A napjainkig kísértő múlt – a levéltári napok fókuszában a kitelepítések

Szovjetunióba hurcolt németek, kitelepített magyarok, kuláknak minősített parasztok sorsa elevenedik meg október 5-én a levéltár rendezvényén.

„Ez egy olyan téma, ami még mindig ott él az emberekben” – ezt gondolja a kitelepítésekről

Bagi Zoltán Péter

főlevéltáros. A hagyományokhoz híven október 5-én 16 óra 30 perctől rendezi meg a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára a 39. levéltári napot a Dóm Látogatóközpontban, amelynek fő témája az 1950-es évek egyik legsötétebb része. A Rákosi-korszak elejének eseményei ma is foglalkoztatják az embereket, rengeteg személyes élmény kötődik a kitelepítésekhez, ezért nemcsak a diákokat, hanem az idősebb generációt is szívesen várják. „Az előadások utáni hozzászólások alatt derül ki, hogy mennyien rendelkeznek konkrét tapasztalatokkal, vagy ismernek olyanokat – szomszédot, rokont -, akivel megtörtént a kitelepítés. A múltunk azon része ez, ami még nincs teljes mértékben kibeszélve, habár feldolgozások, kiadványok folyamatosan jelennek meg” – vélekedett a főlevéltáros. „A földosztás után azonnal megvádolták kuláksággal a parasztokat, megtizedelték – ha nem is fizikai értelemben – az értelmiséget. Olyan nemrég meghalt írónk is megénekelte a kitelepítéssel kapcsolatos élményeit, mint

Esterházy Péter

” – emlékeztetett a kutató. Bagi Zoltán Péter szerint az iskolások már kevesebb érzelmi töltettel lehetnek képesek értékelni a 65 évvel ezelőtti eseményeket a nagyobb időtávolság miatt. Az egyetemisták számára is kiváló kutatási téma, mert még élnek szemtanúk, akik elmondhatják, hogy mit láttak, miként élték meg ezt a súlyos traumát. Az ifjú kutatóknak azt javasolja, hogy a helyi és a budapesti levéltárakban is vizsgáljanak meg dokumentumokat, s így alkossanak teljes képet – ha ez egyáltalán lehetséges, mert nagyon sok irat elveszett, megsemmisült.

Saád József

és felesége,

Nagy Mária

előadása ad keretet a téma megismeréséhez, majd a következő három kutató egy-egy szeletét mutatja be az 1944 és 1953 közötti időszaknak. A pártállami idők mellett felidézik a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt, a felvidéki Gúta magyarjai az Alföldre kerültek, helyükre pitvarosi szlovákok költöztek. Bagi Zoltán Péter azt ígérte, saját előadásában, amely a németek málenkij robotra hurcolásának egy fejezetéről tart, több különleges történetet, egyéni sorsot is bemutat.

PROGRAM:

Nagy Mária - Saád József (szociológus, Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány): Amit már ismerünk és amit még megismerhetünk... Gondolatok a szegedi és a Csongrád megyei határsáv-kitelepítések kapcsán

Farkas Csaba

(főlevéltáros, MNL Csongrád Megyei Levéltára): A pártállami szervek Csongrád megyében a kitelepítések folyamatában

Urbancsok Zsolt

(osztályvezető, MNL Csongrád Megyei Levéltára): Kitelepítések a déli határsávból a Makói járás területén Bagi Zoltán Péter (főlevéltáros, MNL Csongrád Megyei Levéltára): Balmazújvárosi németek "málenkij robotra" hurcolása