Közélet

Múltidéző 12. rész: Szeged az 1956-os forradalom idején

Múltidéző 12. rész: Szeged az 1956-os forradalom idején

2018. október 23., kedd
Múltidéző 12. rész: Szeged az 1956-os forradalom idején

Múltidéző sorozatunk eheti részében, felelevenítjük a 62 évvel ezelőtti forradalom szegedi eseményeit, a MEFESZ megalakulásától a szabadságharc leveréséig.

Megalakul a MEFESZ

„Mi, szegediek, megtettük az első lépést. Felhívunk benneteket, csatlakozzatok! …” Így szóltak hallgatótársaikhoz azok a szegedi egyetemisták, akik 1956. október 16-án megalapították a MEFESZ-t, az első független ifjúsági szervezetet. Azzal, hogy a Diáktestvéreink! című felhívásukat az ország többi felsőoktatási intézményébe is eljuttatták, október 22-re országos szintre lépett a diáklázadás. Az országban zajló tüntetések hatására, október 24-én a szegedi államhatalmi szervek megerősítették a helyi rendészeti erőket, sőt még tűzoltóságot is tömegoszlató feladatokkal bízták meg, tisztjeiket géppisztolyokkal és pisztolyokkal szerelték fel.

Lelkes tömeg a Klauzál téren 1956. október 25-én. (Fotó: Sulinet) A délutáni órákban újabb tüntetést tartottak az egyetemisták a városi pártbizottság előtt, amely öt óra tájban feloszlott. Ezt követően kijárási tilalmat léptettek életbe, ennek ellenére este több helyen gyülekeztek a forradalmi erők, ezeket a csoportosulásokat a hatalom részben erőszakosan szétoszlatta. 25-én délután a tüntetők eltávolították a kommunista hatalom jelképeit a középületekről. Megindult a forradalom intézményesedése. Este 8 órakor a Délmagyarország napilap szerkesztősége előtt rendeztek tüntetést.

Az első szegedi áldozat

Másnap reggel katonai járőrök szállták meg a Széchenyi teret és a középületeket. Délelőtt 10 óra után az üzemekből felvonuló és a Széchenyi térre bevonulni kívánó sokaságot a felsorakozott karhatalmi erők figyelmeztető lövéssel kísérelték meg megállítani, és egy gellert kapott lövedéktől Schwarz Lajos 17 éves ifjúmunkás halálos sebet kapott, tizenhatan pedig különféle sérüléseket szenvedtek. A brutális akció óriási felháborodást keltett a városban, szinte minden üzemben sztrájkok kezdődtek. A tüntetések, ha kisebb mértékben is, de a tragédia ellenére tovább folytatódtak, és október 27-re a forradalmi erők fokozatosan átvették a város irányítását.

A forradalom leverése

Az 1956. november 4-i orosz intervenció és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása teljesen új katonai és politikai körülményeket teremtett. A szovjet egységek a város stratégiai helyzete miatt Szegedet már november 4-én bekerítették. Megszállták az öthalmi volt ÁVH laktanyát, és harcálláspontot rendeztek be. November 5-én hajnalban már nagyobb szovjet haderő jelent meg Újszeged felöl, a szegedi oldalon hídfőállást létesítettek, majd harckocsik vonultak át a városon. Egyes felfegyverzett csoportok rálőttek a szovjet alakulatokra a Kossuth Lajos sugárúton és a Rákóczi térnél, valamint a színháznál.

Szovjet tankok a városháza előtt 1956. november 6-án. (Fotó: Sulinet) November 6-án, délután 3 óra körül több szovjet harckocsi behatolt a Belvárosba, körülfogta a városháza épületét, a Szegedi Forradalmi Nemzeti Bizottságot feloszlatták, tagjait letartóztattak, majd a Szovjetunióba deportáltak. Még aznap délután az orosz csapatok megszállták a város középületeit és ezzel véget ért a forradalom Szegeden.

Felhasznált irodalom: Sulinet – Szeged története, SZTE – A szegedi láng

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.