Szeged csapdába esett a körtöltésen belül - a holland minta mutathat utat?

Az SZTE rektora, Szabó Gábor holland mintára a Szeged-Hódmezővásárhely övezet kiemelt fejlesztési zónává nyilvánításától vár áttörést, valamint attól, hogy végre kormányzati szinten a térségbe irányítják az érdeklődő beruházókat.

Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont körül létesülő innovációs és tudáspark Szeged utolsó esélye, hogy gazdasága fejlődésnek induljon – jelentette ki

Szabó Gábor

akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A professzor a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az SZTE Gazdaságtudományi Kar és a CIB Bank Zrt. közös CIB ECOdemia Nyári Egyetemén hitet tett a Szeged-Hódmezővásárhely övezet kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítása mellett, mely véleménye szerint tökéletes analógiája lehet a rohamosan fejlődő hollandiai Enschede-Hengelo régiónak, középpontjában a Twente Tudásparkkal

(lásd nyitóképünkön).

Audi vagy Mercedes helyett csúcstechnológiai mozaik

„Szeged tulajdonképpen csapdába esett a körtöltésen belül, azért is nem nagyon történt komolyabb fejlesztés az utóbbi időszakban, mert nincs hol. A város adottságai korlátozottak, nem sok esélye van egy Mercedes- vagy Audi-jellegű nagyberuházás megjelenésének, elsősorban olyan típusú fejlődés várható Szeged esetében, az ELI Tudásparkhoz kapcsolódóan, hogy egyfajta mozaik alakul ki európai értelemben vett kis- és középvállalkozásokból, csúcstechnológiát képviselő cégekből. Ezek együttes gazdasági hatása viszont elérheti az Audiét vagy a Mercedesét. A beruházó vállalkozásokat a Szegedi Tudományegyetemnek kell integrálnia, a kötőszövet pedig a tudás, tehát nem egy, hanem több iparág képviselteti magát, és a high-tech lehet a kulcs” – magyarázta Szabó Gábor, aki szerint a tudásparktól ideális esetben 800 millió eurós regionális többletjövedelmet remélhetünk tizenöt év alatt.

3 milliárdos beruházással indulhat a szegedi tudáspark

A professzor rámutatott: a szegedi ELI-ALPS világszínvonalú projektnek tekinthető egy fejlődő iparágban, a fotonikában, ahol az Európai Uniónak egyébként is relatíve jó a versenyhelyzete. A 2017/2018-ra teljesen felépülő lézeres kutatóközpont jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára. Az ELI-ALPS és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet. Az ELI-ALPS szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off cégek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor. A szegedi tudáspark hazai mintája a lágymányosi Infopark. Az első ütemben – Szabó Gábor szerint ez, a kezdeti lépések megtétele a legnagyobb kihívás – két épületet terveznek ide mintegy 3 milliárd forintos beruházással (a szegedi egyetem részleges finanszírozásával, banki támogatással, üzleti konstrukcióban), a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik a szakemberek.

Nagy lökést adhatna a kiemelt fejlesztési központtá nyilvánítás

Az akadémikus két fontos szempontot ki Szeged sikerességét illetően: a kormányzati támogatást, illetve ezzel szoros összefüggésben Szeged és Hódmezővásárhely együttműködését, a Szeged-Hódmezővásárhely övezet – Győr, Kecskemét vagy Miskolc mintájára – kiemelt fejlesztési központtá nyilvánítását. „Az egyetem folyamatosan keresi a lehetséges ipari partnereket, de szükséges, hogy teljes mértékű kormányzati támogatást kapjunk. Arra gondolok, hogy amikor Magyarországon megjelenik egy high-tech cég, akkor a Nemzeti Külgazdasági Hivatal vagy valamely kormányzati szerv először Szegedet ajánlja a figyelmébe – ez eddig nem egészen így történt, pedig így kellene lennie!

Bogsch Erik,

a Richter Gedeon Zrt. vezérigazgatója még ma is azt mondja, Szegeden lenne a legjobb helye a Debrecenben 25 milliárd forintos beruházással megvalósult, 2012-ben átadott biotechnológiai gyógyszerüzemnek, ám valamilyen okból ez a cég sem mellettünk döntött. Tudomásul kell venni egyrészt, hogy komolyabb cégnek a körtöltésen belül nincs hely, a körtöltésen kívül pedig nagyon tudatosan kellene építkezni, odafigyelve az infrastrukturális és a közlekedési fejlesztésekre. Másrészről komoly lökést adhatna, ha a kormány kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítaná nemcsak az ELI-t és környékét, hanem a Szeged-Hódmezővásárhely tengelyt” – fejtette ki.

Szabó Gábor ennek fontosságát azzal magyarázta, hogy a két megyei jogú város mintegy „ikervárost” alkotva együtt elérhetné a nagyobb volumenű nemzetközi beruházásokhoz szükséges kritikus lakosságszámot, felvehetné a versenyt például a több mint 300 ezer lakosú Temesvárral – a professzor emlékeztetett, néhány évvel ezelőtt az IBM egy fejlesztésénél a fenntarthatóságot szem előtt tartva éppen ilyen okokból döntött végül a szomszédos ország mellett... A kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítással kapcsolatos folyamodványt korábban az SZTE rektora mellett Szeged és Hódmezővásárhely polgármestere, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, a Csongrád megyei kormánymegbízott és az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője is aláírta.

A holland mintát követheti Szeged és Hódmezővásárhely

„Ennek a tervezett különleges fejlesztési zónának létezik egy pontos analógiája is, egy hasonló adottságú hollandiai terület egy remekül működő tudásparkkal, a 150 ezres Enschede és a 80 ezres Hengelo közötti Twente Tudásparkkal. A két város hasonló távolságra is fekszik egymástól, mint Szeged és Hódmezővásárhely, még az ottani Twente Egyetem is hasonló kategóriát képvisel, mint a Szegedi Tudományegyetem. Ez a Twente Régió Hollandia sikertörténetévé vált, és úgy gondolom, nálunk is erre vezet a hosszú távú fejlődés útja” – szögezte le Szabó Gábor. A szegedi tudásparkba egyébként az első hullámban elsősorban a lézerközponthoz kapcsolódó külföldi kis- és középvállalkozások betelepülését várják, a második hullámban számolnak inkább magyar kkv-cégekkel is, olyan vállalkozásokkal, melyek profilja adott esetben független a központtól. A cégek betelepülésével egy időben az inkubációt is meg kell kezdeni. Szabó Gábor szerint az ELI-ALPS és a tudáspark potenciáljának kibontakozásához, kiteljesedéséhez legalább tíz esztendőre van szükség, akkortól kezdve adhatnak igazán komoly gazdasági lendületet Szegednek, Csongrád megyének és a Dél-alföldi Régiónak.