Harc a sarc ellen: népszavazást kezdeményez a Tisza Lajos Közéleti Egyesület Szegeden (FRISSÍTVE)

Helyi népszavazási kezdeményezést indít a Tisza Lajos Közéleti Egyesület Szegeden. „Az a célunk, hogy arra sarkalljuk végre a várost: a bevételi oldalt ne a lakossági sarccal növelje” - nyilatkozta portálunknak Bartha László, az egyesület alapítója. A Választási Iroda vezetője öt napon belül bírálja el, hogy a jogszabályoknak megfelelő-e a kezdeményezés.

Négy kérdésben indít útjára helyi népszavazási kezdeményezést Szegeden a Tisza Lajos Közéleti Egyesület: a közösségi közlekedés tarifáit csökkentenék, az önkormányzati bérlemények havi díjait, az üzlethelyiségek bérleti díját, illetve fizető parkolási díjakat.„Azt látjuk, hogy a város vajúdik, a belváros kiüresedik, egyre kevesebben tudják kifizetni a bérleteket és vonaljegyeket. Ezek egy folyamat tünetei, Szegednek ugyanis nincs városfejlesztési koncepciója. Az a célunk, hogy arra sarkalljuk végre a várost, a bevételi oldalt ne a lakossági sarccal növelje, hanem azzal, hogy idehoz új munkahelyeket” – nyilatkozta portálunknak a kezdeményezésről

Bartha László

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület alapítója. Arról is tájékoztatott, hogy aszegedi választási irodán április 29-én délután fél egykor leadták népszavazási kezdeményezésüket

Német Ferenccel

közösen. Arra a kérdésünkre, hogy miért pont 30 százalékos csökkentést javasolnak, Bartha elmondta, ezzel lehetne elérni a Szegedhez hasonló méretű és adottságú településen alkalmazott díjtételek szintjét. Hozzátette, Szegeden az a gyakorlat, hogy arra nem fecsérelnek energiát és munkát, hogy pluszforrásokat szerezzenek, növeljék a helyi iparűzési adót például munkahelyek teremtésével. „Mivel ez a munka nem megy, évről évre emelik azokat a díjtételeket, amelyeknek a díjszabása az önkormányzat kezében van, így pótolva ki a bevételeket” – összegezte a helyzetet Bartha László. Mint elmondta, Kecskeméten, Debrecenben és Békéscsabán is láthatunk jó példákat, de nem is kell ennyire messzire menni, hiszen a korábban szocialista vezetésű Makón is jelentős előrelépések történtek a munkahelyteremtés terén, akárcsak Mórahalmon. Példaként elmondta, a megyei jogú városok közül a fizető parkolás Szegeden a legdrágább, ráadásul ki is terjesztették a zónahatárt. Az IKV-s lakások felújítására sem fordítottak elegendő forrásokat, miközben a bérleti díjak folyamatosan emelkednek. Bartha a tömegközlekedéssel kapcsolatban megjegyezte, lehet azon vitatkozni, hogy jó irány volt-e a nagyprojekt, de tény, hogy ritkábban közlekednek a járművek, és egyre drágább a vonaljegy és a bérlet. Ezért is látható, hogy napközben szinte üresen közlekednek a villamosok, mert nincs pénze az embereknek megfizetni...

A helyi népszavazási kezdeményezés kérdései a következők:

1.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Önkormányzat Közgyűlése által a Szolgáltatókkal kötött szerződésekben meghatározott, jelenleg érvényben lévő közösségi közlekedési díjakat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?

2.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési rendeletében meghatározott, jelenleg érvényben lévő bérleti díjakat, önkormányzati tulajdonban álló lakások esetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?

3.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési rendeletben meghatározott, jelenleg érvényben lévő bérleti díjakat, önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzleti célú helyiségek) esetében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?

4.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési rendeletében meghatározott, jelenleg érvényben lévő fizető parkolási díjakat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése minimum 30%-kal csökkentse?

Kalmár Gábor kabinetfőnök az alábbiakkal bővítené a kérdéssort:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fidesz kormány adja vissza az igazságtalan egykulcsos személyi jövedelemadóval és a közel negyven új adóval az emberektől elvett jövedelmet, hogy a lakosság negyven százaléka ne a létminimum alatt éljen?

2. Bartha László fideszes polgármester 1999-ben „fillérekért” privatizálta 25 évre a szegedi hőszolgáltatót, mely működésének ellehetetlenülése most közel 1,5 milliárd forintnyi kárt okozhat Szegednek.Ön szerint a fideszes politikusoknak részt kell- e vállalniuk a kár megtérítésében?

Hosszadalmas jogi folyamat vette kezdetét

„A kezdeményezés beérkezett, és öt napon belül elbírálják, hogy a jogszabályoknak megfelelő-e” – tájékoztatta portálunkat

Kocsis Zsolt

, a Választási Iroda munkatársa. Az eljárási rend szerint először egy formai és tartalmi vizsgálat következik, a Választási Iroda vezetője dönti el, hogy a beadványt visszautasítja vagy a Helyi Választási Bizottsághoz továbbítja az ügyet. A HVB-nek ezt követően 30 napja van arra, hogy megvizsgálja a kezdeményezést. Az aláírok gyűjtésére 30 nap áll rendelkezésre, míg azok vizsgálatára 45, vagyis viszonylag hosszú folyamatról van szó.

.

Botka László

polgármester akkor elmondta, hogy a kormány megszüntette a népi kezdeményezés intézményét, a népszavazásról szóló központi jogszabályok is változtak, ehhez igazodott a közgyűlés. A városvezető javaslata azt tartalmazta, hogy 10% esetén kelljen foglalkoznia a közgyűlésnek egy népszavazási kezdeményezéssel, és elfogadta

Nógrádi Tibor

módosítóját, hogy a választók 15%-ának támogatása esetén kötelező a helyi népszavazást kiírni.

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület szerkesztőségünkhöz az alábbi közleményt juttatta el:

Társaságunk – a Tisza Lajos Közéleti Egyesület –alappilléreit alkotó kapcsolatok régre nyúlnak vissza. Azzal a céllal alapítottuk, hogy összefogva a szegedi és a város vonzáskörzetében élő embereket, a helyi közösségekkel, vállalkozásokkal és civil szervezetekkel együttműködve elősegítsük a város és a régió állampolgárai és helyi közösségei gazdasági, szociális, kulturális fejlődését, erősítve a család egységét és nemzeti összetartozás érzését. Részlet Alapító Okiratunkból:

Az Egyesület célja, tevékenysége

3. § Az Egyesület célja: Szeged és a régió állampolgárai és helyi közösségei gazdasági, szociális, kulturális (oktatási, sport és környezeti) fejlődésének elősegítése, támogatása, valamint az ezzel kapcsolatos jogaik és érdekeik védelme. 4. § Az Egyesület tevékenysége: • az Egyesület céljával összefüggő elképzelések, fejlesztési javaslatok kidolgozása; • az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködés helyi közösségekkel, vállalkozásokkal, pártokkal és civil szervezetekkel; • találkozók, konferenciák szervezése; • az Egyesület céljainak megvalósulása érdekében jogvédelmi, fogyasztóvédelmi és érdekvédelmi tevékenység szervezése; • állásfoglalások, vélemények, közlemények kiadása az Egyesület céljait érintő helyi vagy országos jelentőségű kérdésekben; • helyi önkormányzati és polgármesteri választásokon jelölt állítása az Egyesület céljainak hatékony elérése érdekében; • a helyi szintű és országos politikai döntéshozatalnak az Egyesület céljai érdekében történő befolyásolása. Szegeden az elmúlt 13 év alatt folyamatosan emelkednek a lakosság terhei, miközben az önkormányzat, a város vezetése semmilyen érdemi lépést nem tett a város önálló bevételeinek növelésére, munkahelyteremtő beruházás nem történt. Az elmúlt 13 évben folyamatosan emelkedtek – többször az éves inflációt jóval meghaladó mértékben –a városvezetés saját döntéseinek következményeként • a lakás és nem lakás célú városi tulajdonú ingatlanok bérleti díjai, • a tömegközlekedési díjak és • a fizető parkolási díjak. Ezeket a terheket indokolatlan sarcként élik meg a város lakói, de erről a polgármester és a közgyűlési többség nem vesz tudomást. A Tisza Lajos Közéleti Egyesület ezért a szegediek érdekeinek védelmében helyi népszavazási kezdeményezést indít a káros folyamatok megállításáért, egy fejlődő Szeged jövőképe érdekében.