Hét legény küzdött meg a pünkösdi királyi címért Ópusztaszeren + FOTÓK, VIDEÓ

Pünkösdi lett a tavalyi király sikere, idén új legény nyerte el a címet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A győzelemig embert és lovat próbáló feladatokon keresztül lehetett eljutni.

Idén is felelevenítették a pünkösdi hagyományokat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A legfiatalabbak nézhettek bábjátékot, az idősek szőttek, fontak, vagy csak megtekintették a legjobban várt eseményt, a pünkösdi királyválasztást. A bátrabbak táncra perdülhettek a Rozsdamaró zenekar muzsikáját hallgatva. Az időjárással is szerencséjük volt a látogatóknak, habár a szokásosnál hűvösebb volt, s néha-néha beborult az ég, de az elmúlt napok esőfelhői elkerülték a parkot. Szeged környékéhez kapcsolódik az úgynevezett bodzázás hagyománya, ez az épületek, lakóházak díszítését jelentette” – nyilatkozta lapunknak

Tóth Antal

néprajzkutató. A fürdők megnyitása szintén ehhez az időszakhoz kötődik, de helyi jellegzetesség a Tiszában megmártózás, ennek egészségmegőrző, bajelhárító szerepe volt. A fiatal lányok ilyenkor fűzfák alatt fésülték ki a hajukat, szerették volna, ha az ő hajuk is újan dúsan nő, ahogy a szomorúfűz ágai leomlanak. „Rendkívül fontosak ezek a hagyományok, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik küldetése ezek megőrzése. A látogató nemcsak szemlélője, hanem kipróbálója, átélője lehet a népszokásoknak” – mondta el az intézmény marketingvezetője,

Kodácz Csengele

, aki kiemelte, igyekeznek bemutatni a pünkösd egyházi jellegét is. Ebben nagy segítség az autentikus skanzen, a hozzáértő szakemberek, nem gondolja véletlennek, hogy évente több ezren kíváncsiak erre, s más hasonló rendezvényekre. Felléptek ópusztaszeri iskolások is, közülük választottak ki egy pünkösdi királynőt, aki koronát visel, a többiek pedig koszorút kapnak. A királyi címhez viszont hosszabb út vezetett…

„A pünkösdi királyválasztásnak több évszázados hagyománya van. A házasodni készülő legények, vagy a néhány évvel fiatalabbak virtuskodása volt ez. Nem a közösség választotta ki a győztest, hanem nagyon komoly erő- és ügyességi próba után nyerték el a címet” – magyarázta Tóth Antal. Vidékenként változott, hogy mi lett a pünkösdi király jutalma, egyes helyeken egy évig ingyen őrizték állatait, máshol a kocsmában ihatott egy évig a falu kontójára. Az ismert kifejezés és jelentéstartalma sem véletlen, általában a következő pünkösdig tartott az „uralkodás”, ritkán sikerült újból győzedelmeskedni. A keresztény ünnepkörhöz kapcsolódó hagyomány másfél évszázada kiveszett, de az emlékpark újból felelevenítette. http://www.youtube.com/watch?v=HKvRHZJS__w Idén heten küzdöttek meg a címért, mindannyian lóháton. Először párban csaptak össze, feladatként többek között lovaglás alatt kellett kengyelt vinni lábon, fokossal bugyrost felkapni. Már az első viadal után kiderült, idén

, mert kiesett

Dömös András

, pünkösdi királysága nevéhez méltó véget ért. Az utolsó versenyző,

Tóth Attila

párját a közönség választotta ki, a leghangosabb üdvrivalgást

Gémes József

kapta, aki kétszer esett le a lóról előtte, de mégis folytatta a küzdelmet. A tapsot meghálálta, másodjára sikerrel továbbjutott. A döntőben

Lazók Roland

és

Mikó Sándor

vágtázott egymás ellen, de az előbbi lova ért be hamarabb a célba. „Úgy érzem, szerencsém volt” – vallotta a médiának nyakában megérdemelt koszorújávalaz alig öt hónapja lovagló, 22 éves új pünkösdi király, Lazók Roland. Jutalma sem maradt el, egy üveg bort és egy kantárt nyert, valamint egy évi ingyen ihat a szeri kocsmában.