A hét témája: Szeged forradalma 1956-ban
Győzött Szegeden a forradalom. Ebben kulcsszerepet vállalt a szegedi egyetemi diákság.
Az 1956-os forradalom 59. évfordulóján ünnepi megemlékezésekre készül Magyarország. Ehhez illeszkedve röviden áttekintjük a forradalom szegedi győzelméhez vezető út főbb állomásait.
Szeged szabadságszerető hagyományai
Szeged polgárai a magyar városok közül egyedüliként 1552 februárjában közvetlenül aktív fegyveres szerepet játszottak a város török alóli visszafoglalását célzó katonai akcióban. 1848 októberében a toborzókörútján Szegeden járó Kossuth így fogalmazott:
itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak.
1956. október 16-án a szegedi egyetemi diákság indította el azt a folyamatot, mely a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakításával, követeléseik pontokba szedett meghirdetésével megtörte a korosztályi kommunista Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ) monopóliumát, elindítva a forradalomhoz vezető események láncolatát.
Szegedi tüntetések
A szegedi egyetemisták már a kezdetektől törekedtek arra, hogy mozgalmuk országossá szélesítése mellett Szeged lakosságát is megszólítsák, programjuk támogatásához minél szélesebb társadalmi hátteret szervezzenek. A szegedi október 23-i diáktüntetésbe a nagy szegedi gyárak munkásai is bekapcsolódtak, az éjfélig tartó vonulásokkal és visszatérő helyszíneken is (színház, Klauzál tér) megtartott nagy demonstráción Bicskey Károly és Kaló Flórián színművészek szavalták el több alkalommal a Nemzeti dalt és a Szózatot.
A következő napok folytatódó tüntetéseire és a kibontakozó sztrájkhullámra a karhatlom fokozott készültséggel, a megbízható szervek és személyek közötti fegyverosztással, néhány alkalommal figyelmeztető lövések leadásával, egyetemi kollégiumi razziákkal reagált.
Október 25-én Halász Gyula főhadnagy vezetésével katonai közigazgatást vezettek be Szegeden, délután 5 és reggel 6 óra között kijárási tilalmat, általános szesztilalmat és a három főnél nagyobb csoportosulásokra tűzparancsot hirdetve. Katonai erősítés érkezett Kiskunmajsáról a városba.
Kettős hatalom
Október 25-én megalakult az Ideiglenes Forradalmi Bizottság és elhatározták, hogy az intézményekben és a vállalatoknál megalakuló munkástanácsok megválasztott küldötteiből létrehozzák az új forradalmi szervet, Szeged Város Forradalmi Bizottmányát. 27-én a városi gyárakból kibontakozó Széchenyi térre vonuló nagy tüntetés a Takaréktár utcában karhatalmi ellenállásba ütközött, a figyelmeztető lövések egy gellert kapott lövedéke megülte a tizenhét éves Schwartz Lajos kendergyári munkást, tizenhatan megsérültek.
Az általános felháborodás hatására a katonai közigazgatás tárgyalásokat kezdeményezett a város üzemeinek és intézményeinek 2-2 küldöttével. Az így összehívott gyűlés hozta létre az Ideiglenes Városi Munkástanácsot, melynek megválasztott elnökségét Perbíró József, a
Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja vezette. A forradalmi követelések teljesítéséről megindult az egyeztetés a katonai igazgatás által megjelenített hatalom képviselőivel.
A forradalom győzelme
A forradalmi lelkesedés közepette viharos gyorsasággal bomlott fel az egyeduralkodó Magyar Dolgozók Pártja, a hadsereg körében mind gyakoribbá váltak a szolgálatmegtagadások, nyílt elégedetlenségek. Az Államvédelmi Hatóság emberei háromhavi bérüket előre felvéve távoztak a városból. A népi támogatottság és mindinkább fegyveres erő nélkül maradó, széteső katonai közigazgatás tárgyalásos megegyezéssel október 29-én átadta a hatalmat az Ideiglenes Városi Munkástanácsból alakult Szeged Város Néptanácsnak. Ezzel a forradalom szegedi győzelme teljessé vált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
