Így kampányoltok ti! – I. rész: tarjáni trükkök

Kőkemény kampány folyik, ha eddig nem vettük volna észre. Kothencz János, Fidesz-KDNP-s, Tarjánban induló képviselőjelölt aktivistái panaszlevélben keresték meg szerkesztőségünket: szeptember 14-én, 21 óra tájt Kenyeres Lajos és két segítője a létrát rendszeresen arra az oszlopra támasztották, ahol az ő politikai üzenetei szerepeltek, sőt Botkát népszerűsítő plakátjukat is az övé alá vagy fölé helyezték el, majd miután kérdőre vonták, az MSZP-s jelölt gúnyosan, provokatívan viselkedett.

A levél szerint

Kothencz

a szóváltást követően felhívta politikai ellenfele figyelmét arra, hogy van még üres karó, de

Kenyeres

csak annyit válaszolt: „ő oda teszi, ahol Kothenczé van”, csak közvetlenül alá vagy fölé hajlandó plakátolni. A Fidesz-jelölt arra kérte riválisát, legalább ne a vékony furnérlemezre támassza a létrát, mert az így „eldeformálódik”. A felhívásra Kenyeres cinikus, gunyoros hangnemben válaszolt. A huzakodás közel egy órán át tartott. Kenyeres állítólag több tucat karónál Kothencz táblájára támasztott létrára küldte fel az emberét, és továbbra is csak oda volt hajlandó plakátolni, ahol a Fidesz jelöltjéé már kint volt. Több jelenlévő tanú neve is szerepel a levélben, akik megerősíthetik Kenyeres arroganciáját.

„Mind a hárman gyakorlatilag mozgásképtelenek voltunk”

Megkerestük Kenyeres Lajost, aki nagyjából megerősítette a vádakat, de… „Tény” – kezdte a képviselőjelölt –, „hogy Kothencz augusztus óta kb. 1000-nél is több plakátot helyezett ki nemcsak

B. Nagyról

, hanem saját magáról is. Sőt, ezeken kívül az idézett furnérlemezeket is kifüggesztette úgy, hogy a villanyoszlopokon nemcsak 1-2, hanem csokorba fűzve 3-4 is látható. Ez nyilván a kampány része, nincs is ezzel baj.” Kothencz semmiben sem volt akadályoztatva, hiszen „Hárman mentünk plakátolni” – folytatja Kenyeres –, „s azt azért a legvadabb fantáziával sem lehet mondani, hogy egy tolókocsis mozgássérült (ez én vagyok), egy 57 éves, leszázalékolt, szintén rokkant, infarktuson átesett, volt kamionsofőr (ő hozta a ragasztót meg a pemzlit), vagy a harmadik személy, aki szociális munkás létére a létrát cipelte, bárki számára is veszélyt jelenthet. Mind a hárman gyakorlatilag mozgásképtelenek voltunk. Ahogy elkezdtünk ragasztani a Csillag téren, azonnal ott termett egy ember, később jött Kothencz, majd rövidesen egy autó is megjelent. A végén már voltak vagy 15-en vagy 20-an.” Kenyeres szerint nem igaz, hogy több tucat oszlopra ragasztottak, csak néhányra. Nyilvánvaló, hogy a politikai ellenfél is oda ragasztja plakátjait, ahol a legnagyobb a forgalom. „Nincs olyan, hogy időben valaki hamarabb jött; ha nem piszkálja, rongálja meg a másik tábláját, a szabad részre bárki ragaszthat” – véli Kenyeres. A furnértáblákról elmondta, nagyon nehéz volt úgy odatámasztani a létrát, hogy ne érjenek a lemezekhez. Lentről drukkolt, nehogy lefittyedjen akár egyetlen furnérnak a sarka is . A lemez különben meghajlik, majd visszahajlik, ennyi erővel, Kenyeres szerint, akár a napot, az esőt vagy a szelet is perbe lehetne fogni. A képviselőjelölt nem minősíti Kothenczet, de hozzáteszi, ilyet húsz éve nem tapasztalt, még a 90-es évek hőskorszakában sem, amikor pedig nagy összecsapás volt az SZDSZ és az MDF között. „Nem tudom, miért csinálja, nekem semmi bajom nincs vele” – fejezte be Kenyeres.

Aki ellenséget lát ellenfél helyett

Felkerestük Kothencz Jánost, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjét, hogy mondja el, mi történt. „A körzetemben sétálva vettem észre, hogy Kenyeres az én táblámnak támasztatja a létrát” – emlékezett vissza a képviselőjelölt. „Odamentem hozzá, és megkértem, hogy ne támassza neki a furnérlemeznek a létrát, mert tönkreteszi azt, és bizony nem kevés pénzbe kerültek. Erre ő gunyoros hangnemben, cinikusan, gyerekhangot utánozva, szó szerint a következőket mondta: Óh, szegény funértáblák, jaj, mi lesz velük, majd annyit fűzött hozzá, hogy ti hülyék vagytok mindannyian, nem lesz semmi baja a táblának. Segítőmmel,

Szekeres Istvánnal

néztem ezek után végig, mit művel Kenyeres Lajos segítőjének parancsolgatva. Így ketten kísértük végig őket, jóval később egy ismeretlen, illuminált úr jött oda, aki kritizálta Kenyerest, még mi csitítottuk a kötekedőt. Én egyébként összesen 150 karóra helyeztem ki táblát, megjegyzem, több ezer ilyen oszlop van a körzetemben. Szóval bőven tudott volna választani még, de ő utasító hangnemben a következőket mondta segítőinek: csakis azokra a karókra rakja fel a plakátokat, ahol az ellenség arca, Kothencz János ott van. Ekkor én rászóltam, hogy mi ellenfelek vagyunk Lajos, ez alapvető különbség. De ő továbbra is gúnyos hangnemben provokált tovább. Egy esetben el sem érte a táblámat az önkéntese, olyan magasan volt. De a képviselőjelölt ragaszkodott hozzá, hogy csak fölém és alám teheti a plakátját. A fiatalember – aki többször kérte Kenyerest, hogy ne kelljen olyan magasra felmennie – szinte testi épségét kockáztatva mászott a létra legfelső fokára, szinte már én jobban aggódtam az önkénteséért, s rohantam, hogy inkább megfogom a létrát, mivel az megbicsaklott. De erre jelölttársam rám kiáltott, hogy ne merjek a létrához nyúlni, és akkor is föl fogja rakatni a plakátom fölé a nevét. Ellenfelem viselkedésén, erőszakosságán, cinikusságán, elvakultságán mélységesen megdöbbentem” – mondta el portálunknak Kothencz, hozzátéve, hogy ő pozitív kampányt folytat, nem akar mocskolódni, s már jogászokkal is egyeztetett, hogy az ügy miatt lehet, hogy panaszt tesz a választási bizottságnál, mivel Kenyeres viselkedése a fent leírtakon kívül is több alkalommal volt becsületsértő. „Én sajnálom, hogy vetélytársam fogyatékkal élő, de senki sem bújhat sérültsége mögé, és viselkedhet minősíthetetlen módon. Magatartása gyanús, hogy jogsértő, de mindenképpen a jó erkölcsbe ütközik, így képviselőt még életemben nem láttam viselkedni. Állításomat négy tanú és képfelvételek is bizonyítják” – zárta gondolatait Kothencz.