
Kővári Árpád volt a vezetőedzője az élvonalba jutott csapatnak. Vele idézzük fel a szegedi kézilabda nagy napját.
Szombaton ünnepelte a szegedi kézilabda, hogy a város első számú férfikézilabda-csapata ötven éve jutott fel az élvonalba. Az évfordulóról megemlékezett az anyaegyesület, a Tisza Volán SC és a jogutód Pick Szeged is. Lapunk múltidéző sorozatában az akkori csapat vezetőedzőjével, Kővári Árpáddal eleveníti fel a szegedi sportban fordulatot hozó nap eseményeit.
A Délmagyarország legendás újságírója, Bagaméry László a meccs másnapján, 1975. október 19-én azt írta, hogy a találkozó nem indult zökkenőmentesen. A délután fél négyre kiírt meccs kezdési időpontjában hatalmas felhőszakadás zúdult a pályára, ezért húsz perccel később kezdődött a találkozó. A fiatalabb szurkolóknak talán érdemes némi magyarázattal szolgálni: a másodosztályú bajnokság aranyérmét a Kisstadionban, szabadtéri bitumenpályán rendezték. A szegedi csapat kispadján Kővári Árpád ült.
Ötven éve volt az a mérkőzés, és bár kopnak az emlékek, ez a nap feledhetetlen, és örök élmény nekem és mindenkinek, aki ott volt a Kisstadionban
– mondta lapunknak a 81 éves szakember. Az akkori csapat trénere kiemelte, hogy a csapat nem úgy vágott neki a szezonnak, hogy a végén az élvonalba jutásért harcol majd. A bajnokság alatt szép lassan összeállt a csapat, és az utolsó előtti meccsre úgy készülhettek a Komló ellen, hogy már a döntetlennel is az övék lesz az aranyérem.
Zuhogott az eső, a körülmények katasztrofálisak voltak, de sikerült kiharcolni a döntetlent, ráadásul az utolsó mérkőzésen a Békéscsaba ellen is nyertünk, így öt pont előnnyel zártuk a bajnokságot
– mesélte Kővári Árpád.
A városban már akkor is sokan jártak kézilabdameccsre, igaz, a mai, hét-nyolcezres nézőszám még a képzeletben sem merülhetett fel.
Ötszázan voltak a Komló elleni meccsen, ami ott telt házat jelentett. Később, amikor már az Újszegedi Sportcsarnokban is meccseket játszottunk, rendszeresen tömött lelátók előtt léptünk pályára. Hivatalosan 1800 néző fért be a nézőtérre, de ezt szinte mindig megduplázták, fürtökben lógtak az emberek a meccseiken. Valahol ráéreztek a szegediek, hogy ez egy érdekes, látványos sportág, és ott voltak mellettünk, és azóta is ott vannak a sportág mellett
– fejtette ki a szakember.
Izgalmas volt a hajrá a Komló elleni meccsen
A mindent eldöntő Komló elleni mérkőzés utolsó perceit a Délmagyroszág akkori tudósításával idézhetjük vissza:
Négy perc volt hátra a találkozóból, amikor Baráth labdája Buvári kapusról a hálóba pattant, 16:16. Mindenki a másodperceket számolta. Óriási izgalmak közepette ért véget a találkozó. Az irreális talajon nem alakulhatott ki folyamatos, jó játék. Eh, de kit is érdekel most a jó játék. A lényeg az, hogy a döntetlennel a Volán SC megnyerte az NB I/B-s kézilabda-bajnokságot (függetlenül az utolsó, békéscsabai mérkőzés eredményétől), és jövőre a legmagasabb osztályban játszhatott. Köszönet érte a csapat játékosainak és nem utolsósorban Kővári Árpád edzőnek.
Szegedi Volán SC – Komlói Bányász 16–16 (10–10)
NB I/B, 21. forduló, Újszegedi Kisstadion, 800 néző. Vezette: Balogh, Fekete.
Szegedi Volán SC: Badó — Dobó 6, Baráth 1, Tamás 2, Giricz 1, Oláh 6, Lesti. Csere: Farkas (kapus). Vezetőedző: Kővári Árpád.
Komlói Bányász: Buvári — Herbert 1, Szalai 1, Jeszencsak 4, Zachomme 4, Mercz 4, Érsek 1. Csere: Gogolák, Tóth.
Az 1975-ös bajnokcsapat névsora: Badó László, Farkas József, Oláh Zoltán (kapusok), Baráth János, Barok István, Csáky Béla, Dobó Károly, Fülöp László, Giricz Sándor, Kiss Sándor, Lesti István, Oláh Béla, Skaliczki László, Szabó László, Szabó Sándor, Tamás Sándor, Várkonyi Béla (mezőnyjátékosok). Vezetőedző: Kővári Árpád Elnök: dr. Bérczi Mihály Szakosztályvezető: Isaszegi György
A csapat persze becsülettel megünnepelte a feljutást. Jártunk-keltünk nappal, éjszaka, mindenütt, éppen ahol voltunk, összejöttünk, beszélgettünk, nevetgéltünk, ittunk, ettünk, tehát abszolút hagyományos bajnoki címünneplés volt. Ezek a napok is örök élményként maradtak meg nekünk – fogalmazott.
Azzal, hogy a Szegedi Volán az élvonalba jutott, nemcsak a városi kézilabdában nyílt új fejezet, Szeged és a régió sportját is formálta az azóta nemzetközi hírű szegedi kézilabda. Ráadásul egyedüli magyar csapatként ötven éve tagja az élvonalnak.
–Volt a labdarúgás, de rossz irányba vitték, nem tudom miért. Aztán volt a kosárlabda, ami szintén rossz irányba ment. Mindkét esetben fontos hangsúlyozni, hogy anyagi szempontból, és nem szakmai szempontokat nézve. A kézilabdának előnye volt, hogy a Volán biztos anyagi hátteret adott, így bázist tudtunk építeni, és egyre eredményesebbek lettünk, nemcsak felnőtt-, hanem utánpótlásszinten is. Azután 1993-ban a Pick Szegeddel kötöttünk egy nagyon jó szerződést, amivel tovább erősödött a kézilabda a városban
– zárta gondolatait Kővári Árpád.
Mentorként segíti az utódokat
Kővári Árpád az élvonalba jutást követően évtizedeken keresztül a klub sikereiért dolgozott. 1977-ben az első Magyar Kupa-győztes csapat vezetőedzője volt, majd 1996-ban ügyvezető elnökként segítette az első bajnoki címhez a klubot, később a magyar válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott. A szegedi kézilabdának a mai napig aktív résztvevője, a feljutást kiharcoló klub anyaegyesületének, a Tisza Volán SC-nek tiszteletbeli elnöke és a klubnál dolgozó edzők mentoraként tevékenykedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.