Szeged lett az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának a székhelye + FOTÓK

Trócsányi László igazságügyi miniszter a szakmai tevékenység színvonalának növekedését várja az újonnan létrejött intézménytől, az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájától. Az érintettek közé tartoznak a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők is.

„A magyar jogászképzésnek, a jogi kultúra fejlesztésének egy fontos intézménye volt a jogakadémia a háború előtt” – mondta Balogh Elemér az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánhelyettese. „2014 decemberében kormányhatározat született az igazságügyi politikáról, amelyet a minisztériumban készítettünk elő. Hármas célt fogalmaztunk meg: javuljon az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom, emelkedjen a jogászképzés színvonala, nőjön a jogászi identitástudat, s elő kell segítenünk az igazságügyi szervezetekkel való hatékony együttműködést” – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a most befejeződött folyamat kezdeteiről. A kormány döntött arról, hogy Szegeden hozzák létre az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, amelynek okán a felnőttképzésről szóló törvényt is módosították, mentesítették ezt a képzést a törvényi kötelességek alól, így az intézmény kurzusait saját maga tudja elkészíteni. Az intézmény külön működési támogatást is kap 2016-ban, 181 millió forintot szavazott meg erre a célra az országgyűlés. „Az igazságszolgáltatás alrendszereihez tartozó, annak működéséhez nélkülözhetetlen egyéb résztvevők képzési és továbbképzési centrumának létrehozása régi adósságunk” – mondta beszédében a miniszter. A képzésben érintettek többek között, a bírósági végrehajtók, az igazságügyi szakértők, az áldozatsegítők, a felszámolók. „A bírósági végrehajtások száma 200 ezerről 600 ezerre nőtt az utóbbi tíz évben. A végrehajtók, helyetteseik és a jelöltek között húsz százalék a jogi végzettségűek száma, ami rendkívül alacsony érték” – beszélt az első érintett körről Trócsányi László. A kormányzat eddigi intézkedéseiről elmondta, hogy kontroll alá vették a végrehajtókat, ezzel céljuk, hogy növeljék a szakmaiságot. Ma 7 évre kapnak megbízatást a végrehajtók, ha ez idő alatt, nagyobb, jogerős panasz érkezik velük kapcsolatban, nem folytathatják munkájukat.

Az igazságügyi szakértői rendszer reformja előkészítési folyamatban van, nagy a bizalmatlanság, erre tökéletes példának nevezte a Rezesova-ügyet a miniszter. A szakértői nyilvántartás felülvizsgálata évtizedes lemaradás. A miniszter fontosnak tartja, hogy a bíró és szakértő közötti kommunikációt hatékonyabbá, eredményesebbé tegyék, e cél eléréséhez gyakorlatokat is tartanának. „Közvetítői, mediációs tevékenységet jelenleg mintegy ötven fő végez, megyénként három személy. A jogintézmény egyre népszerűbb és további fejlődés előtt áll. Jelenleg a nem bírósági mediátorok képzése piaci alapon működik. A jogakadémia jövőbeni terveiben célszerűbb volna a mediátori képzések integrálása, melynek során kidolgozható lesz a képzési és követelményi rendszerek integrálása” – szólt a közvetítői tevékenységgel kapcsolatos feladatokról. A pártfogói felügyeletben, áldozatsegítésben, jogi segítségnyújtásban résztvevő köztisztviselők is látogatni fogják az intézményt. Az áldozatsegítésre EU-s normák is vonatkoznak, be kell mutatni, hogy jól működik a rendszer. A pártfogói felügyelet szakterületén aktualizálásra szorul a tananyag – vélekedett. „A felszámolás, a vagyonfelügyelet is a bírósági végrehajtáshoz, igazságügyi szakértői tevékenységhez hasonló szürkezóna” – mondta Trócsányi László, aki itt is kiemelt feladatnak nevezte a közbizalom erősítését. „Az idei év szeptember elsejétől működő új jogintézmény a magáncsőd, melynek kezeléséhez, családi vagyonfelügyelőket rendel a törvény a bajbajutottak segítésére. Az új szakemberek képzése az Igazságügyi Hivatal szervezésében idén nyáron megvalósult, ahol a résztvevők jogi, gazdasági, pénzügyi ismereteket sajátítottak” – mutatta be a régóta várt, magyar jogban egyedi intézményt az igazságügyi miniszter. Céljuk egy olyan független intézmény létrehozása volt, amely a gondosan megtervezett képzési palettát, kreditrendszert nyújt, szükség szerint javaslatokat dolgoz ki a kormány és a jogalkotó számára. A miniszter reméli, hogy komoly szakmai előrelépést fog jelenteni a jogakadémia. „Azért döntöttünk Szeged mellett, mert a kormány fontosnak tartja, hogy bizonyos szervezeti egységek vidéken jelenjenek meg” – mondta Trócsányi. Ez nem jelenti azt, hogy minden képzés Szegeden lesz, ezeket regionálisan szervezik meg, más városok jogi karait is bevonják.

Szabó Imre

, az új intézmény vezetője három részre osztotta a képzéseket: szakmai, jogi és hivatáserkölcsire. Úgy vélekedett, hogy nem a nulláról indulnak el, hiszen eddig is voltak képzések, de különböző színvonalon. Fontosnak tartja a kommunikáció kérdését, az érintetteknek hatékonyan kell tárgyalniuk az igazságügy munkatársaival, s a széles közvélemény számára is átláthatóan kell beszélniük.