Szükség van a női szemléletre a közéletben

„Női szemmel - beszélgetés sikeres nőkkel" című beszélgetéssorozatot indított útjára a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényház csütörtök este. Az első alkalommal a közéletben, helyi politikában vezető szerepet betöltő hölgyek mondták el, mit jelent számukra nőnek lenni, illetve a mai társadalomban nőként közfeladatokat ellátni.

A beszélgetést vezető

Magyar Istvánné

kérdéseire a résztvevők -

Magyar Anna

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke;

Borbásné Márki Márta

, Röszke polgármestere;

Sánta Gizella,

Ruzsa polgármestere és

Fehér Éva,

mórahalmi önkormányzati képviselő - adtak választ.

Kötődés és személyes találkozások

Borbásné Márki Márta elmondta, hogy az előző ciklusban egyetlen nőként dolgozott a képviselő-testületben. A választás előtt igyekezett több hölgyet is támogatni, biztatni az indulásra, mert úgy érzi, szükség van rájuk. Most a tizenkét főből hárman vannak nők. Röszke polgármestere úgy fogalmazott, nőként lehet és kell is hozzátenniük valami pluszt a közélethez (például vidámságot, odafigyelést, érzékenységet). „Vezetőként viszont megváltoztam: kicsit keményebbnek kellett lennem az elmúlt két évben, de úgy, hogy mindenki érezhesse, nem önös érdekeket, hanem a települést képviseljük.". Többször is kiemelte, milyen fontos számára az a kicsi korától tartó kötődés, ami a faluhoz kapcsolja. „A közösség szeretete gyerekkortól elkísér. Az épületekhez nem ragaszkodom, de az embereket szeretem." Ebből adódik, hogy a kollégáktól és szakemberektől érkező szakmai visszajelzéseken túl igyekszik minél több személyes találkozásra lehetőséget teremteni. Sokat közlekedik gyalog vagy biciklivel, és ha ideje engedi, meglátogatja a művelődési házat, az iskolát, az időseket. Megválasztásakor a külsőségekben nehéz volt váltania, mert korábban mindig sportos, fiús stílust követett. Polgármesterként meg kellett változtatnia a külsejét és a stílusát (ruházkodás, smink), de azért nem tagadta meg teljesen régi önmagát sem. Úgy véli, nem ez határozza meg az életét, nem ettől lesz jobb vezető, hanem attól, ami a szívében van és amilyen szempontokat érvényesíteni tud a munkájában. A nőiségének a döntéseiben kell benne lenni. Borbásné Márki Márta úgy fogalmazott, már nem a házimunkára, inkább az emberi kapcsolatokra szánja a munka után megmaradó időt. Az otthoni dolgokra kevesebb ideje jut, de sok segítséget kap férjétől és anyósától. Gyermekei már nagyobbak, önállóak, így azt is megteheti, hogy néha estig dolgozzon. Prioritásairól mégis így nyilatkozott: „azt kell szem előtt tartani, hogy míg a munkahely, munkakör bármikor megváltozhat - addig a család egy életre szól".

Alkalmazkodóképesség és elhivatottság a faluért

Sánta Gizella változatos - közművelődési, oktatási, szociális - területeken végzett munka után lett a település vezetője. Ruzsán a tíz fős testületben négy nő van, viszont az intézményvezetők között csak egy férfi. Nem tapasztalta, hogy nehezebben fogadták volna el azért, mert nő - úgy érzi, ugyanazt várják el tőle is, mint a férfiaktól. Szerinte nemtől függetlenül az a fontos, hogy a megválasztott vezető szívvel-lélekkel a településéért dolgozzon. „Nincs recept a konfliktusok kezelésére, mert mindegyik más-más megoldást igényel. Ma sajnos, nincs rá elég időnk, hogy egy-egy kérdést alaposan körüljárjunk és sokáig rágódjunk rajtuk." A polgármester asszony szerint a nők családban kialakult alkalmazkodóképessége a közéletben is elengedhetetlen. Ez segít abban is, hogy a férfiak ne véleményük megváltoztatására tett szándéknak, hanem a a női nézőpont megismerésének érezzék a hölgyek javaslatait. A férfiakkal szembeni hátrányként tréfásan azt említett, hogy kevesebb információhoz jut női polgármesterként, mivel a hírek többsége leginkább az általa nem látogatott „vendéglátóipari egységekben" szerezhető meg. Megválasztása után először kérdés volt számára, hogy mit várnak el tőle az emberek: új szerepében változzon meg vagy maradjon ugyanaz. A családi és a női feladatai megmaradtak, ezekben nem is akar változni, mert úgy véli, csak így tud hiteles maradni. A családjában betöltött szerepéhez ragaszkodik, bár sajnos, az esti elfoglaltságok éppen tőlük veszik el az időt. Hiányzik neki a korábban barátokra, szomszédokra fordítható idő is. A külsőségekben megengedhetőnek tartja, hogy nem protokolláris napokon kényelmes farmerban menjen dolgozni. Sánta Gizella úgy érzi, a legnagyobb segítség munkájában, ha őszintén megismerheti a ruzsaiak pozitív és negatív véleményét tevékenységéről.

Új ötletek és küzdelem az elfogadásért

Magyar Anna elmondta, hogy a negyven fős megyei közgyűlésben mindössze négy nő van és a tizenkilenc megyei közgyűlésből is csak kettőt nem férfiak vezetnek. Pedig úgy gondolja, a nők színesebb látásmódot, új ötleteket, korábban ismeretlen programokat visznek a megyék életébe. Még mindig nehézségnek tartja, hogy vezetőként, politikusként elfogadtassák magukat a férfiakkal. Pedig családi szerepükből adódóan a nők jobban rezonálnak a problémákra, jobban megértik a hátrányban lévőket, átérzik a nehézségeket. A közgyűlés elnöke szerint „a politikus és a háziasszony hasonló abban, hogy egyszerre sok mindennel kell foglalkozniuk" - és ez nőként általában könnyebben is megy. Másik előnyükként említette, hogy a vitákban a férfiak mindig udvariasabbak velük. A konfliktusok kezelésében legcélravezetőbbnek azt tartja, ha nem mindig a győzelemre, inkább a problémák valódi okainak megértésére és a konszenzus megtalálására törekednek. A humort és az iróniát hasznos eszköznek tartja az elmérgesedő viták élének elvételére. Az egész megye részéről nehéz visszajelzéseket szerezni a munkájáról, de az intézményvezetőkön és a kollégákon kívül a rendszeres megyejárás közben szokott véleményt kapni az emberektől, akikkel találkozik. „Domaszéken lakom és egészen más, ha itt végigmegyek az utcán, mint ha Szegeden teszem ugyanezt. A városban elvesznek az emberek, faluhelyen pedig többségében ismerjük egymást." A nőies külsőségekre vonatkozó kérdésre válaszolva Magyar Anna úgy fogalmazott, a betöltött pozíciót is meg kell tisztelni a megjelenéssel. A legjobb irányelv, ha az ember „terepszínű" és így eltűnik a tömegben - ne arra emlékezzenek, hogy mit viselt egy-egy alkalommal, mert nem ez a lényeg. Az elnök asszony úgy érzi, feladatait nem tudná jól végezni a stabil és hagyományos családi háttér nélkül. Szabad hétvégéin általában a férjével sétálnak az erdőben, esténként pedig vele és édesanyjával beszélgetve töltik az időt. A nők politikai szerepvállalásáról a Máltai Szeretetszolgálat vezetőjének gondolatait idézte, mellyel Kozma Imre atya éppen erre biztatta a hölgyeket: „Egy asszony szíve nemcsak egy kis család tűzhelye lehet, hanem mert 'látó szíve' van, sokakat bátorít."

Harmónia kívül-belül

Fehér Éva a közélet iránti érdeklődését édesapjától leste el, az ő példáját követve igyekszik segíteni a rászorulóknak. Mórahalmon egyedüli nőként dolgozik a testületben, de úgy érzi, mindenhol nagy szükség van a hölgyek látásmódjára: a politika minden területén és szintjén. Egy város harmóniájában és külsejében is meglátszik, ha nemcsak férfiak vannak a döntéshozók között. Az egészségügyi bizottság vezetőjeként főleg családi, szociális problémákat tapasztal, ezeket igyekeznek megoldani, de itt minden eset önállóan kezelendő. Neki a háziorvosi praxisa a főállása, az önkormányzati munka nem jelent túl sok plusz feladatot. De mindehhez számára is fontos támogatást jelent a családja. A képviselő asszony szerint a személyiségünknek nem szabad konfliktusba kerülnie a külsőnkkel, csak így lehet normálisan élni. A városvezetésben ellátott feladatot megtisztelőnek tartja, ezért úgy véli, ehhez is alkalmazkodnia kell a megjelenésében. Leginkább az köti Mórahalomhoz, hogy „ha végigmegyek az utcán, képek és jelenetek villannak be a településről, és úgy érzem, nagyon jó, hogy mindehhez én is kötődöm". A beszélgetés hamarosan látható lesz a Homokhát TV műsorán.