Trump elérte a célját, kéthetes tűzszünet jön Iránban, megnyílik a Hormuzi-szoros


Brüsszel újabb gazdaságpolitikai irányt jelölt ki: az Európai Bizottság a védett energiaárak, így a védett üzemanyagár kivezetését vagy szűkítését sürgeti a tagállamoknál. A Financial Times beszámolója szerint a Bizottság a nemzeti pénzügyminisztériumokkal folytatott egyeztetéseken a „koordináció és óvatosság” fontosságát hangsúlyozta, különösen az energiaárak miatt bevezetett támogatási rendszerek kapcsán - számolt be a Magyar Nemzet.

Az uniós döntéshozók attól tartanak, hogy Európa rövid időn belül a harmadik komoly gazdasági megrázkódtatással nézhet szembe. A Covid–19-járvány és az orosz–ukrán háború már jelentős államadósság-növekedést hozott, és a jelenlegi energiapiaci helyzet újabb nyomást helyez a költségvetésekre. Az Eurostat adatai szerint az EU adósságrátája 2019 végi 77,8 százalékról 82,1 százalékra emelkedett.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a széles körű, határozatlan idejű támogatások visszaüthetnek, mert élénkítik a keresletet és fokozhatják az inflációt. Ehelyett célzott, ideiglenes intézkedéseket javasol, elsősorban az alacsony jövedelmű háztartások védelmében.
Valdis Dombrovskis gazdasági biztos egyértelművé tette: a tagállamok csak rövid távú, „koherens” vészintézkedéseket alkalmazzanak, mert a túlzott költekezés súlyos pénzügyi következményekkel járhat. A Bizottság ezzel párhuzamosan úgynevezett „technikai tanácsokkal” segítené az országokat az energiaválság kezelésében, miközben a támogatási rendszerek visszafogását várja el.
Több nyugat-európai ország ugyanakkor más irányba mozdulna: Németország, Spanyolország, Olaszország és más államok közös uniós különadót javasolnak az energiacégekre, hogy mérsékeljék a lakosság terheit. Lengyelország már lépett is: adócsökkentéssel segíti a fogyasztókat, miközben az energiaszektorra kivetett különadóval pótolja a kieső bevételeket.
A vita középpontjában az áll, hogy a tagállamok mennyire tarthatják fenn azokat az intézkedéseket, amelyek közvetlenül védik a lakosságot az energiaárak emelkedésétől. Magyarország számára ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a rezsicsökkentés és az üzemanyagárak kordában tartása az elmúlt években a gazdaságpolitika egyik alappillére volt.
A brüsszeli javaslatok ugyanakkor egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a jövőben kevesebb mozgástér marad a hasonló, széles körű védelmi intézkedésekre. A kérdés így nem csupán gazdasági, hanem politikai is: meddig tarthatók fenn azok a döntések, amelyek közvetlenül a családok terheit csökkentik.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.