Írjon nekünk

Közélet

Múltidéző 2. rész: 100 éve foglalták el a szerbek Újszegedet

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

A történelemkönyvekben viszonylag keveset írnak arról, hogy szerb katonák 1918 novemberétől közel 3 éven át megszállás alatt tartották Újszegedet. A fellelhető korabeli újságcikkekből azonban kiderül, hogy miként zajlott a szerb hatalomátvétel, valamint az 1921-es euforikus újraegyesítésről is teljes képet kaphatunk.

1918 novemberében szerb csapatok a Belgrádi egyezményt felrúgva a kijelölt demarkációs vonalon túli területeket foglaltak el. November 17-én mintegy 1000 szerb katona vonult be Szőregre, akik sikerükön felbuzdulva néhány nappal később Újszegedet is megszállták.

Ahogy megérkeztek, elfoglalták a rendőrőrsöt, elvágták a telefonvonalakat, és az átsiető Somogyi Szilveszter polgármesterrel közölték, hogy a rendet fenntartani jöttek, mivel a békefeltételek szerint Újszeged a demarkációs vonalon belülre esik.

Ezután leállíttatták a hídon átkelő villamosok közlekedését és a közúti hídon másnaptól már csak nappal volt szabad közlekedni.

Újszeged elszakítása

A következő hónapok eseményei egyértelművé tették, hogy a szerbek maguknak szeretnék a Tisza-Maros-szög településeit. 1919. február 4-én Újszegedet teljesen elszakították Szegedtől. A hídon attól kezdve már csak útigazolvánnyal lehetett átkelni. Aznap megalakították Újszeged községet, amely ezzel közigazgatásilag is elszakadt Szegedtől.

„Kedden délután 4 órakor telt le a határidő, amikorra a szerbek Újszegednek a várostól való teljes elszakadását, a Tiszán túl fekvő területre a szigorú határzárat kimondották. Elkeseredés, panasz, düh vagy siránkozás semmit sem használ. A hatalom az antant erejére támaszkodó szerbeknél van. Ők pedig most, már nyilván megmutatták, hogy nem ismernek méltányosságot” – olvasható, a Délmagyarország 1919. február 5-i számában.

A megszállók az első napokon lebélyegezték az újszegediek magyar korona papírpénzeit.

Az újszegedi állomáson minden váltónál fegyveres szerb őr állt, a vonatokon is csak úti igazolvánnyal lehetett utazni, a közúti hídon pedig néhány hivatalos személyen kívül nem közlekedett senki. Az újszegedi hídfőnél gépfegyveres őrség táborozott, a szegedi hídfőn pedig polgárőrök vigyáztak, hogy ne keljen át senki.

„Újszegedet tökéletesen elzárták tőlünk a szerbek. Semmi forgalom sincs már Szeged és elszakadt városrésze között. A h. főkapitány közléséből ismeretes, hogy mindazoknak, akik a Bánátba akarnak hazautazni családjaikhoz, szombaton délelőtt 10 órakor kell összegyűlniük a híd szegedi oldalán. Ezeket majd egy szerb katona vezeti át a parancsnokhoz, aki igazolványaikat láttamozni fogja. Olyanoknak, akik nem a megszállott területen laknak, a hídon átmenniök nem szabad” – írta a Délmagyarország 1919. február 8-án.

A Tisza-Maros szög megszállása
A 8, illetve 9 falut magába foglaló Tisza-Maros szög három éven keresztül szintén szerb megszállás alatt sínylődött. Belgrád mindent megtett, hogy a béketárgyalások idején nekik ítéljék oda az említett területet a nagyhatalmak. Szerencsére nem így történt. A szerbek 1921. augusztus 20-án – amikor már eldőlt, hogy ki kell vonulniuk ezekből a falvakból – nagy rombolásba kezdtek. A deszki Gerliczy-kastélyt felgyújtották, ami mozdítható volt, azt magukkal vitték. Még 1922-ben is elég szívósan próbálkoztak, hátha mégis sikerül nekik megtartani ezt a területet, de a nagyhatalmak végül meghagyták Magyarországnak a Tisza-Maros szöget.

Augusztus 21. a visszatérés napja

A visszatérés nagy napja két és fél évvel később, 1921. augusztus 21-én, vasárnap jött el. Az elhúzódó békealku szerint a szerbek előző nap ki kellett, hogy ürítsék Újszegedet. Éjjel 2 óra tájban egy magyar járőr Szegedről átkelt a hídon és azt tapasztalta, hogy a szerbek valóban kivonultak.

A Szeged című napilap beszámolója szerint, Szeged népe már a hajnali harangszóra talpon volt.

Amikor a kelő nap korongja megjelent, Újszeged már üres volt, a szerbek elvonultak, a vakok intézetén magyar zászló lobogott. A látványra felpezsdült a nép! A felsorakozott katonaság háromnegyed ötkor Janky Kocsárd tábornok vezényletével, vidám katonazene mellett vonult a híd felé.

„Egetverő éljenzés harsan fel, amikor Újszeged földjére lép az első magyar katona. Virágeső zúdul a derék fiukra, ott tolong a felszabadult testvérváros apraja-nagyja, úgy, hogy az első pillanatokban csaknem felborul a rend. Síró anyák ölelik át a fiaikat, boldog hitvesek a rég nem látott férjeiket, akiket csaknem három hosszú esztendőn át, 1918 november 17-ike óta szakított el otthonuktól a bitorlók szívtelensége és komiszsága. Sírásba csuklik az éljen, amikor felhangzanak a Himnusz ünnepies akkordjai, Újszeged népe hároméves szenvedés után most hallja először a nemzeti imát” – számol be a Szeged című napilap Újszeged visszatéréséről az 1921. augusztus 22-i számában.

Nekünk, szegedieknek valójában nemcsak az augusztus 20-a a piros betűs ünnep, hanem a 21-e is, hiszen ezen a napon egyesült újra szeretett városunk. Ha Újszegeden járunk, csak egy pillanat erejéig gondoljuk bele, hogy milyen szerencsések vagyunk, amiért nem jutottunk Komárom vagy éppen Nagylak sorsára.

via
via

Kommentek

Hírzóna

Honvédelmi táborokat tartanak Vásárhelyen

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Oklevéllel és éremmel díjazzák a legbajtársiasabb növendékeket.

Tovább olvasom

Hírzóna

A cigányság tart a baloldal és a Jobbik együttműködésétől

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az MSZP roma tagozata gyakorlatilag megszűnt.

Tovább olvasom

Hírzóna

Már csaknem háromszázan kértek autóvásárlási támogatást Csongrád megyében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/nikolenyigaborviktor.jpg

Megjelent:

Szerző:

Nagyon népszerű a nagycsaládosok körében.

Tovább olvasom

Aktuál