Piri néni kalácsaiért rajongtak az ópusztaszeri emlékpark látogatói + FOTÓK

Vízbevető hétfőre készülődtek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Húsvétvasárnap nemcsak a hagyományőrzőké és a kézműveseké volt a terep, rendhagyó nyílt nappal is készültek a szervezők. Piri néni kalácsot sütött, a lányok pedig tojásfestéssel készültek a holnapi locsolkodásra. Ma még senkinek sem kellett attól tartania, hogy nyakon öntik egy vödör hideg vízzel, holnap azonban érdemes lesz váltóruhát pakolni.

Piri néni kemencéje körül sertepertélt szinte minden látogató, a friss, gőzölgő kalács illata ugyanis messziről a skanzenba csalogatta az éhes szájakat. Az udvari kemencéből hamar előkerültek a pirosló tetejű fonott finomságok, amelyeket Piri néni és a segítségére siető asszonyok felszeleteltek a látogatók számára. "Nagyon finom!" - hozott ítéletet egy gőzölgő kalácsszelet felett a hétéves

Gyárfás Sándor

, aki elsőként kóstolhatta meg a parázson sült, citromhéjjal bolondított tésztát. S mitől volt olyan ínycsiklandó az asszonyok süteménye? 1 kg liszt, 6 dl tej, 4 tojássárgája, 10 dkg cukor, 1 teáskanálnyi só, 10 dkg margarin, 1 kocka élesztő és egy leheletnyi reszelt citromhéj - ezekkel a hozzávalókkal isteni finom kalácsot lehet az ünnepi asztalra varázsolni. Nincs mazsola, semmi cicoma, a nagymamák titka a hagyományos recept.

Bár az időjárás nem kedvezett a tojásfestésnek, a tojásírásos technikához használt viaszt bajosan tartották melegen a szeles napon. A tartóban azonban szép számmal sorakoztak a korábban készült bemutatódarabok.

Ujj Évától

megtudtuk, a nemzedéktől nemzedékre szállt technikával készült díszes tojásokat már nagypénteken elkészítették a biztos kezű asszonyok; sajnos a néphagyományt napjainkban csak kevesek őrzik. A megmelegített viaszt egy úgynevezett írókéssel viszik fel a tojás héjára, amit a közel egyórás száradást követően letörölnek. Így maradnak meg az egyszerű, szimmetrikus minták, amelyeknek számos elnevezése ismert: a kantáros elnevezését az ételhordó edények szállítására használt kantártól kapta, míg az asztallábas motívum azonos a Székelyföldön gyűjtött kantáros díszítmény közepén elhelyezkedő motívum részletével. A csipkerózsás, a gereblye, a szántó vasas, mind olyan formák, amelyek gyakran díszítették a tojásokat. A Szilágyi család ámulva követte a tojásírást, ők ugyanis csak a boltokban kapható festékekkel csinosítják ki a húsvéti kellékeket. A kicsi gyerekek szívesen besegítenek a húsvéti készülődésbe: az udvaron ők szedik a leveleket, így ők választhatják ki a színes tojások mintáját.

Gulyás Pétert

akkor csíptük el, amikor párja - ahogyan ő fogalmazott - "elszaladt pár percre fonott kosárkákat nézegetni". Judittal Debrecenből érkeztek az emlékparkba, mivel korábban még sosem jártak itt, szerették volna Ópusztaszeren kipihenni a munkával járó fáradalmakat. A skanzen körüli tér megtelt látogatókkal: ki-ki a kézműves játszóházban ütötte el az idejét vattával töltött répák varrásával, mások a tojáskeresés játékra tartogatták energiáikat és próbálták kitalálni, hol rejtőzhetnek az értékes nyereményeket érő tojások.

A húsvétvasárnapi program rendhagyó eleme volt az EU Fejlesztések Nyílt Napja apropóján rendezett sajtótájékoztató, amelynek keretében

Kertész Péter

, az emlékpark igazgatója, valamint

Kakas Béla

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke ismertette a látogatók előtt a közelgő és lezárult fejlesztéseket. Mint arról a történeti emlékpark igazgatója beszámolt, 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a dél-alföldi régió kiemelkedő turisztikai területe, amely nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók szemében is vonzó. A „Lépj be a múltba! – Történelmi időutazás Ópusztaszeren” címet viselő projekt korszerű eszközökkel ruházza fel a parkot, így a komplexum egyszerre kínál szórakoztató szabadidős tevékenységet és oktatási színteret. A látogatók mintha időutazáson vennének részt modern múzeumi körülmények között: fejlesztik a kiállítóhelyeket, körbejárhatóvá vált a Feszty-körkép, megújul a vendéglátó kapu, jelenlegi műszaki épület helyén pedig kialakított multifunkciós látogatóközpontban vendégváró, foglalkoztató- és előadó termeket alakítanak ki. Felhívta a figyelmet arra is, az iskolai csoportok a játszva tanulás új formájával ismerkedhetnek majd meg, híres csaták jelenetei elevenednek meg a mozi és konferenciateremben, valamint kipróbálhatják magukat antropológusként is a csontok vizsgálata során.

Kakas Béla emlékeztetett: az uniós fejlesztések nyílt napja azzal a céllal valósult meg, hogy a nagyközönség előtt is ismertessék a támogatásokból származó fejlesztéseket, terveket. A 2014-2020-as ciklusban Magyarország több mint 34 milliárd eurónyi uniós forrásból gazdálkodhat, ezzel pedig a ciklus legnagyobb nyertese az állam; a második helyen áll Európában az egy főre jutó uniós pénzek tekintetében. Ismertette: a következő években a fejlesztéspolitika a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre fókuszál, amelynek célja a régiók felzárkóztatása. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett arra is, hogy a megyei önkormányzat 463 millió forint uniós támogatást nyert az ópusztaszeri emlékpark fejlesztésére, amiből megújulhatott a rotunda tetőszerkezete, akadálymentesítették az épületeket, a kápolna pedig az országokat összekötő zarándokút egyik fő állomása lesz. A húsvéti készülődés ezzel nem ért véget az emlékparkban, vízbevető hétfőn ismét megelevenednek a hagyományok. Részletesebben a park honlapján, vagyis

ITT

tájékozódhatnak.