Íme a teljes interjú az állítólagos szocialista kenőpénzekről

Exkluzív interjút adott lapunknak az a magyar üzletember, F. Attila; aki azzal vádolja Botka Lászlót, hogy több milliós kenőpénzt kért azért, hogy az egykori pécsi polgármesterrel együtt meggyorsítsanak egy milliárdos haszonnal kecsegtető ingatlan ügyletet. A férfi azt állítja, végül 250 millió forintot kapott a két szocilaista politikus, részben reklámszatyorban.

A férfi ellen jelenleg is folyik eljárás, a kenőpénzes akció szinte egy mellékszál abban az ügyben - ahogy

erről korábban már beszámoltunk

. A férfi azt állítja,

250 milliót kértek a politikusok

- Botka László és Toller László, és minden szavát tudja és fogja is bizonyítani, sőt; információink szerint egy hangfelvétel is van az ügyben.

Megírtuk és bemutattuk azt is

, hogy a férfi állításait – vagyis, hogy a kenőpénz elfogadása után pontosan az történt, amit a politikusok megígértek – igazolni látszanak szerződések és különféle dokumentumok, illetve közgyűlési jegyzőkönyvek is. Sőt, lapunkhoz olyan információk is eljutottak, hogy a kenőpénzes ügyben

hangfelvétel is van

. (A témában írt cikkeket

IDE KATTINTVA

tudja elérni.) Botka László határozottan cáfolta a vádakat korábban; igaz, ebben vagy szándékosan, vagy véletlenül, de

elkövetett egy “elírást”

. Most bemutatjuk a férfival készült teljes interjút.

Szocialista kenőpénz: „a pénz fele a pártté, a másik fele a dolgozó népé”

Ön egy írásos bírósági tanúvallomás és televíziós interjúk szerint egy bonyolult ingatlanüzlet során összességében 250 millió forintot - ebből 50 milliót személyesen átadva - juttatott Botka László szegedi, és Toller László pécsi polgármesternek. Elmondaná röviden a történetet?

Hozzávetőlegesen 2000-ben, miután, Dr. Sz. Zoltán, ügyvéd úr megismertetett az általa hozott németországi befektetőkkel, illetve a befektetői igényekkel, Ügyvéd úr megbízásából hozzákezdünk a megfelelő ingatlanok felkutatásához. A befektetők alapvetően nagyprojektet kerestek. Szálloda, lakópark, kalandpark, lehetőleg Magyarország ismert borvidékén, esetlegesen nagyváros, kulturális központ vagy wellness-lehetőség közelében. Több lehetséges telekingatlan is szóba került, de a leglátványosabb projektötletnek a pécsi Szt. István Akna tűnt a számukra.

Botka hozta az ötletet és a tárgyalt is?

Honnan értesült István-aknáról, mint potenciális befektetési lehetőségről?

Az ingatlanról Dr. Botka László úr tájékoztatott. Az ingatlant a Mecseki Bányavagyon-hasznosító (MBVH Rt.) akkoriban készült értékesíteni, és mivel Dr. Botka László úr baráti kapcsolatban volt Toller László úrral, illetve a bányavagyon kezelőivel,

megszervezte és elintézte, hogy ingatlanvételi igényünk a döntéshozók elé kerüljön.

A folyamatot a Bányavagyonhasznosítóval kezdtük, de ez vészjóslóan lassú volt, hiszen a MBVH Rt-t a Gazdasági Minisztérium felügyelte (tetejében rekultivációs munkálatok is esedékesek voltak, hiszen a terület jelentős része egykori bányatelek). Többszöri nekifutásra is csupán időhúzással és tehetetlenséggel találkoztunk, többnyire a Gazdasági Minisztérium részéről.

Ezeket a tárgyalásokat ki hozta össze?

A tárgyalásokat a MBVH-val Dr. Botka László úr hozta össze, sőt, a tárgyalások egy jelentős részén ő is jelen volt a részvénytársaság pécsi irodaházában.

És hathatós volt Botka úr segítsége?

2004-ben volt azáttörés. Személycsere történt a Gazdasági Minisztériumban, majd Dr. Botka László javaslatára Botka és Toller László kézbe vették a projekt sorsát. A következőt ajánlották: a Gazdasági Minisztérium átadja az ingatlanokat a Pécsi Önkormányzat ingatlan- és vagyonkkezelő cégének, a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt-nek, majd azt pályáztatás nélkül eladja a befektetőknek.Azt ígérték,ezt a folyamatot ők végigviszik, elejétől a végéig, hiszen befolyásukkal ezt ők megtehetik (két nagyon befolyásos és erős pártpolitikusról beszélünk). Viszont ennek ára van. A vételár, az ingatlan méretéhez (és értékbecsléséhez képest) relatív szociális lesz, körülbelül 210 millió forint, amit adásvételi szerződés útján be kell utalni a PVV-hez,továbbá

a szociális árért és az “ügyintézésért” cserébe250 millió forintot készpénzben, papír nélkül oda kell adni Botka László és Toller László úr kezeihez.

Miként reagáltak erre az ajánlatra a német befektetők?

Nyilván ez a modell, a transzparens működéshez szokott német befektetők számára komoly dilemma volt, de az alkuba végül belementek.

Milyen megfontolásból?

Egyrészt azért, mert addigra már erre a projektre építettek számtalan más ingatlanügyletet, másrészt a közel négy év munka alatt komoly összeget fektettek az előkészületi munkákba, harmadrészt, valljuk be, nem volt választásuk: vagy megvásárolják az ingatlanegyüttest ebben a modellben, vagy Dr. Botka László és Toller László eladja más befektetőnek a Szent István Aknát, ugyanezekkel a feltételekkel. Nyilván az is sokat nyomott a latba, hogy a német befektetők által az elejétől fogva ajánlott keretösszeg nem változott, hiszen az első pillanatoktól kezdve a németek vételi szándéka 550 és 600 millió forint között mozgott. Ebben a modellben csupán a címzettek összetétele változott, az összegszerűség nem.

Másik is tudtak a kenőpénzről?

Tehát a befektetők végül áment mondtak az ügyletre. Mások is tudtak erről az alkuról?

Igen.

Kik voltak azok, akik tudtak még arról, a szocialista politikusok az “ügyintézésrt” cserébe 250 millió forintnyi kenőpénzt kértek maguknak?

A befektetők ügyvédje és képviselője, a befektető cégek ügyvezetői, illetve az ügyintéző kollégák.

Senki sem csodálkozott ezen az alkun?

Nem. Magyarországon akkoriban ez teljesen elfogadott volt. Igazán még a németek sem csodálkoztak ezen, maximum nem nagyon tetszett nekik. Tehát, a német befektetők belementek ebbe az alkuba, igazából azért, mert a tényleges,erre az ingatlanügyletreszánt vételárösszeg nem változott.

Részletekben kellett adni a milliós kenőpénzt?

Botka és Toller úr tartották az ígéretüket?

Igen.A korábbi lassú, körülményes, semmilyen eredményt nem hozó egyeztetésekhezképest az ingatlanegyüttes rekordidő alatt átkerült a Gazdasági Minisztréiumtól a Pécsi Önkormányzat vagyonkezelőjéhez, majd Toller Lászlópolgármesteregy egyszerű határozattal döntést hozott az ingatlan értékesítéséről. Még annak ellenére is, hogy az ellenzéki képviselőka testületijegyzőkönyvek tanulsága szerint el szerették volna érni, hogy az ingatlan nyilvános pályáztatás útján kerüljön értékesítésre, hiszen tisztában voltak az ingatlan valós értékéről.Ennek ellenére Toller és a szocialista képviselők amellett érveltek, az ingatlant pályáztatás nélkül, azonnal értékesíteni kell.A vételárat a Pécsi Vagyonkezelő felé a szerződés szerint a befektetők bankon keresztül utalták el, Dr. Botka László és Toller László felé pedig a 250 millió forint több részletben - a német befektetők engedélye alapján -, megfizetésre került.

Miért több részletben?

A bankból csak kisebb részletekben, hosszabb idősíkban lehetett ezt készpénzbenmegoldani.

Ön is adott át pénzösszeget Botka és Toller úrnak?

Jómagam egy alkalommal vittem pénzt nekik, összesen 50 millió forintot.

Hol történt a pénz átadása?

A Parlament melletti Biarritz nevű étteremben.

Ott várt Önre Botka és Toller László?

Igen, az emeleti részen várt Botka László és Toller László. Az átvétel is ott történt meg. A reklámszatyrokban lévő pénzt átvették, majd valamelyik úr sofőrje levitte a szolgálati járműbe.

Reklámszatyorban?

Igen. Abban.

Ez, hogy jutott eszükbe?

Kollégának, aki kivette az összeget a bankból, ez volt az adott pillanatban a legjobb ötlete.Mellesleg tényleg biztonságos.

Kinek jutna eszébe, hogy reklámszatyorban 50 millió forintot lóbálok?

Milyen reklámszatyor volt?

Egy közismert bolthálózat reklámszatyra.

Értem. A maradék összeg hogyan jutott el a politikusokhoz?

A többi tételt kollegáim több kisebb részletben vitték készhez Botka László és TollerLászló polgármestereknek.

Viccelődtek a politikusok, miközben átvették a pénzt?

A személyes pénzátadásnál beszélgettek valamiről? Hogy kell egy ilyen helyzetet elképzelni?

Igazából csak általánosságokról, és azt is csak röviden.Inkábbhogy milyen azonnali teendők vannakméga projekttel kapcsolatban. Ők is siettek, én is siettem. Ez a találkozás csak a tranzakcióról szólt.

Milyen hangulatban volt Botka és Toller a pénzátadásnál?

Botka kimért volt és nyugodt, Toller úr poénkodott.

Poénkodott? Mit lehet egy pénzátadáskor poénkodni? Emlékszik a helyzetre?

Csak egyetlenre, de az megmaradt bennem nagyon. Amikor jeleztem, hogy meghoztam a pénzt, Toller úr nevetve azt mondta, akkor fele a pártnak, fele a dolgozó népnek!

Vajon mire gondolhatott ezzel a kiszólással?

Nem tudom. Én annyira nem voltam poénos kedvemben.

Nem volt ínyére a tranzakció?

Nem volt. Sem nekem, sem a befektetőknek.

Begyorsult a bíznisz?

Mi történt a projekttel ezek után?

A projekt megvalósítása 2004 és 2007 között gőzerővel zajlott.Ahogy a politikusok megolajozták az ügyintézést, minden begyorsult.Folyamatosak voltak az egyeztetések az építésügyi hatósággal, a pécsi önkormányzattal, az illetékes hivatalokkal és bizottságokkal, a bányakapitánysággal, a közmű-szolgáltatókkal, a tervezőirodával, a környezetvédelmi hatósággal, illetve a rekultivációs folyamatok adminisztrációs lezárásához szükséges szakértőkkel. Természetesen, párhuzamosan folyt a projekt értékesítésének előkészítése, illetve elindultak a tárgyalások a szakmai befektetőkkel, élesen külön választva a szálloda-projektet és a lakóingatlan-fejlesztési projektet. 2007 végén már előrehaladott tárgyalást folytattunk Közép-Európa egyik legmarkánsabb fejlesztő-beruházójával. A folyamatokat természetesen a pécsi önkormányzat teljes mellszélességgel támogatta.

Ha jól tudom, a projekt a végén mégsem valósult meg.

A biztató és már profitközeli helyzetet a 2008-as válság árnyékolta be. Sajnos ez volt az az év, amikor ismert, és sok milliárd dollárt kezelő ingatlanalapok, ingatlanfejlesztők, sok tízezer alkalmazottal kerültek egyik napról a másikra csődhelyzetbe. Nyilván a kialakult válság a Szent István Park projektet sem kímélte meg.

Miért tálalt ki?

Miért csupán most állt elő ezzel a történettel?

Mert a tisztelt bíróság most tűzte ki a Szent István Park projekttel kapcsolatos tárgyalást. Őszintén, személy szerint kihagytam volna ezt az egészet.

Miért kellett ilyen mélységig kitálalni?

Mert ez a védelem alapja.

Mi a vád Ön ellen?

Költségvetési csalás kísérlete.

Vagyis?

A vádhatóság azt szeretné bizonyítani, hogy a teljes ingatlan-adásvételi folyamat fiktív ügylet volt, és csak azért jött létre, hogy a befektető vállalat visszaigényeljen némi ÁFA-t.

Ezt mire alapozzák?

Arra, hogy jelenleg nem látják, hogy a Botka és Toller által felajánlott szociális vételár és a tényleges vételár között nem azért van egy markáns különbség, mert bárki is ÁFA-t akart visszaigényelni, hanem mert a kettő közt lévő összeget valaki megkapta kézbe. Mellesleg ki az az elmeháborodott, aki a projekt kezdetétől a visszaigénylés beadásáig 9 évet várna? Mert ugye, ennyi volt az ügylet folyamata.

Visszakapták végül az ÁFA-t?

Mint mondtam, csak kísérlet a vád. Nem lett kiutalás. Mellesleg értelme se lett volna, mert minden bankszámlánkra befolyó pénzösszegre a finanszírozó banknak volt inkasszó joga.

Tehát az államkasszát nem érte kár.

Nem.

Ön szerint abban semmi furcsaság sincs, hogy pont mostanra lett kitűzve egy ilyen tárgyalás?

Szerintem semmi furcsaság nincs benne, és bevallom nem hiszek az összeesküvéselméletekben. Abban viszont annál jobban hiszek, hogy bármit is teszünk, az igazság előbb utóbb kiderül.