Botka: A kormánnyal közös felelősségünk az EU-s források hatékony felhasználása! + FOTÓK (FRISSÍTVE)

Egyetlen terület van, ahol a kormány és Botka László egyetért, ez pedig az uniós források minél hatékonyabb felhasználása. Az MSZP-s polgármester a nagyadózóknak tartott tájékoztatóján kijelentette, a megyeszékhelynek dedikált 34 milliárd forint legalább háromszorosát szeretnék lehívni 2020-ig. Azt is elmondta, Szeged nem költségvetési város, hiszen a büdzsé 35%-át a helyi adóbevételek teszik ki, ami kiemelkedő országosan is. A rendezvényen az is felmerült, hogy vajon megér-e a kormánynak egy futballstadionnyi pénzt a harmadik Tisza-híd.

Nem csupán az hagyomány, hogy a

számol be minden évben

Botka László

polgármester a fejlesztési elképzelésekről, hanem az is, hogy

a város költségvetési tervezetét és a megvalósítandó beruházások sorát. Mi már

, s megírtuk, hogy a költségvetési főösszeg a tavalyinál magasabb, 35,6 milliárd forint, aminek 35%-át, vagyis 12,5 milliárdot a város saját bevételei tesznek ki. A helyi adóbevételeknél 11,45 milliárd helyett 12,13 milliárddal kalkulál a város, és a tervezetből kiderül az is, hogy több mint háromszor annyit, mintegy 1,6 milliárdot terveznek fejlesztési feladatokra az uniós pályázatok előkészítése miatt. Arról is beszámolt Botka László, hogy a tavalyi 200 helyett idén immár 300 milliót fognak költeni út- és járdarekonstrukcióra, és azt is bejelentette hivatalosan, hogy megkezdődnek az Etelka sori új fedett uszoda építésének előkészületei, hogy jövő tavasszal megtörténhessen az első kapavágás.

Botka László polgármester a városháza dísztermében több mint háromnegyed órás prezentációt tartott a nagyadózóknak, melyben először a közgyűlés által jövő hét pénteken tárgyalt költségvetési tervezett főbb számait ismertette. Elmondta, hogy a 35,6 milliárdos költségvetés egyharmadát fejlesztési kiadásokra tudják fordítani, jellemzően európai uniós pályázatok keretében. Szólt az önkormányzati rendszer átalakításáról, arról, hogy az állam bár több feladatot átvett a helyhatóságoktól, a rendszert úgy alakították ki, hogy több forrást vontak ki, mint az átvállalt feladatok ellátásának költségei. A Szegednek juttatott állami támogatáscsökkenés aránya 2010-hez képest 47%-os.

A költségvetés egyharmadát a saját bevételek adják

A 35,6 milliárd forint 35%-a, vagyis 12,5 milliárd a város saját bevétele – tudatta Botka, s megismételte, amit a Közéleti Kávéház estjén is mondott, nevezetesen, hogy ilyen arányszámmal kevés település büszkélkedhet, vagyis nem igaz a gyakran hangoztatott kijelentés, hogy Szeged egy költségvetési város, mely az állami forrásokból tud működni, fejlődni. Elmondta, a város abban is különbözik más hasonló léptékű településektől, hogy a 2008-as gazdasági válság után sem csökkentek az adóbevételei, hanem ellenkezőleg, nőtt a városi kasszába befolyó iparűzési adó. Ez annak köszönhető a polgármester szerint, hogy kiegyensúlyozottak a helyi gazdaság, mint sok helyen, ahol is egy külföldi cég adja az adóbevétel jelentős részét, így azok a városok sínylették meg a válságot, ahol fogta magát a külföldi összeszerelő üzem, és bezárt.

Kitért arra is, hogy tavaly a vártnál jelentősebb adóbevétel-növekedést tapasztaltak, amihez hozzájárult, hogy a nagyadózók jelentősen növelték adóbevételeiket, s így értelemszerűen több adót fizettek a városnak, másrészt az előző uniós ciklus utolsó beruházásait is megvalósították, továbbá 15%-kal nőtt a Szegedre érkező turisták száma, és új társaságok is megjelentek a városban. 2016-ban mintegy 6%-kal több adóbevételt tervez Szeged, így 11,45 milliárd helyett 12,13 milliárddal kalkulálnak.

Új adónemet vezettek be

Botka elmondta, hogy megemelték az építményadót, aminek a mértéke 2012 óta változatlan volt. A jelenlévőket biztosította arról, hogy a következő 3-4 évben nem tervezik ennek emelését, míg az emelésre magyarázatul azt közölte, hogy a fejlesztési forrásokhoz szüksége van a városnak pluszbevételekre. Elmondta azt is, hogy a lakosságnak továbbra sem kell helyi adót fizetnie. Emlékeztetett, hogy 2013 előtt erre nagyon korlátozott módon volt lehetősége csak egy helyhatóságnak, ám a kormány módosította a jogszabályt, így ma már gyakorlatilag arra vethet ki adót egy település, amire akar. Egyetlen kikötés van, nevezetesen hogy azt nem lehet megadóztatni, amiért az állam is adót szed a lakosságtól. Elmondta, hogy sok település élt ezzel a lehetőséggel, hogy kompenzálja a csökkenő állami forrásokat, s igencsak kreatív megoldások is születtek. Szűkebb pátriánkban, vagyis Csongrád megye 60 települése közül 41 élt ezzel a lehetőséggel, míg hazánk 23 megyei jogú városa közült 18 a tavaly év végi adatok szerint. Leszögezte, hogy Szeged továbbra sem kíván helyi adót kivetni, hanem a belső erőforrások optimalizálásával és ésszerűsítéssel oldják meg.

Új adónemet azonban bevezetett Szeged, a gazdasági hasznosításra alkalmas 209 telek után adót kell fizetni 2016-tól. Botka megjegyezte, a pluszbevétel mellett azt is szeretnék elérni, hogy megmozduljanak az adott telkek tulajdonosai, vagyis arra is számít a város, hogy egyesek inkább eladják az adott területet, vagy beruházást eszközölnek, s nem fog évtizedekig üresen állni.

Hatékony működésre van szükség

A városvezető a szociális törvény változásával kapcsolatban elmondta, erre a feladatra évről-évre egyre kevesebb normatíva érkezett, míg idén már egyetlen állami forint sincs, vagyis az önkormányzatnak teljes mértékben saját pénzéből kell finanszíroznia ezt a területet. Szeged 170 ezres lakosságából 12 ezren kapnak valamilyen szociális juttatást. Tavaly 400 millió forintos keretet hoztak létre a szociális feladatok ellátására, hogy senki se veszítse el a korábban kapott juttatását, segélyét, s ezt idén is biztosítani fogja a város. Ahhoz, hogy a költségvetés egyharmadát fejlesztésekre tudják fordítani az önkormányzatnak, gazdasági társaságainak, közszolgáltatást ellátó cégeinek egyaránt hatékony működést kell produkálniuk – közölte Botka László. A város tulajdonában álló cégek idén 5,3 milliárdnyi önkormányzati támogatásra számíthatnak. Megjegyezte, az előző önkormányzati ciklusban a Fidesz és a Jobbik alkotta közgyűlési többség ész nélkül öntötte a pénzt a városi cégekbe, ezen változtattak 2014 után. A Dorozsmai Nagybani Piac Kft. 212 millió forint osztalékot fizetett be a város kasszájába, míg a Városkép és Piac Kft. összességében 100 milliót.

Megér-e egy stadiont a déli Tisza-híd?

A nagyadózóknak tartott prezentáción Botka kijelentette, hogy a harmadik Tisza-híd jóval túlmutat az önkormányzat stratégiai érdekein. Emlékeztetett, hogy a 2000-res évek elején az volt a legfontosabb, hogy ne legyen a gátja Szeged fejlődésének az elmaradott közlekedésinfrastruktúra. 2006-ra megépült az M5-ös autópálya, majd 2010-re az M43-as is, s ezután következhetett csak a harmadik híd kérdése.

Egy egyszerű közúti híd 10-20 milliárd forintba kerül – tudatta Botka, hozzátéve, hogy az európai uniós előírásoknak ez nem felel meg, vagyis nem támogatnak olyan fejlesztést, ami „csupán” közúti hidat tartalmaz. A vegyes forgalmú híd azonban nettó 36 milliárd forintba kerül. Tavaly a kormány két határozatban is a szegedi vegyes forgalmú híd megépítése mellett kötelezte el magát, melynek költségeit több forrásból kell előteremteni. IKOP-forrásból 15,5 milliárd, TOP-os, vagyis a szegedi önkormányzatnak dedikált pénzből 3 milliárd fordítható erre, míg a MÁV része 10 milliárd. A polgármester közölte, 10 millió a kérdés, vagyis az, hogy a kormánynak megér-e az új szegedi híd egy futballstadion árát. Külön a sajtónak kitért arra is, hogy Magyarország kormánya és a szocialista városvezetés között sok közös pontot találunk, csak egyetlen területen közös a felelősség és van egyetértés, nevezetesen az uniós források felhasználásában. Megjegyezte, a kormány is tisztában van azzal, hogy Szegedre is szükség van az EU-s pénzek lehívásához. A 170 ezres Szeged ugyanis jóval több forrást tud lehívni beruházásokra, mint 10 darab 17 ezres település a városvezető szerint. Éppen ezért a kormány és Szeged egymásra utalt ebben a kérdésben, s a közös felelősség tekintetében Botka azt mondta, ez nemcsak a város, hanem a kormány részéről is látszik. Közismert, hogy a megyei jogú városok dedikált forrásokkal is gazdálkodhatnak a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban, Szeged esetében ez 34 milliárd. Botka megjegyezte, ez nem egy 34 milliárdos csekk, amit pusztán be kell váltani, hanem el kellett készíteni egy tervezetet, hogy mire is költene uniós forrásokat a város. Leszögezte, természetesen nem ennyit, hanem ennek az összegnek a háromszorosát szeretné Szeged elkölteni a programozási ciklusban. Elmondta azt is, hogy tavaly 300 milliót irányoztak elő a város büdzséjében az uniós pályázatok előkészítésére, míg idén ennek már kétszeresét. Megújul Tarján, Odessza, a Liget és a Stefánia EU-s forrásokból, de utakra, kerékpárutakra, óvodákra és rendelőkre is költenek, illetve tovább fejlesztik a városi közlekedést és a Tisza Lajos körút is meg fog újulni.

Négy medence lesz az új fedett uszodában

A városban megvalósuló fejlesztések közül kiemelte az új fedett uszodát, amit az Etelka soron építenek meg, s melynek tervezésére, a munkálatok előkészítésére idén 500 millió forintot fordít az önkormányzat. Az új létesítményben lesz egy bemelegítő, edző, oktató medence, ami 25-sször 12,5 méteres lesz és változó mélységű. Építenek egy tízpályás 20-szor 50 méterest, ami 2,2 méter mély lesz. Ezeken felül melegvizes tanmedence és egy szintén melegvizes ülő-lazító medence is lesz a létesítményben. Nyolcszáz fős nézőtér is épül, a nemzetközi előírásoknak megfelelő lelátóval.

A sportuszodára is költ a város, májusban kezdődik a sportuszoda átépítése, amit annak leromlott műszaki állapota indokol. Erre TAO-s források mellett a város költ, összességében 300 millió forintot.

Luxusirodaház épül Felsővároson

A volt Széchenyi-gimnázium helyén egy „A” kategóriás irodaház fog épülni – tudatta Botka, igaz ezt nem a város építi. Az épületet és a telket a város tavaly év végén adta el, első ütemben 6600 négyzetméteren alakítanak ki irodákat, melyek 75%-ának már bérlője is van. A beruházás három ütemében összesen 18 ezer négyzetméternyi modern létesítmény jön létre. Itt egyébként egy szoftvercég létesít munkahelyeket. Botka László elmondta, a társaság kereste meg a várost, ám luxusirodaház nincs az önkormányzat birtokában, és források híján a jövőben sem tervezik ilyen kialakítását, de a Szegedre települni kívánó cégeknek továbbra is fel tudnak ajánlani feleslegessé vált belvárosi telkeket, ingatlanokat a fejlesztéseikhez.