Hollik: a magyarság szégyenfalán van a helye Gyurcsánynak, Botkának és Vonának

A magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett, nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és ezen a szégyenfalon ott van Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor is - mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten.

A nemzeti összetartozás napján tartott sajtótájékoztatón a kereszténydemokrata politikus kiemelte: 2010 óta az ellenzék újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rájuk számítani, ha nemzeti ügyekről van szó, sőt odáig mentek, hogy baloldali és újabban már jobbikos politikusok is gyalázták a külhoni magyarságot. Ezzel szemben a külhoni magyarok a Fidesz-KDNP szövetségre változatlanul számíthatnak, "számunkra a nemzet a magyarok összessége határainkon innen és túl" - jelentette ki. Kitért arra: a kormány a nemzeti összetartozás napjával, a kettős állampolgársággal és az új alaptörvénnyel tanúságot tett a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése mellett. Emellett kézzelfogható segítséget is adtak a határon túl élő magyaroknak. Nemzeti fejlesztési programot indítottak a külhoni magyarság megmaradásáért, mert meggyőződésük, hogy gazdaságilag kell megerősíteni az ottani magyar közösségeket ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek legyen jövőjük. Gazdaságfejlesztési programot indítottak: 2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozókat támogatták, idén pedig a külhoni magyar családi vállalkozásokat 1 milliárd forinttal. Hollik István elmondta, 17 milliárd forintból bölcsőde- és óvodaépítési programot hirdetett a kormány, melynek keretében 68 új bölcsőde és óvoda épülhet határon túl a Kárpát-medencében és 215 fejlesztésére van lehetőség. A külhoni fiatalok szakképzésének támogatására az elmúlt két évben 104 tanműhely és tangazdaság létrejöttét támogatta a kormány több mint 738 millió forint értékben. Emellett 11 magyar egyetemnek van kihelyezett képzése - sorolta. Kárpátalja megsegítésére több karitatív akciót szerveztek és segítették egy kórház felújítását - mondta. Hollik István hangsúlyozta: "ahogy 2010 óta, úgy a jövőben is mindent megteszünk a határon túl élő testvéreinkért, ameddig a kormányzati felelősség a Fidesz-KDNP kezében van". A politikus kérdésre válaszolva reagált az MSZP szombati közleményére, melyben azt állították, hogy Trianon sebeit csak az Európai Unió képes begyógyítani. Hollik István szerint ebből is látszik, hogy az MSZP és a baloldal nem Magyarországot képviseli Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon. "Velük szemben mi azt gondoljuk, hogy a magyarság sorságért mi magyarok tehetünk a legtöbbet, Trianon sebeit pedig a határokon átívelő nemzetegyesítés politikájával lehet begyógyítani, nem az Európai Unióval" - fogalmazott. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".