Múltidéző 23. rész: Átalakulás előtt a nagy múltú Széchenyi tér

A Széchenyi az egyik legrégebbi tér a városban, 1800 körül már piacként jelölték a térképek, mai formáját pedig a nagy árvíz utáni évtizedekben nyerte el. A város központjául szolgáló téren többször is átsöpört már a történelem vihara, azonban az árvíz óta mindig meg tudta őrizte eredeti arculatát. Reméljük így lesz ez a közeljövőben esedékes nagy felújítást követően is.

Minden bizonnyal Szeged egyik legrégebbi tere a Széchenyi ugyanis már az 1800-as évek elején megjelent térképeken piacként jelölik a területet. A 19. században sokat változott a tér, a mai formája az 1879-es nagy árvíz után alakult ki. Többek között városképi jelentőségű városháza épülete négy évvel a nagy árvíz után, 1883-ban nyerte el mai arculatát, amikor Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján eklektikus-neobarokk stílusban átalakították. A város átépítése előtt összeért a mai Klauzál térrel valamint a Victor Hugo utca egy része is hozzá tartozott.

A Széchenyi tér az 1879-es nagy árvíz idején. ( Fotó: Móra Ferenc Múzeum Archív)

A történelem vihara

1849. augusztus 5-én Haynau, osztrák császári tábornok a szegedi városháza régi tornyából szemlélte a szőregi csata eseményeit, és egy magyar ágyúlövedék kis híján eltalálta. Ez a torony falába fúródott ágyúgolyó sokáig a szabadságharc egyik szegedi emléke volt.

Az első világháborút követően, 1918. decemberétől egészen 1920. márciusáig francia megszálló csapatok uralták Szegedet. A francia hadvezetésnek köszönhetően a tanácsköztársaság helyi erői nem tudták átvenni a hatalmat, így Kun Béláék „dicsőséges” százharminchárom napjából Szeged mindössze öt valósult meg. A nyugati csapatok jelenléte nem csak a vörös terrortól, hanem a román és a szerb megszállástól is megóvta a várost – igaz,

Újszegedet hosszú ideig a szerb haderő tartotta katonai ellenőrzés alatt.

Francia katonák masíroznak a Széchenyi téren. (Fotó: honvedelem.hu)

1956-os forradalom

Szegeden gyakorlatilag a Széchenyi téren ért véget,

amikor november 6-án, délután 3 óra körül több szovjet harckocsi behatolt a Belvárosba, körülfogta a városháza épületét, a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságot feloszlatták, tagjait letartóztattak, majd a Szovjetunióba deportáltak.

Szovjet tankok a városháza előtt 1956. november 6-án. (Fotó: Sulinet)

A tér jelene

Magyarország talán egyik legszebb parkosított terét, többek között a különböző fajtájú fák, a virágok, a szökőkutak, a szobrok, és impozáns épületek teszik igazán varázslatossá. A Széchenyi tér és az abból kiinduló Kárász utca évről-évre különböző vásároknak, fesztiváloknak és egyéb mulatságoknak ad otthont. Mindemellett a téren helyezkednek el a város legfontosabb középületei: itt található a főposta, a városháza, valamint a bíróság is.

Megújul a Széchenyi tér

Elsőként a

Délmagyar számolt be arról,

hogy a teret teljes mértékben, faltól falig fel fogják újítani. A kivitelező „térszerkezetileg békebeli, eszmeiségében kortárs” teret szeretne létrehozni. - Az motivált bennünket, ami a nagy árvíz utáni újjáépítőket is, hogy a helyi történeti értékeket megtartva a mai, kortárs elvárásoknak megfelelő, használható teret hozzunk létre – mondta Vakula Réka tájépítész és Fontos Rómeó építész a

lapnak.

A Fontos Mérnök Stúdió látványterve a Széchenyi térről.

Mélygarázst építenének

A cikkben megemlítik, hogy az első ütemben még megmaradnak a parkolók a városháza tengelyében, ugyanakkor számolnak egy mélygarázzsal is. A Kiss Ernő utcában fog eltűnni az autó, az államkincstár és a városháza közötti szakaszon a Zsótér ház előtti burkolt terület alatti építmény egyszintes lesz, a parktükrök alá nem megy be a mélygarázs.

Felhasznált irodalom: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9chenyi_t%C3%A9r_(Szeged)https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rosh%C3%A1za_(Szeged)https://mult-kor.hu/20101010_szeged_a_franciak_kezeben(Kiemelt kép: Móra Ferenc Múzeum Archívum)