Az 1848-as forradalomra emlékeztek a Csongor téren + FOTÓK

Ma is érvényesek a Márciusi Ifjak legfőbb céljai, mint a szabadság, az egymásért való felelősségvállalás, a nemzetközösség kohéziójának megerősítése –mondta Kothencz János a L.É.T önkéntes mozgalom életre hívója. Az ünnepségen több korosztály fellépett a fiatal diákoktól a nyugdíjas táncosokig, versszavalókig.

Hagyományteremtő szándékkal ünnepelte meg idén az 1848-as forradalom kitörését a L.É.T. Egyesület és önkéntes mozgalom. „A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem” – idézte

Bibó István

szavait

Kothencz János

. Rámutatott, ugyanígy gondolkodtak a magyar forradalmárok az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt. Képesek voltak bátran cselekedni, megtették azt, amire mások gondolni sem mertek. Az áprilisi törvények biztosították a jobbágyfelszabadítást, a jogegyenlőséget, a választójogot, s habár a szabadságharc Világossal fejeződött be, mégis büszkén gondolhat az utókor a tavaszi hadjárat sikereire, a Függetlenségi Nyilatkozatra, Buda visszafoglalására. „A szabadság számtalan esetben és helyzetben, korokat átívelve jelenik meg a magyar történelemben a Rákóczi-szabadságharctól a ’48-as forradalmon át egészen a XX. századig, 1956-ig, 1989-ig” – fogalmazott Kothencz János. A szabadság mellett a nemzet közösségének életre hívása motiválta a forradalmárokat – e két fogalom ma is központi szereppel bír, hiába próbálnánk ezt relativizálni globalizálódó világunkban. Azt tapasztalja, hogy korunkban azzal szembesülünk, hogy ma sem mindenhol egyértelmű a szabadság, a nemzetközösség, egymás elfogadása és kölcsönös tisztelete.

Hangsúlyozta, nem megfoghatatlan a nemzetközösség fogalma sem: „Elég körülnéznünk a teremben, ránézni azokra, akik mellettünk ülnek, ők a mi kis közösségünk.” A közösségek lépésről-lépésre alakulnak ki, és az egymásra épülő kis közösségek alkothatják egy település, majd egy egész ország közösségét. Mindennek nélkülözhetetlen része, a felelősséggel óvott szabadság. Nem mindig volt azonban ennyire egyértelmű a Tarjánban élők szabadsága, ahogyan másoké sem az államszocializmus idején. A városrész felépítésekor ezt a szabadságot korlátok közé szorították, a pártállami diktatúra idején megmondták, hol és hogyan lehet élni vele. Ennek vége szakadt 1989-ben, mi dönthetünk arról, hogy milyen szabadságjogunkkal, mikor kívánunk élni. Tarjánban sokan laknak egymáshoz közel, így megtehetjük azt, hogy figyelünk egymásra, felelősséget vállalunk a másikért, most pedig közösen emlékezünk azokra a hősökre, akik 1848-ban ugyanezt szerették volna.”

Dobák Lászlóné

szervezésében változatos programot tekinthettek meg a tarjániak.

Petőfi

-verset szavalt

Publik Antal

és

Szikora Gizella, Tompa Mihály

A gólyához című alkotását mondta el

Lonkay Gábor

. Az Őserő Dalárda szintén a segesvári csatában elhunyt költő megzenésített verseit adta elő. A L.É.T. népdalkórus mellett, a Szentmihályi Nyugdíjas Egyesület táncosai palotást mutattak be, valamint nagy sikert arattak a Klúg Péter Iskola hallássérült tanulói. A L.É.T kézműves körének kiállítását a rendezvény előtt és után is sokan megtekintették.

„Itt értettem meg, hogy mit jelent a lakótelepi összefogás. Amikor nemzeti ünnepről, vagy a nagy rendezvényekről beszélünk, akkor óhatatlanul a múzeum lépcsője, vagy egy hatalmas előadóterem jut eszünkbe. A mai nap legfontosabb üzenete, hogy az itt élőknek szinte a lakásába is elhozhatjuk az ünnepet. Kothencz János beszéde valóban megidézte az itt élőknek március 15. üzenetét, megerősítette azt a nemzettudatot, amely 1848-hoz kötődik” – nyilatkozta a rendezvényt követően lapunknak Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, aki maga is részt vett a rendezvényen. A megemlékezés végén a résztvevők piros-fehér-zöld zászlót, valamint piros és fehér rózsákat helyeztek el, így tisztelegve a forradalom hősei és mártírjai előtt.