Az ellenzék nem profitált a Fidesz népszerűségvesztéséből

Bár a Fidesz támogatottsága jelentősen csökkent a kormányváltás óta, az ellenzéki pártok ezalatt nem tudták növelni népszerűségüket - állapították meg közvélemény-kutatók a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján.

A Pártok félidőben című rendezvényen a Tárki, az Ipsos, a Medián és a Nézőpont Intézet kutatói ismertették felméréseik adatait.

Sík Endre

, a Tárki vezető kutatója arról beszélt, hogy a Fidesz támogatottsága 2010 tavaszától a tavalyi év végéig folyamatosan csökkent, az ellenzéki pártoké azonban nem nőtt érdemben eközben. Ám felhívta a figyelmet arra, hogy a Tárki adatai szerint az elmúlt hónapokban a Fidesz népszerűsége - ha csekély mértékben is - ismét növekedésnek indult mind a teljes népességben, mind a biztos szavazók között. Ezt a tendenciát

Závecz Tibor

, az Ipsos véleménykutatási igazgatója is megerősítette, megjegyezve, hogy méréseik szerint az elmúlt néhány hónapban az ellenzéki pártok is erősödtek, a bizonytalanok száma pedig csökkent. De ez csak a közelmúltra igaz, és kétséges, hogy trendforduló történt-e - jelezte, hozzáfűzve: a kormányváltás óta a Fidesztől elpártolók tömege távolságtartóvá vált a politikával szemben, és nem az ellenzéket erősíti. Závecz Tibor azt is kiemelte, hogy amíg a kormányváltáskor és közvetlenül utána az MSZP volt a legelutasítottabb párt, s a szocialisták szinte karanténba kerültek, ma már a legtöbben a Fideszt nevezik ellenszenvesnek. De ez nincs ellentétben azzal, hogy továbbra is a kormánypárt támogatottsága a legnagyobb - magyarázta. Adataikat ismertetve a szakértő elmondta, hogy a harminc évnél fiatalabbak között a Jobbik támogatottsága megközelítette a Fideszét - 15:12 -, az ötven évnél idősebbeknél viszont a Fidesz csak 20:18 arányban előzi meg az MSZP-t, a fővárosban pedig már több a szocialista szimpatizáns, mint ahány a kormánypárti szavazó.

Hann Endre

, a Medián ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a biztos szavazók aránya a ciklus elején mért több mint 50 százalékról nagyjából 40-re csökkent, hasonlót csak a kilencvenes évek első felében mértek. A Medián a Tárkival és az Ipsosszal szemben nem tapasztalta, hogy a Fidesz támogatottsága emelkedett volna az elmúlt hónapokban. A teljes népességben a kormánypárt 43-ról 26 százalékra esett vissza 2010 tavasza óta - mondta. Hann Endre kifejtette, hogy noha az ellenzéki pártok nem tudtak profitálni a Fidesz népszerűségvesztéséből, a Medián mérései szerint - ha párttá alakulna - a Szolidaritási Mozgalom és Bajnai Gordon alapítványa is számíthatna kimutatható választói támogatásra, mint ahogyan a bizonytalanok körében egy liberális pártra is mutatkozik igény. Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet elemzője ugyancsak arról beszélt, hogy a Fidesz támogatottsága két év alatt 52-ről 31 százalékra csökkent az összes megkérdezett között. Az intézet szerint ugyanakkor a kormánypárt változatlanul az aktív szavazók több mint felének szavazatára számíthatna egy vasárnapi választáson. Szerinte az MSZP és a Jobbik népszerűsége közötti különbség a hibahatáron belüli. De ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg a 60 év felettiek aránya az MSZP-szavazók között a legnagyobb, a Jobbik-szimpatizánsok majdnem fele fiatalabb 40 évesnél. Arra a kérdésre, hogy egy vasárnapi választáson hányan szavaznának a Fideszre, Hann Endre úgy válaszolt: a kormánypárt most is győzne és jelentős parlamenti többséghez jutna. Hangsúlyozta azonban, hogy az új választási rendszer és a határon túli szavazók számának és preferenciáinak bizonytalansága miatt nehéz jósolni. Závecz Tibor azt mondta, hogy méréseik szerint a Fidesz 2010-ben még 2,7 milliós szavazótábora mára lefeleződött, de megjegyezte, hogy jelenleg nincs kampány, olyankor pedig általában nő a szavazási hajlandóság.