Páratlan bibliai műkincskiállítás a Móra-múzeumban

Szeptember elsején nyílik a Móra Ferenc Múzeumban a Szeged-Csanádi Püspökség és a Móra-múzeum közös bibliai műkincskiállítása. Az időzítés oka, hogy ily módon a tárlat beleilleszkedik a XX. Biblikus Konferenciába - közölte a pénteki sajtótájékoztatón Zombori István múzeumigazgató (képünkön).

Szárnyas oltárok, faszobrok, miseruhák, keresztek, kelyhek - köztük péládul egy Mátyás-kehely - és festmények - köztük az Angyali üdvözlet - egy nem akármilyen tárlatban - ezt kínálja a hétfőn nyíló kiállítás. 2008 - a Biblia éve, ez adja a kiállítás különös aktualitását, hiszen a Biblia az európai műveltség, civilizáció és több mint kétezer éves kultúránk alapja, függetlenül attól, hogy valaki hívőnek vallja-e magát, vagy sem - fogalmazott az igazgató. A kiállítás öt évszázad műkincseinek segítségével mutatja be a Bibliát. „Abból indultunk ki, hogy a középkorban, a barokk időszakában körülbelül a 18. századig az akkori mesterek, művészek még nem egyszerűen csak nagyszerű művészek és szakmájuk kiváló ismerői voltak, hanem egyúttal hívő emberek, akik számára a téma, az ábrázolt világ egy hitben, lélekben megélt valóságot jelentett; ennyivel többek a későbbi korok megrendelésre dolgozó művészeinél" - emelte ki

Zombori István

. A legkorábbi műtárgyak az 1300-as évekből valók. Azértis egyedülálló a kiállítás, mert a török uralom alatt lévő területeken - így régiónkban is - jobbára elpusztultak a középkori műtárgyak és a templomok.

A kassai anyag

A kiállítás meghatározó részét alkotják a

kassai múzeumból származó műtárgyak

, melyek a gótikától a 18. századig terjedő időszak remekműveit ölelik fel. Az a felvidéki régió, ahonnan ezt az anyagot a kassai múzeum begyűjtötte, a középkori Királyi Magyarország egyik legszebb és leggazdagabb része volt - tudtuk meg Zombori Istvántól. Ezek az 1800-as évek végéig, az 1900-as évek elejéig a templomokban voltak, Trianon után pedig politikailag nem volt mód és lehetőség a magyarországi kiállításukra - ezért először láthatja őket most a magyarországi közönség. Ehhez kellett az a rendkívül szívélyes szakmai kapcsolat, ami Pollák Róbert, a Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója révén a kassai és a szegedi múzeum között immár évtizedek óta tart - hangsúlyozta az igazgató. A tárlat ezen része a középkori, felvidéki, elsősorban az ott élő német polgárság által készítetett templomok belső berendezéseit mutatja be. Tudatosan összeválogatott anyagról van szó, amelyet a kassai múzeum 2007-ben Franciaországban mutatott be, és a műtárgyak ezután egyenesen Szegedre érkeztek.

Bibliát is kiállítanak

Mindehhez társul a Pannonhalmi Főapátság tizennyolc középkori- és barokk műtárgya, valamint a kiállítási anyag része a Szeged-Csanádi Püspökség múzeumának, illetve az alsóvárosi ferences templomnak néhány különlegesen szép darabja, és a Csongrád Megyei Múzeumok 15-16. századi itáliai táblaképei is. Mivel a tárlat egyik rendezője

Kiss-Rigó László

püspök, az ő lengyel kapcsolatai révén merült fel, hogy a dél-lengyelországi Sandomierzi Püspökség múzeumából is kérjenek a megcélzott korszakból származó anyagot. A sajtótájékoztatón köszönthették

Szabó Pált (alsó képünkön)

, Szegedről származó, ma Svájcban élő magángyűjtőt, akinek a jóvoltából többek között egy 1481-ből származó ősnyomtatvány Bibliát is kiállítanak. A bibliakiállításra érkező vendégek, püspökök, érsekek, teológusok és tudósok mellett jelen lesz a lengyel és a szlovák nagykövet, a tárlatot pedig a Vatikán nagykövete fogja megnyitni.