Nem befolyásolta a Fidesz támogatottságát a Lázár-hangfelvétel

Nem okoztak érdemi változást sem a politikai erőviszonyokban, sem a közhangulatban Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a hónap első felében napvilágot látott, vitát kiváltó mondatai a Századvég Alapítvány március végén készített közvélemény-kutatása szerint.

Az ügy körül nem alakult ki többségi felháborodás a közvéleményben. Az intézet hangsúlyozza: a múlt hónapban a médiában közzétett 2008-as hangfelvételről, az ezzel kapcsolatos vitákról, eseményekről a megkérdezettek 65,4 százaléka hallott. Az ügy ismertsége közepes mértékűnek mondható, nem haladja meg a napirendet meghatározó ügyekre jellemző 80 százalékot - tették hozzá. Mint írták, az ügyet ismerők döntő többsége a közszolgálati vagy kereskedelmi televíziók műsoraiból (68,6 százalék), valamint internetes hírportálokról, blogokból (12,5 százalék) értesült a témával kapcsolatos hírekről, eseményekről. Az elmúlt hónap eseményeinek hatása olyan karakterjegyeknél, tulajdonságoknál látszik leginkább, mint az arrogancia és a társadalom szegényebb rétegeihez fűződő viszony, amelyekről "a közvélemény teljes mértékben megosztottan nyilatkozik" - fogalmaztak. Hozzáfűzték: mindezek mellett az emberek "egyértelműen sikeresnek, céltudatosnak, sokoldalú és intelligens politikusnak" tartják a Fidesz frakcióvezetőjét. A relatív többség (55 százalék) pozitívnak, helyénvalónak értékelte a frakcióvezető reakcióját az őt ért támadásokra, mindössze a megkérdezettek 23 százaléka vélekedett negatívan a gesztusról, és várt volna el súlyosabb politikai következményeket - fejtették ki. Mint megjegyezték, a válaszadók 8,2 százaléka "valós ok híján" szükségtelennek gondolta ezt a gesztust. A Századvég szerint összességében elmondható, hogy

Lázár János

vitát kiváltó mondatai nem okoztak változást a politikai közhangulatban, az ügy érdemben nem befolyásolta a pártpreferenciát, nem rontott a kormánypárt helyzetén és nem javított az ellenzék pozícióján. A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett március 28. és április 1. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.