Koszorúzással emlékezett Szegeden a kommunizmus áldozataira a megyei kormányhivatal és a megyei önkormányzat.
A
Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján tartott szerdai szegedi megemlékezéseka Glattfelder Gyula téren zárultak a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat szervezésében. Az egybegyűltek
Kakas Béla
megyei elnök gondolatait hallgathatták meg.
A szónok rámutatott: felemelő, de szívszorító pillanat volt egyben, mikor az Országgyűlés 2000-ben a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította február 25-ét (1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen és hurcolták a Szovjetunióba
Kovács Bélát,
a Független Kisgazdapárt főtitkárát – ez volt az első állomása annak a folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt – a szerk.). Felemelő érzés volt azért, mert végre megadatott a magyarságnak, hogy szabadon és méltó módon emlékezzen meg az áldozatokról, és szívszorító, hiszen ma nincs olyan család Magyarországon, amely valamilyen formában ne lenne érintett az elkövetett bűnökben. Felidézte, a vörös rémuralom több alkalommal is maradandó sebeket ejtett hazánkban a 20. század során: százakat, ezreket gyilkoltak meg, végeztek ki, és tízezreket börtönöztek be vagy telepítettek ki ártatlanul. Nem véletlenül vélekedett a Nobel-díjas orosz író,
Szolzsenyicin
is úgy – folytatta –, hogy „a kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem”. Kakas Béla emlékeztetett: a kommunista diktatúra mártírjairól 1989-ig mélyen hallgatni kellett, jeltelen sírban, sokszor szögesdróttal összekötözve arccal lefelé eltemetve és mésszel leöntve nyugodtak, s puszta említésük vagy a nevükre tett utalás is vakmerőségnek számított. „A tetteseket, elkövetőket, felelősöket, bűnösöket ugyanakkor a rendszerváltás után sem vonták felelősségre. Sőt: a pártkáderek, vérbírók, egykori főelvtársak zavartalanul élvezhették luxusnyugdíjukat, hiszen a megkötött kompromisszum értelmében a múlt rendszer elitjét nem érheti bántódás. Pedig többen közülük a rendszerváltozás idején 'bőröndjein ülve’ várták a számonkérést – ami sajnos elmaradt... Csak akkor számolhatunk el végleg a rendszerváltás előtti évtizedek bűneivel, ha minden áldozat méltó emléket és jóvátételt kap, s minden bűnöst nevén nevezünk, és ha lehetséges még, felelősségre vonunk. Mert ahogyan nincsenek áldozatok gyilkosok nélkül, úgy nincs igazságtétel sem számonkérés nélkül” – szögezte le beszédében az elnök. A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták
Kligl Sándor
szobrászművész emlékművét, melyhez az alkotó a recski bányából hozatta a szikladarabokat. A köveken ma is jól látszanak a golyó ütötte lyukak. A szobor 2002 óta emlékeztet a diktatúra áldozataira.
"A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem" - koszorúzással emlékezett...
Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. február 24.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.