Korszakváltás az SZTE-n: nem álom, hanem valóság a mesterséges intelligencia
A szuperszámítógép korszakváltást hozott az SZTE-n. Ez a mesterséges intelligencia hatalma.
A mesterséges intelligencia ma már nem sci-fi: a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), csaknem kétmilliárd forintos beruházása egy olyan szuperszámítógépet hozott a városba, amely az egyetemi kutatás, oktatás és egészségügy minden területén korszakváltást indított el. A Hewlett Packard Enterprise (HPE) által szállított csúcstechnológia révén az SZTE a globális élmezőnybe került az MI-alkalmazás terén – tudta meg a Délmagyar.
A mesterséges intelligencia és az adatbiztonság
A modern kutatásban, különösen az egyetemi klinikai háttérrel rendelkező intézményeknél, a legfőbb kihívás az adatbiztonság.
Az SZTE hatalmas mennyiségű, érzékeny betegadattal dolgozik, melyeket anonimizálás után digitalizálnak, hogy a tudomány rendelkezésére bocsássák.
Bár a külső "felhő" szolgáltatások rugalmas számítási kapacitást kínálnak, Kónya Zoltán rektorhelyettes rámutatott:
Ezen adatok harmadik fél szerverére való feltöltése mindig hordoz magában kockázatot.
A szegedi szuperszámítógép azonban célzottan MI-re optimalizált (sok erős GPU-t tartalmaz), de ennél is fontosabb, hogy fizikailag is leválasztható a hálózatról. Ez a funkció megakadályozza, hogy az adatok elhagyják az egyetem rendszerét, megteremtve egy digitális erődöt a szegedi tudósok számára.
A mesterséges intelligencia nemcsak számít: gyorsabb betegút, hatékonyabb ügyintézés
Az új technológia hozadéka messze túlmutat az alapvető kutatáson. Bár az SZTE kapacitása kisebb, mint a hazai legerősebb Komondor szuperszámítógépé, az kizárólag a Szegedi Tudományegyetem igényeit szolgálja ki, így sokkal hatékonyabban használható. A beruházás megtérülése az egyetem szempontjából széles spektrumú:
haszonnak tekinthető a több publikáció, az elégedettebb betegek és a gyorsabb adminisztráció.
Kónya Zoltán példaként említette a chatbotok használatát, melyek az ismétlődő hallgatói vagy betegkérdések megválaszolásával drasztikusan lerövidítik a betegutat az egészségügyben, és a tanulmányi osztályok hatékonyságát a sokszorosára növelik. A mesterséges intelligencia ezáltal közvetlen, kézzelfogható hasznot termel a Dél-Alföldi régió polgárai számára is.
A kompetenciaközpont: ahol az ötletből kód lesz, és a tudományágak találkoznak
Az Árpád téri épületben elhelyezett (asztal méretű) szuperszámítógép kezelése speciális szaktudást igényel. Ezért hozta létre az egyetem a Kompetenciaközpontot. Itt dolgoznak azok a kutatók (mint a Tanszék vezetője, Jelasity Márk), akik képesek az ötleteket a szuperszámítógép számára értelmezhető kódnyelvre lefordítani. A központ másik kulcsfeladata a különböző tudományterületek összekapcsolása:
matematikust hoznak össze orvossal, mérnököt közgazdásszal, hiszen a modern problémák megoldásához – legyen szó járványmodellezésről (Röst Gergely), precíziós mezőgazdaságról vagy önvezető autókról – komplex, interdiszciplináris megközelítés szükséges.
Még a bölcsészek és jogászok is profitálnak az MI-ből: utóbbiaknak például az eddigi ítélkezési gyakorlat átlagolásával nyújthat támpontot a gép a büntetés kiszabásakor.
Az SZTE szuperszámítógépe nem egy elszigetelt technológiai eszköz. A beruházás a Szegedi Tudományegyetemet és rajta keresztül a várost és a vármegyét is nemzetközi szintű digitális központtá emelte. A helyben tartott adatok maximális biztonsága, a gyorsabb betegellátás, és az a tény, hogy az infrastruktúra iránt már a régiós szervezetek is érdeklődnek, világosan mutatja: Szeged a mesterséges intelligencia területén a hazai innováció egyik éllovasa, melynek hatása az egyetemi falakon kívül is érezhető lesz.
