B. Nagy László: Jó alapokkal vág neki hazánk 2015-nek!

Az ország jövő éve megalapozott, s ha az ukrán válság nem mélyül, akkor a 2015-ös esztendőre jók hazánk kilátásai – fogalmazott B. Nagy László országgyűlési képviselő. A fideszes politikus Szegednek azonban irányt kell váltania, vagy legalábbis stílust, hogy vállalkozásokat vonzzon a városba.

„Húzós” – foglalta össze röviden a három választás tükrében az esztendőt

B. Nagy László

, aki az országgyűlési választáson egyéniben nyert, majd a másik két kampányban, mint a Fidesz választókerületi elnöke vett részt. „Mivel 2014-re nem választási költségvetést készített a kormányzat, nem is adódtak olyan problémák, mint a négy vagy épp nyolc évvel ezelőtti voksolások után. Eredménye is van a kiegyensúlyozott büdzsének, hiszen a makrogazdasági mutatók jók, eleget tudtunk tenni például minden uniós kötelezettségeknek, a külföldi megítélés jó. Az ország stabilitása, összességében a helyzete hosszú évek óta a legjobb, s ez jó alap

2015-re

” – fogalmazott a fideszes politikus. Megjegyezte, az ellenzéki pártok ezt nem így interpretálják, de valahol ez is a dolguk. B. Nagy László a Fidesz-KDNP által folytatott politikát sikeresnek nevezte, de emlékeztetett arra is, hogy az ukrajnai geopolitikai problémák súlyos gondokat okoznak a magyar gazdaságnak. „Jelenleg azonban még minden jövőre vonatkozó terv tartható, ami a lakosság számára is azt eredményezheti, hogy egyre több pénz marad a zsebükben. Ennek több összetevője van, például a rezsicsökkentés, az 1963 óta legalacsonyabb infláció, emellett a reálbér és a nyugdíjak emelkedése. Mindez a fogyasztás bővülését eredményezi, ami a gazdasági növekedés egyik pillére is egyben” – részletezte a kormánypárti országgyűlési képviselő. Kitért arra is, hogy az idén elfogadott törvények alapján a következő esztendő a devizahitelesek problémahalmazának megoldását fogja eredményezni.

Három bukott választás után stratégiát váltott az ellenzék

„Valószínű, hogy a belföldi és külföldi ellenzékeink három bukott választás után rájöttek arra, hogy újfajta kommunikációra lesz szükségük, mert az eddigi stratégiájuk nem vált be. Úgy látom, hogy a komoly külföldi támogatottsággal bíró tüntetésekben vagy felvonulásokban megnyilvánuló ellenzéki viselkedés új módszere, hogy minden kormányzati kommunikációba belekötnek” – reagált B. Nagy arra, hogy több kormányzati intézkedést vagy épp tervezetet követtek demonstrációk az ősz folyamán. Elmondta, az internetadóként elnevezett (

végül elvetett

) javaslat nem a lakosságot érintette volna, míg a kereskedelmi egységes vasárnapi nyitva tartásának korlátozásának megítélése mindenkinek a vérmérsékletétől, vásárlási szokásaitól függ. „Nagy multinacionális cégek képviselői jelezték, hogy ez nem okoz számukra problémát, hiszen mindenkinek zárva kell tartania, ráadásul elbocsátások sem várhatóak, hiszen állandó munkaerőhiánnyal küzdenek” – közölte B. Nagy. Hozzátette, szintén nagy médiavisszhangja volt a

drogteszttel

kapcsolatos elképzelésnek, ami részletesen még nincs kidolgozva. „Foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, és a fiataloknál a szülő beleegyezésével anonim módon elvégzett teszt gátat vethet a fiatalok körében a drogfogyasztás növekedésének” – magyarázta a fideszes honatya, aki szerint egyértelmű, hogy a törvényalkotók, vagyis az országgyűlési képviselők is alávetik magukat a tesztnek, ám B. Nagy szerint az újságírókra nem fogják kiterjeszteni ezt. „A probléma interpretálása valóban nem volt sikeres és szerencsés, de utat keres a politika, a kormányzat arra, hogy visszaszorítsa a drogfogyasztást. Ebben a legveszélyeztetettebbek a fiatalkorúak, és foglalkozni kell ezzel a kérdéssel” – jelentette ki.

Az uniós forrás nem csodaszer, szemléletváltásra van szükség

Kicsit torz képet nyújt a képviselő szerint a vállalkozói és önkormányzati szektorban egyaránt, hogy Magyarországon nagyon sokan az európai uniós forrásoktól várják a fejlődést. „Választókerületemben minden egyes polgármesternek elmondtam, hogy az önkormányzati feladatok állami átvállalása után minden helyhatóságnak el kell gondolkodnia azon, hogy milyen fejlesztésekbe kezd, milyen új értékek teremtését tűzi ki célul. Ez újfajta gondolkodást igényel, a jó polgármesternek és képviselő-testületnek fejlesztenie kell, munkát kell tudni adnia a lakosságnak” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy a 2014-2020-as időszakban lehívható források óriási lehetőséget és egyben nagy felelősséget is jelentenek.

Mindez igaz Szeged városára is, B. Nagy László azt tapasztalja, hogy nem generál vagy segít új értéket előállító beruházásokat az önkormányzat, s nem is lobbizik országhatárokon belül és kívül azért, hogy Szegedre települjenek olyan cégek, melyek munkát adnak az itt élőknek, s ezzel együtt adóbevételt is termelnek a városnak. Ez azonban nem új keletű probléma, amit jól mutat, hogy a vidéki városok közötti versenyben is egyre inkább visszaszorul a csongrádi megyeszékhely. „Ha a városról levesszük az állam által finanszírozott intézményeket, így az egyetemet, az önkormányzatot, a kormányhivatalt és szakigazgatásai szerveit, akkor azt látjuk, hogy igazi termelő ágazat már alig maradt Szegeden. Ennek az a következménye, hogy kevés lesz az adóbevétele a településnek, s nagyon nehezen fogja tudni a költségvetését finanszírozni. Ezért lenne jó, ha koncepciót tudna váltani a város” – közölte. Ez azonban nem feltétlenül látszik, hiszen a 2020-ig tartó EU-s költségvetési ciklusban az egyik tervezett beruházás a Széchenyi tér megújítása, vagyis a belvárosi díszburkolat-hálózat további növelése. B. Nagy elmondta, Szegeden az infrastrukturális fejlesztések lezajlottak, meg is szépült a város több pontja, csak éppen munkahely nincsen elegendő. A hármashatár közelségét sem tudta kihasználni a város, és Szegednek a régióközponti álmai egyre távolabb állnak a valóságtól. „Nem elég a városvezetésnek a Fidesz-kormányzatot szidnia, inkább olyan mentalitást kellene gyakorolni, ami idecsalogatja a vállalkozásokat” – fűzte hozzá. Rengeteg vállalkozó arról számolt be B. Nagynak, hogy azért nem a napfény városát választotta, mert nem megfelelő a városvezetés hozzáállása.