Nincs egyetértés a vagyonnyilatkozatok ügyében a kormányoldal és az ellenzék között

Az Országgyűlés ellenzéki frakciói mind szükségesnek tartják a politikusi vagyonnyilatkozat-tételi rend megváltoztatását, a Fidesz azonban úgy látja: a magyar rendszer az egyik legszigorúbb Európában, amelynek megváltoztatására az ellenzékiek nem tettek le jó javaslatot.

Erről azt követően számoltak be a pártok képviselői hétfőn sajtótájékoztatón, hogy egyeztetést tartottak az LMP kezdeményezésére a vagyonnyilatkozati rendszer megváltoztatásáról. A tanácskozáson

Vas Imre

(Fidesz),

Harangozó Tamás

(MSZP),

Dúró Dóra

és

Szilágyi György

(Jobbik), valamint

Szél Bernadett

és

Hadházy Ákos

(LMP) vett részt. Vas Imre az LMP javaslatát - amely kötelező vagyonosodási vizsgálatot írna elő és az ÁSZ-ra bízná a vagyon és a jövedelem egyensúlyának összevetését - több ponton bírálta. Az ellenzék politikusai azt hangsúlyozták, szakértői szinten dolgoznak ki a jövőben egy közös javaslatot, amely egy következő kormányzat számára elfogadható lehet. Vas Imre kijelentette: pártja nyitott lenne a jó javaslatokra, ilyenekkel azonban nem találkozott az egyeztetésen, az LMP-ét mind politikailag, mind szakmailag alkalmatlannak tartja. A kormánypárti képviselő a kifogásai között említette, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) funkciójával ellentétes lenne, ha ezen intézményt jelölnék ki a nyilatkozatok ellenőrzésére. Mint mondta, ezt az Országgyűlés illetékes bizottsága végzi bejelentésre. Érdekesnek ítélte azt is, hogy az LMP csupán közhiteles nyilvántartásokat használna fel az ellenőrzés során, mert például a légi járművek üzemben tartóit tartalmazó nyilvántartás egy része nem ilyen. Úgy folytatta: elég Hadházy Ákosra gondolni, aki "kicsit költséges szenvedélyének hódol, de nem szeretné, hogy a légi járművek üzemben tartójának nyilvántartását a vagyonnyilatkozatoknál figyelembe vegyék". Harangozó Tamás (MSZP) szerint a kormányzó párt a találkozón világossá tette: érdekelt a korrupt rendszer fenntartásában. Pártja mind a kötelezettek körét bővítené, mind az adatközlés módját megváltoztatná - ismertette -, a politikusi vagyonokról a közhiteles nyilvántartásokból nyerne adatokat, nem csupán önbevallás útján. Emellett mind az ellenőrzésre, mint a szankciókra nagyobb súlyt helyeznének, javaslatuk szerint elveszítené parlamenti mandátumát az a képviselő, akiről az Országgyűlés kimondja, hogy nyilatkozata valótlanságokat tartalmaz. Dúró Dóra (Jobbik) is sérelmezte a kormányoldal elzárkózását, szerinte ugyanis a 21. században semmivel sem magyarázható például az, miért ne lehetne a bevallásokat elektronikusan beadni. Az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyoni helyzetét is nyilvánossá kellene tenni, és a Jobbik szerint is bővíteni kellene a nyilatkozók körét, kiterjesztve a kötelezettséget például a kormánybiztosokra - mondta. Frakciótársa, Szilágyi György a dokumentumok ellenőrzését szorgalmazta, mert szerinte a politikusok most azt írnak abba, amit csak akarnak. Szél Bernadett (LMP) úgy értékelt, a kormánypártoknak nem áll szándékában a mostani idejétmúlt, rossz rendszer megváltoztatása, amelyben a politikusok "szappanoperát játszhatnak a vagyonnyilatkozatokkal". Hadházy Ákos szerint a jelenlegi szisztéma még erősíti is a korrupciót, holott javítania kellene azon, ezért változtatást sürgetett. Mint fogalmazott, az ellenzék ezért olyan javaslaton fog dolgozni, amely mindannyiuk számára elfogadható. A tájékoztatón Harangozó Tamás kérdést kapott pártja adósságáról, amelyre válaszolva dicséretesnek nevezte, hogy az MSZP ellenzékből ilyen jó ütemben tudta ledolgozni azt, hiszen az összeg két éve még 2 milliárd forint volt, egy éve pedig 1,5 milliárd, most pedig 1,2 milliárd forint. Hozzátette, az adósságot az MSZP a 2010 előtti vezetőinek döntései miatt görgeti maga előtt.