Közélet

Katasztrofális állapotban van a szegedi panelházak elektromos hálózata

Katasztrofális állapotban van a szegedi panelházak elektromos hálózata

2014. augusztus 5., kedd
Katasztrofális állapotban van a szegedi panelházak elektromos hálózata
sipos_attila01_gs

Az Északi városrész lakói is arra panaszkodnak, hogy a falakban futó húsz-harmincéves alumíniumvezetékek terhelhetősége erősen korlátozott, baleset-veszélyességük annál nagyobb.

Szeged Északi városrészében is családok százai laknak régi építésű panelházakban. Mindennapi komfortérzetüket javítja, hogy a legtöbb panelrekonstrukción átesett épület külső hőszigetelése immár megoldott, a nyílászárókat kicserélték, esetenként a lépcsőházat is kifestették. A lakosok életét azonban számtalan bosszúság keseríti, hiszen ezekre az épületekre bizony ráférne már a belső rendbetétel is. „Nem tudok a környéken olyan házról, melynek az épületgépészeti felújítása is megtörtént volna” – kesergett az Északi városrész egyik ilyen panelházában lakó

Füle Antal

. Hozzátette, az elektromos hálózat a legtöbb helyen katasztrofális állapotban van, az esetenként több mint harmincéves alumíniumvezetékek nem bírják a mai világ teljesítményigényét, gondoljunk csak a korszerű légkondicionáló berendezésekre, mikrohullámú sütőkre, elektromos tűzhelyekre vagy mosógépekre. „A panelházak rendszerét, az alumíniumvezetékeket nem erre tervezték, ezeknek a kötései elavultak, idővel meglazulnak, korrodálódnak, így a lakáson belül akár még tűzveszélyesek is lehetnek, például kigyulladhat egy konnektor” – részletezte a problémát. Füle Antal elmondta, egyetlen lakás teljes elektromos rendszerének a felújítása több százezer forintot emészt fel, így valószínűleg a panelrekonstrukciókkor ezért maradt el ezek korszerűsítése. A szegedi lakótelepek, az elöregedett panel- és bérházak legnagyobb problémája valóban az energetika – erősítette meg

Sipos Attila

épületgépész szakember, a L.É.T. – Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társaulása Egyesület helyi közösségi koordinátora. Megtörtént ugyan a házak „becsomagolása”, illetve a nyílászárók cseréje is, ám ezek újabb gondokat szültek az Északi városrészben is például a Gáspár Zoltán, a Gáz és az Ág utca lakóinak. „A régi panelépületek, bérházak elektromos rendszere elavult, a villanyórától befelé a falban húsz-harmincéves alumíniumvezetékek futnak, melyek terhelhetősége erősen korlátozott, a beérkező 32 Amper áramerősség sem tud eljutni az egyes lakásokhoz. A korszerű elektronikai berendezések igénye szinte minden esetben meghaladja a rendelkezésre álló áramerősséget, a meglévő gáztűzhelyeket így nem lehet elektromosra cserélni. A gáztűzhelyekkel kapcsolatban más probléma is felmerül. Míg a régi nyílászárók természetes szellőzést biztosítottak a lakásnak, addig az újak leszigetelik azt. A gáztűzhelyek nyílt égéstermékű készülékek, az adott helyiség levegőjét használják el, az égéstermékük is oda távozik, így használatuk veszélyeket rejt azoknál a lakásoknál, ahol nem olyan ablakot szereltek be, amelyiknek beépített szellőztetője van” – magyarázta Sipos Attila, aki szerint az épületek felújításakor az alumíniumvezetékeket megfelelő átmérőjű sodrott rézvezetékre kellett volna cserélni.

sipos_attila03_gs

A L.É.T. közösségi koordinátora úgy folytatta, az érintett lakóépületekben a nem megfelelő szellőzés miatt súlyos méreteket ölt a penészedés. Nem mindenhol tökéletes maguknak a nyílászáróknak a szellőzése sem, ami megint csak penészedést okoz. A tetőszigetelés, panelszigetelés kivitelezési hibáiból eredően a szigetelés és az épület falai közé bejutó víz jelentős beázásokkal okoz bosszúságot a szegedieknek. Az épületek szellőzőrendszere a hosszú használatból adódóan elromlott, működésképtelenné vált, ami nagyban befolyásolja a lakók komfortérzetét, mivel a jól szigetelt, „becsomagolt” lakásban bent maradnak a WC és a konyha által termelt kellemetlen szagok. „A fűtési rendszer korszerűsítése sok esetben szintén nem történt meg. A radiátoroknak elenyésző százaléka szabályozható. A liftekre vonatkozó törvényi előírások miatt csak a felvonók csekély hányadát minősítették életveszélyesnek, karbantartják azokat, de a mai kor technikája meghaladta ezeket, szinte lehetetlen pót- és cserealkatrészekhez jutni, ami gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja a liftszerelőket” – sorolta Sipos Attila. A szakember azt is kiemelte, a megkezdett felújítások sok esetben jelentősen emelték a közös költséget azoknál, akik nem tudták kifizetni a rekonstrukciót, és így havonta törlesztik. Emiatt több terhet nem bírnak a családok, a háztartásokat nem lehet tovább terhelni. Éppen ezért fontos lenne a házak közös használatú helyiségeinek energiacsökkentése, például a világításszakaszolás, a világítótestek cseréje. Ugyancsak jelentős mértékben csökkentené a közös költséget, ha napkollektorokat, napelemeket telepítenének a házak tetejére, azaz a napsütés melegét, energiáját fordítanák a szegediek javára. Ez Sipos Attila szerint uniós finanszírozással oldható meg úgy, hogy az önkormányzatnak át kell vállalnia az önrészt, azt nem szabad a lakosságra hárítani. „Fontosnak tartom azt is, hogy javítsunk a nagyon száraz levegőjű leszigetelt panelépületek belső klímáján például fokozott légzárású nyílászárókkal, illetve az épületek közötti fás, bokros, füves területek bővítésével” – zárta gondolatait.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.