Politikai évértékelő: a Fidesz-KDNP a nyertese, a Jobbik a vesztese a 2015-ös évnek

A 2015-ös év sem telt eseménytelenül a magyar politikai életben, megszűnt a kétharmados kormánytöbbség, megszerezte első egyéni mandátumát a Jobbik, a baloldal pedig továbbra is belső válságtól szenved. Az év nyertese ennek ellenére a Fidesz-KDNP – Gömbicz Nándorral, a Nézőpont Intézet vezető elemzőjével értékeltük a tavalyi esztendőt.

„Politikai értelemben a Fidesz-KDNP és

Orbán Viktor

tekinthető az év nyertesének. Míg 2015 elején elsősorban a kormánypártoknak kedvezőtlen témák uralták a politikai napirendet, addig mára a Fidesz-KDNP visszaszerezte az események feletti irányítást. A kormányfő erősödését külön is érdemes kiemelni, aki – elsősorban a bevándorlás-ügyben elfoglalt pozíciójának köszönhetően – a pártjánál is népszerűbb, s már az európai politikára is jelentős befolyást képes gyakorolni” – jelentette ki

Gömbicz Nándor

. A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint ebben óriási szerepe volt a bevándorlási válságnak, ami egy valós, és egész Európa jövőjét meghatározó kérdés. Az Orbán-kormány erre a válságra adott, hatékony és a társadalmi elvérásoknak megfelelő választ, míg a Jobbik képtelen volt hatásosabb javaslatokkal előállni, a baloldal pedig az ideologikus és bevándorláspárti, álláspontjával csak a magyar társadalom kis részét tudta megszólítani. Az elemző szerint mindezt a bevándorlással és terrorizmussal kapcsolatos nemzeti konzultáció eredménye mellett a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják: „év elején – a kétharmados parlamenti többség elvesztése és a tapolcai választási vereség után – a centrális erőtér megbillenését, és a Jobbik erősödését láthattuk, ma azonban egyik ellenzéki erő sem tekinthető a Fidesz-KDNP érdemi kihívójának. A kormánypártok 8 százalékpontot erősödtek január óta, s jelenleg 48 százalékos támogatottsággal rendelkeznek a potenciális szavazók körében. Ezzel szemben a Jobbik jelenleg 21 százalékon áll ebben a kategóriában, a 2014-es baloldali „összefogás” pártjai pedig összesen 22 százalékos támogatottsággal bírnak. Kijelenthetjük, tehát, hogy év végére visszaállt a centrális erőtér.

A Nézőpont Intézet legfrissebb, decemberi telefonos közvélemény-kutatása (Forrás: nezopontintezet.hu - http://nezopontintezet.hu/analysis/visszaallt-centralis-eroter/)

Gömbicz Nándor szerint politikai értelemben a kormánypártok jövőbeni feladata, hogy a 2018-as választások közeledtével is megtartsák előnyüket. Ehhez önmagában kevés a bevándorlásügy, a Fidesz-KDNP-nek más témákat is napirendre kell vennie. Az elemző lát erre irányuló szándékot: „a kormányzati törekvés, hogy a gazdasági eredményeket a mindennapok során is érezzék a magyarok, a „rezsicsökkentés” fenntartása után például januártól mérséklődik a személyi jövedelemadó. De a kormányzat szemszögéből pozitív ügy lehet az ország adósságkilátásainak esetleges felminősítése, vagy éppen a családtámogatási és otthonteremtési támogatások bővítése.” Gömbicz Nándor szerint a Fidesz-KDNP-nek az egészségügy és az oktatás területén tapasztalható rendszerszintű problémákat is orvosolnia kell, ez azonban nem könnyű feladat, hiszen mindkét ágazat hagyományosan konfliktusos és nehezen kezelhető területnek számít.

A Nézőpont Intézet vezető elemzője politikai értelemben a Jobbikot és

Vona Gábort

tekinti az év vesztesének: „míg az áprilisi tapolcai győzelem után a Jobbik erősödését láthattuk, addig mára jelentősen visszaesett a párt támogatottsága. A Nézőpont Intézet áprilisban a potenciális szavazóknál 28, a teljes felnőtt népesség körében pedig 19 százalékos támogatottságot is mért a pártnak, az év végén azonban ebből már csak 21, illetve 10 százalékot tudott megtartani a Jobbik. Mindez természetesen elsősorban a bevándorlási válsággal hozható összefüggésbe.” Gömbicz Nándor szerint a Jobbik csak a Fidesz-KDNP által hozott intézkedések eredménytelensége esetén húzhatott volna politikai hasznot a kérdésből, de a kormányzati pozícióból fakadó cselekvőképességet kihasználva végig a kormánypártok irányították az eseményeket. További hátrány a Jobbik számára, hogy a bevándorlás kérdésében a társadalom centruma egyértelműen jobbra tolódott, ezért a néppártosodás miatt retorikailag középre húzó pártnak kevés lehetősége volt a politikai napirend meghatározására. „A Jobbik ugyan próbálkozott más kérdések napirendre vételével, és a baloldali pártokhoz hasonlóan a korrupciós tematikát kívánta előtérbe helyezni. A téma minden hosszú ideje kormányzó párt számára veszélyes lehet, de csak vezető kormányzati politikusokat érintő, jogi megalapozottsággal bíró ügyek és jelentős protest hangulat esetén lehet hatásos. Ilyet jelenleg nem tapasztalunk Magyarországon” – tette hozzá az elemző. Gömbicz Nándor szerint a bevándorlási válság kifejezetten rosszkor jött Vona Gábornak. A Jobbik elnöke tavasszal, a tapolcai győzelem utáni kedvező politikai környezetet kihasználva új lendületet kívánt adni a néppártosodás stratégiájának. Az ezzel szükségszerűen együtt járó mérsékelt retorika ugyanakkor megosztja a párttagságot, s a kritikus hangokat csak kézzelfogható eredmény esetén lehet hatékonyan visszaszorítani: „a Jobbik támogatottsága ugyanakkor mára jelentősen csökkent, ami egyelőre a néppártosodás stratégiájának sikertelenségét mutatja. Vona Gábor a politikai jobbközép irányába terelné a pártját, ahol jelenleg nincs politikai vákuum. Ezt a teret egy erős szereplő, a Fidesz-KDNP uralja. Amennyiben ez nem változik, a pártelnök nehéz pillanatokra is számíthat a 2016-ban esedékes tisztújító kongresszuson” – tette hozzá az elemző, aki szerint a Jobbik láthatóan mindent a kormányra kerülésnek rendel alá, így a pártra hosszabb távon mindenképpen figyelnie kell a politikai riválisoknak.

Gömbicz Nándor a baloldal helyzetével kapcsolatos kérdésünkre kijelentette: „a baloldali pártok 2015-ben sem tudtak erősödni, s már közel három éve személyi kérdésekkel és belső ügyekkel vannak elfoglalva, ahelyett, hogy az alapkérdéseket tisztáznák. Saját identitás meghatározása, és egy széles réteg megszólítására alkalmas társadalmi vízió nélkül pedig aligha lehet választást nyerni. A baloldal számos értelmezhetetlen üzenetet küld a választók felé, elég, ha csak az MSZP „pozitív semlegesség” elnevezésű stratégiájára gondolnunk a bevándorlás-ügyben. A baloldal további hátránya a nagyfokú töredezettség és megosztottság, ami az ellentétek újratermelése mellett az egységes politikai cselekvést is gátolja.” Az elemző szerint talán egyedül a DK folytat következetes politikát.

Gyurcsány Ferenc

pártja a „politika korrektségre” építő liberális politika mellett szinte mindenben az Európai Unió vezető testületeinek javaslatait veszi át, mellyel ugyanakkor csak egy szűk társadalmi réteget képes elérni.

A Nézőpont Intézet vezető elemzője a LMP kapcsán kijelentette: „a párt továbbra is gyenge szervezeti- és médiaháttérrel rendelkezik, s 2015-ben sem láttuk jelét annak, hogy ezen érdemben kívánna változtatni. Az LMP ügyek mentén politizál, s láthatóan nem elsődleges célja a kormányra kerülés, ez a politika ugyanakkor csak az öt százalékos parlamenti küszöbhöz közeli támogatottsághoz elegendő. A kormánnyal szembeni protest hangulat hiánya szintén kedvezőtlenül érinti az LMP-t.” Gömbicz Nándor a 2015. év meglepetésére vonatkozó kérdésünkre a politikai folyamatokat alapvetően meghatározó bevándorlási válságot nevezte meg: „ilyen mértékű illegális bevándorlásra kevesen számítottak 2014 végén. Mindemellett korábban az is elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy országra azért gyakorolnak európai szintű politikai- és médianyomást, mert az következetesen védi saját és a schengeni-övezet határait.”