: nagyon sokan szavaznak, és a tét hatalmas. Magyarország békéje és biztonsága ma egy szavazaton is múlhat. Ha elmulasztjuk, a háború veszélye fenyeget minket - mutatott rá. Hozzátette: ha elhibázzuk, magyar családok anyagi biztonsága kerül veszélybe. Olyan döntés ez, amelyet holnap nem lehet visszacsinálni.

 - zárta szavait Orbán Viktor.

Szigorú szabályok mellett zajlik a 2026-os országgyűlési választás: a szavazatszámláló bizottságok tagjai a szavazás ideje alatt nem használhatnak semmilyen adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségekben. A rendelkezés célja, hogy a voksolás tisztasága és titkossága minden körülmények között biztosított legyen.

A korlátozás mögött egyértelmű cél húzódik: megakadályozni, hogy bárki adatokat gyűjtsön arról, kik jelentek már meg szavazni, és kik nem. Az ilyen információk továbbítása súlyosan sértené a választás tisztaságát, és lehetőséget adhatna a választók befolyásolására.

A tilalom ugyanakkor nem vonatkozik a jegyzőkönyvvezetőre, akinek feladata, hogy a részvételi adatokat és az esetleges rendkívüli eseményeket továbbítsa a helyi választási irodának. Ő tehát a hivatalos csatornákon keresztül, meghatározott rend szerint használhatja az adatküldéshez szükséges eszközöket.

A részvételi arány 17 órakor Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 78,19 százalék, ami 281 671 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 68,13 százalék, ebben a vármegyében 326 763-an voksoltak. A fővárosban a szavazók 77,18 százaléka, 981 358 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Nyolc évvel ezelőtt 63,21, négy évvel ezelőtt pedig 62,92 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Baranya vármegye 72,15 százalék 204 055 szavazó,
• Bács-Kiskun vármegye 72,29 százalék 283 189 szavazó,
• Békés vármegye 72,07 százalék 184 964 szavazó,
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 68,13 százalék 326 763 szavazó,
• Csongrád-Csanád vármegye 74,19 százalék 230 697 szavazó,
• Fejér vármegye 75,82 százalék 252 954 szavazó,
• Győr-Moson-Sopron vármegye 78,19 százalék 281 671 szavazó,
• Hajdú-Bihar vármegye 71,22 százalék 290 153 szavazó Heves ,vármegye 73,08 százalék 165 597 szavazó,
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 70,77 százalék 198 454 szavazó,
• Komárom-Esztergom vármegye 74,36 százalék 176 254 szavazó,
• Nógrád vármegye 70,34 százalék 102 046 szavazó,
• Pest vármegye 77,58 százalék 815 090 szavazó,
• Somogy vármegye 72,48 százalék 169 939 szavazó,
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 68,91 százalék 286 807 szavazó,
• Tolna vármegye 72,28 százalék 120 100 szavazó,
• Vas vármegye 77,66 százalék 152 818 szavazó,
• Veszprém vármegye 76,43 százalék 206 377 szavazó,
• Zala vármegye 75,59 százalék 158 649 szavazó

A részvételi arányokról az utolsó napközbeni összesítés adatai 18.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.

A választásra jogosultak 74,23 százaléka, 5 587 935 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 17 óráig a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi arány 17 órakor Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 78,19 százalék, ami 281 671 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 68,13 százalék, ebben a vármegyében 326 763-an voksoltak.

Az elmúlt órákban a vezető körzetben megállt a meredek emelkedés, és a többi körzet zárkózott. Szegeden 15 óráig 90745-an adták le szavazatukat összesen. Deszken a legaktívabbak a szavazók, ott 79,47 százalék a részvételi arány, Pusztamérges voltak a legkevesebben, ott 67,57 százalékon áll a mutató.

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Nyolc évvel ezelőtt 63,21, négy évvel ezelőtt pedig 62,92 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.

Kisebb fennakadást okozott egy szavazatszámláló bizottsági tag Cegléd hetes számú szavazókörében – írja a Blikk értesülései alapján a Magyar Nemzet. Úgy tudni, sikerült rövid idő alatt orvosolni, hogy az ittas férfi nem tudta ellátni a feladatát.

A részvételi arány 18:30-kor Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 81,95 százalék, ami 295 214 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt, 71,92 százalék, ebben a vármegyében 344 948-an voksoltak. A fővárosban a szavazók 80,96 százaléka, 1 029 315 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A korábbi parlamenti választásokon 2018-ig az utolsó részvételi adatot 17 óra helyett 17.30-kor tették közzé. Az 1998-as parlamenti választás első fordulójában 49,52 százalék, a 2002-es választáson 65,56 százalék szavazott 17.30 óráig. A 2006-os parlamenti választás első fordulójában a választásra jogosultak 61,72 százaléka, a 2010-es választáson 59,28 százalék, nyolc évvel ezelőtt pedig 56,77 százalék voksolt 17.30 óráig. Nyolc évvel ezelőtt 63,21, négy évvel ezelőtt pedig 62,92 százalék járult az urnákhoz 17 óráig.

A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:

• Budapest főváros: 80,96% (1 029 315)
• Bács-Kiskun vármegye: 75,71% (296 564)
• Baranya vármegye: 75,67% (214 016)
• Békés vármegye: 75,07% (192 680)
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 71,92% (344 948)
• Csongrád-Csanád vármegye: 77,73% (241 721)
• Fejér vármegye: 79,32%(264 644)
• Győr-Moson-Sopron vármegye: 581,95% (295 214)
• Hajdú-Bihar vármegye: 74,81% (304 761)
• Heves vármegye: 76,66% (173 710)
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 73,99% (207 496)
• Komárom-Esztergom vármegye: 77,91% (184 659)
• Nógrád vármegye: 74,16% (107 587)
• Pest vármegye: 80,96% (850 610)
• Somogy vármegye: 75,87% (177 906)
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 72,62% (302 242)
• Tolna vármegye: 75,86% (126 040)
• Vas vármegye: 81,56% (160 488)
• Veszprém vármegye: 79,86% (215 644)
• Zala vármegye: 79,22% (166 270)

A szavazások hivatalosan befejeződtek, így a választás folyamatát végigkísérő élő közvetítésünk ezzel végéhez ért. Köszönjük, hogy egész nap velünk tartottak!

Jönnek az eredmények, ma eldőlhet ki kapott bizalmat az ország vezetésére négy évre, az erről szóló élő hírfolyamunkat ITT követheti.