Csütörtökön minden megyében és a fővárosban is bemutatta 12 pontból álló vidékfejlesztési programját a Lehet Más a Politika. Stílszerűen a város-vidék találkozási pontján, a Mars téri piac előtt két képviselőjelöltjük, Bozsóné Margóczi Katalin és Málovics György ismertette az egybegyűlt újságírókkal a párt Lehet Más a Vidék! című vidékfejlesztési koncepcióját. Az első pont a termőföld kérdésével foglalkozik, amelyről meg kell tanulni másként gondolkodni. Sokan a földet még ma is csak „élelmiszertermelő berendezésnek” tekintik, rosszabb esetben vagyontárgynak, vagy profittermelő eszköznek. A termőföld nem az, hanem élő rendszer, amely regenerálódni képes, ezért fenntartható módon használható. Ez azt jelenti, csak olyan mértékben szabad terhelni és olyan beavatkozásokat végezni, amit a föld ki tud heverni. A párt szerint a maitól eltérő, kisebb léptékű földbirtokos rendszer szükséges, ahol a gazda életvitelszerűen tud gazdálkodni úgy, hogy közben helyben, azaz vidéken is él. Az LMP átalakítaná a támogatási rendszert, a külföldiek földhöz jutását pedig nem támogatja, noha a máshol született gazdákat – akik életvitelszerűen szeretnének gazdálkodni – nem lehetetlenítené el. A természetkímélő, fenntartható gazdálkodás nagy előnye, hogy megőrzi a tájat, és jól beleillik a „Jószágot a gyepre!” című – a szlogennél jóval többet mondó – fejezet. Magyarországon sokáig nem értékelték ezeket a területeket, pedig a legeltetéses állattartás a fenntartható gazdálkodásnak egyik kiemelkedő formája, ami nagyban növeli a vidék népességmegtartó képességét, és nem a gazdagok luxusigényének kielégítését fogja szolgálni, hanem sokkal inkább a családok megélhetését. Az is tévhit, hogy a vidék csak mezőgazdaságra való. Fel kellene térképezni a helyi igényeket, hiszen sokfelé akár ipari tevékenységet is lehetne folytatni úgy, hogy ne csak az államilag agyontámogatott multikat részesítsük előnyben. Magyarországon azt tapasztaljuk, hogy a kormányzat nemigen foglalkozik a vidékkel, az ottani közlekedési, kulturális, oktatási problémákkal, nem ad lehetőséget az ott élők önrendelkezésére. Az LMP – visszaadva a vidéki élet értelmét és népességmegtartó erejét – azt szeretné, ha a vidéki önkormányzatok nagyobb autonómiával rendelkeznének. Ez részben most is fennáll, csak éppen költségvetési forrásokat nem rendeltek hozzá. Folyamatosan pénzt vonnak el az önkormányzatoktól, lassan már a működésükre sem marad. Gazdasági autonómia nélkül nem beszélhetünk igazi autonómiáról, jelenleg ugyanis az önkormányzatok szerepe csupán végrehajtói. A párt szerint egyéb területeket is fejleszteni kellene vidéken, továbbá mindenki számára elérhetővé tenni a megfelelő minőségű alapfokú oktatást. Az LMP-nek érdekes, újszerű elképzelései vannak az élelmiszer-önrendelkezésről. A gyakorlat azt mutatja, a városokban - így Szegeden is - komoly igény mutatkozik arra, hogy az emberek helyi termelőktől, helyben termesztett zöldségeket, gyümölcsöket, mezőgazdasági termékeket, tejet, húst, sajtot vásároljanak. A lényeg, hogy ne kényszerítsük a vevőt a multinacionális kereskedelmi láncokba, legyen lehetősége eldönteni, kitől milyen élelmiszert szeretne vásárolni.
