Görbe tükör – különleges kiállítás nyílt az SZTE-n a határnyitás évfordulóján + FOTÓK

A Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban 2014. november 6-án nyitotta meg a Görbe tükör című, a magyar–osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából rendezett karikatúra-kiállítást Balatoni Mónika volt kulturális diplomáciáért felelős államtitkár és Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Egyben megtartották a hallgatók részére kiírt pályázatok eredményhirdetését is.

Görbe tükör címmel november 6-án nyitották meg a magyar–osztrák határnyitás 25. évfordulója alkalmából rendezett karikatúra-kiállítást a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

A múltba nézve jövőt építeni

Balatoni Mónika

volt kulturális diplomáciáért felelős államtitkár, a kiállítás kurátora megnyitó beszédében azt mondta: öröm számára, hogy Szegedre is eljutott a tárlat. A karikatúra-kiállítás azért fontos, mert bár az idősebb korosztály emlékszik még, és tudja, hogy az orosz volt a kötelező nyelv, és azt is nagyon jól tudja, milyen gyomorgörccsel járt egy-egy határátlépés, amikor mindenkinek csendben kellett lenni az útlevél- és vámvizsgálatnál, de ezek a mostani egyetemisták számára inkább megmosolyogtatók. Az 1989-ben született hallgatók nem tudják, hogy milyen az, amikor banánból, déli gyümölcsből hiány van. A kormányzati programsorozat koordinátoraként fontos volt végiggondolni azt, hogy meg tudnak-e szólítani minden generációt olyan üzenettel, amelynek a szlogenje a közös siker. Hogyan lehet elmondani a mai generációnak, hogy mit jelent az osztrák–magyar határnyitás, a 89-es rendszerváltás, és mit jelent az, hogy a magyarok a szabadság népe. Fontos volt – tette hozzá Balatoni Mónika –, hogy meg tudják-e értetni a demokráciát a fiatalokkal, hogy fel tudják hívni a figyelmüket arra, hogy a világon ők bárhol egyetemisták lehetnek, és bármilyen nyelvet tanulhatnak, amelyeket szabadon beszélhetnek is – de ez nem volt mindig ez olyan egyszerű, és az ő szüleik és nagyszüleik annak idején talán aktívan részt vettek abban, hogy ez az idő bekövetkezhessen. – Jövőt építeni nem lehet, ha nem nézünk bele a múltunkba, és erre talán ez a görbe tükör ad lehetőséget. A Ludas Matyi, a Szabad Száj karikatúrái történelmi múltat képviselnek, pedig 25 év a történelemből nagyon fiatal – mondta a kiállítás kurátora.

A szabadság nem örök és adott

A vasfüggöny lebontása nagyon

emlékezetes fotó

, bejárta egész világot. A felvételen

Horn Gyula

és

Alois Mock

, az akkori két külügyminiszter osztrák és magyar részről lebontják a vasfüggönyt a sajtó nyilvánossága előtt – ma már tudható, hogy a vasfüggönynek azt a részét visszaépítették az újságírók kedvéért, mert akkor már nem volt vasfüggöny. Balatoni Mónika hozzátette azt is: az év fontos eseménye volt a páneurópai piknik, amikor három órára megnyitották a határt a kelet-német menekültek számára. Ez a karikatúra-kiállítás, ami nem csupán a határnyitásról, hanem annak a korszaknak a vívmányairól szól, arra hívja fel a figyelmet, hogy volt egy korszak, ami más értékrenddel bírt, ma már egy más világ van. – Az, hogy 89-ben a határ megnyílt, és megszüntette az egypártállamiságot, és kikiáltották az új köztársaságot, óriási fordulópont Magyarország életében, ezt a szabadságot megkaptuk, mi magyarok meg is vívtuk. Ugyanakkor a fiataloknak üzenni kell, hogy ez nem örök, és nem adott, ha erre nem figyelnek oda, vagy ha nem értékelik, nem építik, hanem közönyösen elfordulnak, akkor nem lesz közös siker – mondta Balatoni Mónika.

Miért van hetes?

Szabó Gábor

akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszédében számos saját élményét elevenítette fel. Személyes életét is befolyásolták az 1989-es események jelentős mértékben: abban az évben augusztus 1-jén Göttingenben kellett volna lennie, de nem kapott vízumot, mert több ezer menekült volt már akkor Magyarországon, és a követség emiatt nem tudott foglalkozni vízumügyekkel. Szabó Gábor hetekkel később jutott ki Göttingenbe végül. A rektor hozzátette: annak az időszaknak van egy jóval nagyobb veszélye. Amikor Németországba került, egyrészt nagy kultúrsokk érte, másrészt emlékezetes számára az, amikor egyszer a kislánya, hazatérve az iskolából, megkérdezte: Magyarországon miért van hetes? A német iskolában nincs, a tanító néni maga is meg tudja számolni, hogy hányan hiányoznak. – Ez nagyon szíven ütött engem – folytatta beszédét a rektor –, mert én, aki annak idején azt hittem magamról, hogy viszonylag nyílt eszű ember vagyok, aki szeretett volna szabadabb világban élni, nem gondoltam soha, hogy miért van hetes az órán. Miért van hetes? Miért nem kérdeztem meg soha magamtól, hogy miért van hetes? Az a probléma, hogy egy rossz rendszer úgy tud beszivárogni az ember egyéniségén, hogy olyan dolgokat nem kérdez meg, amiket meg kellene kérdezni és ez az igazi veszély. Amikor március 15-én megpróbáltunk 4-5 centiméter átmérőjű kokárdát hordani, és azt a rendőr levetette velünk az utcán, ez volt a lázadás, ezt értettük. Néha hátba vágtak gumibottal az utcán, ez volt a lázadás. Ez érthető, megfogható volt. Tudtuk, hogy mit csinálunk. De az, hogy nem kérdeztem meg soha magamtól, hogy miért van hetes, az mutatja a veszélyét azoknak a rendszereknek, amely rendszernek a lebontása végérvényesen megkezdődött 89-ben.

Mosolyogva tanulni

A rektor rámutatott arra is: vannak olyan pillanatai a történelemnek, amikor nagyon sok ember egyformát szeretne csinálni. Ezek sajnos ritka pillanatok, de 89 ilyen pillanat volt, nekünk, akik megéltük, egyfajta ajándék. – Azt szeretném kívánni a fiataloknak, hogy nézzék meg a karikatúrákat, mosolyogjanak rajtuk, tanuljanak belőlük, és gondolkodjanak el azon, hogy ennek a kiállításnak meg a 89-es évnek a fő üzenete az, hogy ilyen soha többet ne legyen. De ez nem egyszerű, mert könnyen gellert kapnak egyébként jó indíttatású gondolatok. Kérdezzük meg mindig magunktól és másoktól, hogy miért van hetes. Ezzel megakadályozzuk azt, hogy az egyébként jó indíttatású gondolatok és eszmék ellentetjükbe forduljanak.

Hallgatókat is díjaztak

A megnyitó után tartották a hallgatók részére kiírt pályázatok eredményhirdetését. A díjazottaknak az oklevelet Szabó Gábor rektor adta át. Az SZTE Kulturális Iroda által kiírt esszépályázaton I. helyezett lett

Dobos Bence

, az SZTE BTK etika-történelem osztatlan képzésen tanuló II. évfolyamos hallgatója az Eislebentől Stuttgartig című munkájával. Az SZTE Kulturális Iroda által kiírt képzőművészeti pályázaton I. helyezett lett

Mucsi Mercédesz

, az SZTE JGYPK képi ábrázolás BA szakos, I. évfolyamos hallgatója, A dróton túl című munkájával. A II. helyezettnek járó díjat

Balogh Gyula

, az SZTE BTK MA I. évfolyamos hallgatója, Gott erhalte című munkájával, míg a III. helyezett

Jancsik Denise Anikó

, az SZTE JGYPK tanító szakos, I. évfolyamos hallgatója, Határmenti mező című munkájával.

A megnyitót követően a Zászlóbontók című filmet vetítették az Auditórium Minimumban. A programsorozat folytatódik: a Rektori Hivatal Dísztermében november 17-én délután öt órától rendeznek kerekasztal-beszélgetést a határnyitásról. Házigazda

Pál József

rektorhelyettes, Szegedi Tudományegyetem, részvevők:

Németh Miklós

– miniszterelnök (1988-1990),

Bíró Zoltán,

az MDF elnöke (1987-1989), jelenleg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Budapest) főigazgatója és

Raffay Ernő

, országgyűlési képviselő (1989-1994).

SZTEinfo