Orbán Viktor: ne engedjük szétválasztani a nemzetet +videó
Négyszeres minimálbér után új cél jön a magyar gazdaságban
Az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedtek a bérek Magyarországon, a minimálbér több mint négyszeresére nőtt, miközben az átlagkereset is rekordközeli szintre jutott. A legutóbbi béremelések több százezer családot érintenek közvetlenül. A kormány új célja, hogy a következő években elérje az egymillió forintos bruttó átlagbért, ami újabb jelentős lépést jelenthet a gazdasági felzárkózásban.
Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban változott meg a magyar bérek szintje. Míg 2010-ben a minimálbér 73 500 forint volt, addig 2026 elejére már 322 800 forintra emelkedett. A garantált bérminimum szintén jelentős növekedésen ment keresztül: a korábbi 89 500 forintról 373 200 forintra nőtt, miután hosszú hónapok tárgyalásait követően 2025 decemberében Orbán Viktor miniszterelnök a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel közösen írta alá a béremelésekről szóló megállapodást. Ez nominálisan több mint négyszeres emelkedést jelent, amely az Európai Unióban is az egyik legnagyobb ütemű felzárkózásnak számít - írja a Magyar Nemzet.
Több százezer családot érintő béremelések
A legutóbbi intézkedés közvetlenül mintegy 700 ezer család jövedelmét érinti. Január elsejétől a minimálbér 11 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal emelkedett. A döntést hosszas tárgyalások előzték meg, mivel a gazdasági környezet – a lassabb növekedés és a magasabb infláció – miatt újra kellett gondolni a korábbi, többéves megállapodást.
A kompromisszum azonban így is kézzelfogható eredményt hozott: a minimálbér a 290 800 forintos szintről lépett feljebb a jelenlegi értékre, ami újabb fontos lépcső a bérfelzárkózásban.
A bérnövekedés nem pusztán számokban mérhető. A reálbérek – vagyis a vásárlóerő – is emelkedtek, ami különösen fontos a mindennapi megélhetés szempontjából. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta is javult: Magyarországon jelenleg mintegy 4 százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag.
Az átlagbér eközben már megközelíti a 840 ezer forintot, ami ugyan részben egyszeri hatásokkal is magyarázható, de jól mutatja a hosszú távú trendet. A nettó átlagkereset 585 ezer forintra nőtt, ami 28 százalékos emelkedést jelent, míg a mediánbér – amely jobban tükrözi a „tipikus” keresetet – 420 ezer forintra emelkedett.
Adócsökkentések is hajtják a növekedést
A béremelkedések mögött nemcsak a közvetlen bérmegállapodások állnak, hanem átfogó gazdaságpolitikai lépések is. Az elmúlt években végrehajtott adócsökkentések – amelyek összességében Európa egyik legjelentősebb ilyen programját jelentik – hozzájárultak ahhoz, hogy a nettó jövedelmek még gyorsabban nőjenek.
A legutóbbi bérmegállapodáshoz kapcsolódóan a kormány egy 11 pontos adócsökkentési programot is elindított, amely mintegy 90 milliárd forinttal csökkenti a kis- és középvállalkozások terheit. Ez a vállalkozások működőképességét is erősíti, ami hosszabb távon újabb béremelések alapját teremtheti meg.
A következő cél: egymilliós átlagbér
A kormány a következő időszakra új, ambiciózus célt fogalmazott meg: a bruttó átlagbér egymillió forintra emelését. A tervek szerint ez 2028-ra érhető el, ha a gazdasági növekedés és a bérfelzárkóztatási program folytatódik.
A bérpolitika iránya tehát változatlan: a munkából élők megbecsülése, a családok anyagi helyzetének javítása és a gazdaság versenyképességének erősítése áll a középpontban. Az elmúlt 15 év adatai alapján a folyamat már elindult, a következő évek pedig azt mutatják majd meg, hogy a kitűzött célok milyen ütemben valósulnak meg.
További híreink:
