Háromnapos előadás-sorozattal és kiállítással emlékeztek Rózsa Sándor születésének kétszázadik évfordulójára Ásotthalmon, ott, ahol a hírhedt betyár élt, s ahol híres fája a mai napig látható.
„Minden egyéb híreszteléssel ellentétben
Rózsa Sándor
Szeged határában, az itteni tanyavilágban élt. Ásotthalomnál autentikusabb hely nincs hazánkban, hogy rá emlékezzünk, hiszen itt található az egyetlen olyan objektum is, a híres fája, ami bizonyíthatóan hozzá köthető” – magyarázta
Toroczkai László
, az I. Rózsa Sándor Fesztivál megálmodója. A homokháti strandon terelőkutyás bemutatóval, kiállítással, előadásokkal, este pedig koncertekkel várták mindazokat, akik többet szerettek volna megtudni a hírhedt betyárról. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítóját gyermekkora óta foglalkoztatták
Rózsa Sándor
élete és tettei, s egy éve a levéltárakat és könyvtárakat járta, hogy minél több hiteles információhoz jusson. Egy különleges könyvbemutatóval is várták a vendégeket,
Seres István
közelmúltban megjelent „Karikással a szabadságért – Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban” című kötetét is megismerhették a fesztiválozók. Levéltári dokumentumokban már 1880-ban említést tesznek Rózsa Sándor fájáról, ami azért érdekes, mert 1878-ban halt meg, így már a saját korában róla nevezték el azt az öreg nyárfát. Toroczkai szerint ez bizonyíthatja, nem csak legenda, hogy a pandúrok átverésére használta a fát. „Azért is kezdtem komolyabb kutatómunkába, mert egyrészt érzek magamban rokonlelkűséget a betyárral, és mint szegedi már gyermekkorom óta foglalkoztat a környékbeli betyárvilág” – jegyezte meg Toroczkai.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.