Európai kuriózum: együttműködés a hármashatár-térségben

Magyarországról Bács-Kiskun és Csongrád megyei, Romániából Temes megyei, valamint Szerbiából vajdasági települések polgármesterei 2008 novemberében, a romániai Zsombolyán megrendezett konferencián határozták el a nemzetközi szervezet létrehozását. Összesen 75 önkormányzati vezető írta alá a csoportosulás földrajzi kiterjedését, prioritását és működési struktúráját rögzítő dokumentumokat, így a szervezet keretében egyelőre 37 magyar és ugyanennyi román önkormányzat együttműködését jegyezték be, melyhez társult tagként, együttműködési megállapodás alapján közel 70 vajdasági település is csatlakozott. Magyarkanizsa község vezetésével a szerb települések egyelőre szavazat nélküliek, de javaslattevő pozícióban vehetnek részt a munkában, míg a szerb minisztérium nem engedélyezi a tagság szövegét. Ugyanakkor a „Banat – Triplex Confinium” lehet Európa első olyan EGTC-je, melynek egy nem uniós állambeli – szerbiai – tagjai is vannak, így előrelépést jelenthet Szerbia EU-s csatlakozása szempontjából is. Az előkészítő munka során a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkársága, valamint az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetői és munkatársai jelentős szakmai háttértámogatást nyújtottak. Az alapító ülésen a szervezet elnök-igazgatójának

Nógrádi Zoltánt

, Mórahalom polgármesterét választották. Mórahalom Zsombolyán, a szervezet nyitóértekezletén felajánlotta Magyarország részéről az aktív közreműködő és szervező szerepet, később pedig vállalta az ideiglenes elnökség működtetését, az előkészítés koordinációját, az ezzel kapcsolatos költségek finanszírozását, így a nemzetközi szervezet székhelyének is Mórahalmot választották. Az EGTC nevű társulás jogi személy, korlátolt felelősségű társaságként jegyezték be. A szervezet három ország részvételével, annak helyi önkormányzatainak közreműködésével jött létre, amely Európában kuriózum, hiszen eddig háromoldalú EGTC-t még nem jegyeztek be – mondta el Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, a szervezet elnök-igazgatója. Hozzátette: nagyon sok jogi, politikai, nemzetiségi, gyakran szakmai probléma lép fel az előkészítés kapcsán. „Az együttműködésnek az a jelentősége, hogy eddig bármilyen programot akartunk megvalósítani a határ két oldalán, ahhoz mindig a saját nemzeti kormányunk jóváhagyása volt szükséges, vagy arra kellett várnunk, hogy az Európai Unió határozott, dedikált forrásokkal az adott határszakaszra jelöljön ki fejlesztési programokat. Mostantól ez megszűnik, hiszen ezzel létrehoztunk egy olyan határokon átjáró jogi személyiséget, amely bármely európai vagy hazai forrásra pályázhat, elfogadják, elismerik, és ezáltal számviteli, politikai határ és egyéb probléma feloldása nélkül tud a határ különböző oldalán fejlesztéseket kezdeményezni” – összegzett az elnök-igazgató. Nógrádi Zoltán azt is elmondta: határmenti településnek lenni különleges problémákat jelent – a periférikus lét hatását érzékelhetik: települések ürülnek ki, gazdasági erőforrások vannak kihasználatlanul, vállalkozások lehetetlenülnek el. „Legfontosabb feladatunk ezért a népesség helyben tartása, és a gazdaság élénkítése” – emelte ki Mórahalom polgármestere. Ennek érdekében a következő időszakban olyan vállalkozásfejlesztési programokat szeretnének megfogalmazni akár a mezőgazdaság, akár a kereskedelem területén, melynek az a célja, hogy élénkítse ezt az „elzsibbadt, a határok által elszorított vérkeringésű területet”, növelje annak versenyképességét. A mezőgazdaság mellett hangsúlyt kap a közös képzés, új kutatási, oktatási programok, tankertek létrehozása, olyan infrastrukturális beruházások megvalósítása, mint a térséget átfogó kerékpárút, ásotthalmi határátkelőhely, vagy a magyarcsanádi híd, illetve tematikus turisztikai programok. „Persze az EGTC nem fog tudni mindenben konkrétan részt venni, hiszen milliárdos nagyságrendű források nemigen fognak rendelkezésére állni, de végre lesz egy olyan intézmény, amelynek az lesz a kötelessége, hogy Európa ezen sarkáért mindent megtegyen” – érvelt Nógrádi Zoltán.