Még az idén megkezdődhet az ELI lézerközpont építése Szegeden

Három cégtől két ajánlat érkezett a kivitelezési közbeszerzés keretében. Heteken belül nyertest hirdetnek, szerződést kötnek, indulhat a mintegy kilenc hónapot felölelő alapozás Öthalomban. 2016-ig 400 új munkahelyet teremt Szegeden a kutatóközpont.

Megvalósítási fázisba lépett az ELI lézeres nagyprojekt - jelentették be a szerdán Szegeden a Tisza Szállóban ennek kapcsán rendezett nyitókonferencián. Az eseményen elhangzott, a 25 ezer négyzetméteres, különleges épületszerkezeteket kívánó kutatóépület kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. Három cégtől két ajánlat érkezett, ezeket jelenleg még értékelik, de heteken belül megtörténik a kivitelezési szerződés aláírása, s még 2013-ban elkezdődik az alapozás Szeged-Öthalomban. A fagy sem lehet akadály, hiszen a több mint 800 cölöpöt akár 45 méter mélyre kell lefúrni a rezgésmentesség biztosításához. A nagyberuházás a jövőben az első és legnagyobb nagylézer-infrastruktúrát jelenti a közép-kelet-európai régióban. A teljes projekt 61,3 milliárd forintba kerül. Az építkezés első fázisára közel 37 milliárd forintot fordítanak, melynek 85 százaléka európai uniós támogatás.

Európa tudományos versenyképességét növeli az ELI

Az ELI-vel kapcsolatos európai szintű elemzések szerint a nagyintenzitású lézerek iránti érdeklődés a világon mindenhol növekszik, így a lézerközpont kiemelt fontosságú a kontinens tudományos versenyképessége szempontjából - fogalmazott

Tölgyesi Viktória,

a projektért felelős ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója. Ismertette: a szegedi ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) fejlesztés célja egy lézereken alapuló, egyedülálló európai kutatóintézet életre hívása, amelyben mind a lézerimpulzusok, mind pedig a segítségükkel előállított további fényforrások a nemzetközi kutatók rendelkezésére állnak. Az intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. Berendezései várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszik lehetővé.

Mint megtudtuk, a nagyberuházás első fázisában, 2015-re a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el, erre 37 milliárd forint fordítható, 85 százalékban uniós, 15 százalékban hazai forrásból. 2016-ban a nemzetközi kutató- és tudóscsoport meg is kezdheti a munkát. A lézertechnológia fejlesztése azonban tovább folytatódik egészen 2018-ig. A következő uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a beruházás második fázására, a speciális kutatóberendezések teljes körű kialakítására.

400 új munkahely 2016-ig

Tölgyesi Viktória beszámolt róla, a beruházás kapcsán kiemelt figyelmet fordítanak a humánerőforrás-fejlesztésre. Az ELI-ALPS tervezetten 400 munkahelyet teremt 2016-ig. Nemcsak világszínvonalú kutatókat keresnek immár folyamatosan, gőzerővel, fizikusokat, biológusokat, mérnököket, informatikusokat, hanem technikai, műszaki, adminisztratív munkatársakat is, szakmunkásokat is. Már megválasztották a tudományos (

Dimitris Charalambidis

), illetve a kutatási technológiai igazgatót (

Osvay Károly

), az öt tudományos osztályból négynek megvan a vezetője, ahogy a tizenhat tudományos csoport jó részének is. Ösztöndíj-, csere-, tréning- és más képzési programokkal kívánják elősegíteni, hogy képzett fiatal szakemberek dolgozzanak a szegedi ELI-ALPS-ban, ennek kapcsán számos vezető külföldi, valamint hazai egyetemmel, kutatóintézettel kötöttek, kötnek együttműködési megállapodást.

Franciaországból tért haza a kutatói főmérnök

"Arra számítunk, hogy a lézeres kutatóközpont a nemzetközi tudományos élet egyik regionális centrumává válik, tehát egyszerre járul hozzá külföldi szakemberek Szegedre vonzásához, valamint elismert magyar kutatók hazatelepüléséhez" - így a koordinációs igazgató. A hazatelepülésre jó példa, hogy az ELI-ALPS kutatói főmérnöke,

Brockhauser Sándor

a franciaországi Grenoble-ból érkezett családjával Szegedre. A kivitelezésről

Lehrner Lóránt

ügyvezető igazgató szólt, aki elmondta, heteken belül megtörténik a szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel, majd év végén indulhat az alapozás Öthalomban. Kiemelte, elsőként Szegeden alkalmazzák majd az építkezés során azt a speciális technológiát, mellyel 8 ezer négyzetméteres optikai tisztateret alakítanak ki a főépületben. A kutatótéren belül szigorúan szabályozzák majd a hőmérsékletet, a relatív nedvességtartalmat, a környezethez viszonyított nyomást, a mechanikai rezgéseket, a zajszintet és a levegő szilárdanyag-tartalmát is. "A lézersugarat előállító kamrákban például a keletkező hőmennyiség huszonnégy óra alatt nem változhat fél Celsius-foknál többet" - hallottuk tőle. A szerdai konferencián egyébként bemutatkozott az új tudományos, illetve kutatási technológiai igazgató is. Az előadók európai és régiós kontextusba helyezték az ELI-ALPS jelentőségét, beszéltek a kutatási infrastruktúráról, a lézerberendezések fejlesztésével kapcsolatos előrehaladásról.