A politikai elemző válságról és az EP-választásról

Európai parlamenti választás, gazdasági válság, megbukott állami költségvetés, megváltozóban lévő pártpreferenciák -

néhány kérdés abból helyzetértékelésből, amit a pénteki mórahalmi kerekasztal-beszélgetés előtt kértünk Héjj Dávidtól, a Századvég Alapítvány politikai elemzőjétől.

- Az eddigi fejlemények tükrében úgy tűnik, elég izgalmas év vár ránk a magyar belpolitikában 2009-ben is...

- Igaz, hogy 2004 óta minden év hozott valami jelentős belpolitikai eseményt, de úgy érzem, az idei év valóban mérföldkő lesz a jelenlegi kormány - és ezáltal az ország - életében. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése óta folyamatosan érezhető, hogy a Gyurcsány-kormány a túlélésre játszik. Az eddigi problémák mégis eltörpülnek a 2009-es költségvetési válsága mellett. Megdöbbentő, hogy az ország vezetői nem éves, hanem havi szinten sem látják az ország jövőjét, legfeljebb egy-két hétre előre tudnak adatokkal szolgálni. Nagyon úgy tűnik, hogy még tavasz előtt pótköltségvetést lesznek kénytelenek beterjeszteni. Ijesztő, hogy

Veres János

pénzügyminiszter szűkebb környezetén kívül senkinek nincsenek információi az ország valós állapotáról - még a parlamenti képviselőknek sem! Így nem lehet kormányozni, és felelős döntéseket elvárni a parlamenttől. Sajnos, a közigazgatás is teljesen szétzüllött az elmúlt években, úgyhogy igazán a válság kezelése sem várható az államtól, a gazdasági krízist követő szociális problémákra egyáltalán nem tudnak reagálni.

Súlyos válságban az MSZP

- Mit tehet az ellenzék ilyen helyzetben?

- A Fidesz hiába erősödött meg jelentősen minden közvélemény-kutató szerint, a Parlamentben mégis tehetetlennek tűnik. Ennek az az oka, hogy a párt alkotmányos keretek között igyekszik elérni a kormány leváltását, és a jogszabályok mindössze ennyi mozgásteret adnak számukra.

- Pedig hivatalosan kisebbségi kormány vezeti az országot...

- Ez a kisebbségi kormányzás nem más, mint kommunikációs látszatintézkedések sora, melyek végső célja

Gyurcsány Ferenc

hatalmon tartása. Az SZDSZ és az MDF rendre kisegíti a szocialistákat a fontos szavazásoknál, így történt a költségvetés és az adótörvények módosítása esetében is. Úgy tűnik egyébként, hogy az MSZP is súlyos belső válságban van, hiszen a látványosan lecsökkenő támogatottsági adatok ellenére sem képesek megszabadulni a miniszterelnöktől.

- Lehet eredménye az újabban megszaporodó csúcstalálkozóknak?

- Az ötletszerűen összehívott, de végeredményben hatástalan találkozók (Nemzeti Csúcs, Gazdasági Csúcs) ugyanúgy, mint a folyamatos visszautalgatások az előző kormányokra, mind csak arra szolgálnak, hogy a szétterítsék a felelősséget a jelen helyzetért. A csúcstalálkozókra meghívott civilszervezetek az ülésterem karzatáról hallgathatják végig az előadókat, de valódi beleszólási lehetőséghez nem is jutnak.

Két párt jut be az Európai Parlamentbe?

- Mennyire tükröződik a politika válsága a közhangulaton?

- Az országban 2006 óta folyamatosan negatív a közhangulat. Az általános pesszimizmus is a kormány felelőssége, hiszen már évek óta nem tud semmi biztatót, semmi lelkesítőt mondani az embereknek. A rendszeres politikai visszaélések, botrányok apátiába sodorták a lakosságot, a többséget nagyon nehéz lesz választási részvételre késztetni.

- Mindezek tükrében milyen részvételre és milyen eredményre számít az EP-választáson?

- A jelenlegi felmérések alapján 40 százalék körüli részvételi arányra számítunk. Ha így alakul, a 22 EP-helyből a Fidesz vezette pártszövetség körülbelül 14-15 képviselőt küldhet. Ha sokkal jobban sikerül mozgósítaniuk, akkor a 17 helyet is elképzelhetőnek tartom, de ehhez nagyon jó kampányra van szükség. Most úgy tűnik, hogy csak a Fidesz és az MSZP fog tudni képviselőket küldeni Brüsszelbe, a másik két parlamenti pártnak nagyon alacsony a támogatottsága.

A Jobbik sikere és a szélsőjobbos riogatás

- Mi a helyzet a Jobbikkal?

- A Jobbik egy érdekes kérdés, hiszen a közvélemény-kutatások alapján lassan, de erősödik. Viszont a mozgósításban nem állnak olyan jól, ezért csak akkor lehet esélyük, ha nagyon alacsony lesz a részvételi arány. Ha mégis mandátumot szereznek, az gondot jelenthet a Fidesz számára a következő évi országgyűlési választásokon, hiszen az MSZP rögtön szélsőjobbos veszéllyel fog riogatni, és össze fogja mosni a jobboldalon lévő pártok támogatóit, hiszen ezzel eddig is mindig sikerül néhány szavazót elnyerniük.

- Milyen kampányra számít a szocialisták részéről?

- Hiába az EU parlamentjébe delegáljuk a képviselőket, a kampány során mégis kemény belpolitikai vitákra és éles szócsatákra van kilátás. Az MSZP célja ugyanakkor egyértelműen csak a vereség minimalizálása lehet. Már most igyekeznek relativizálni az EP-választás jelentőségét. Ezt szolgálja például, hogy a listájukkal is a többiekhez képest jóval később állnak elő, mintha mindegy lenne, kiket jelölnek. Az esetleges alacsony részvételi arányt a szocialisták arra fogják felhasználni, hogy magukat igazolják vele: csak a Fidesz-szavazók mentek el, így nem is reprezentatív a végeredmény.

- Lehet-e hatása az EP-választásnak a hazai politikai helyzetre?

- Az összes eddigi népszavazásnak és EP-választásnak jelentős hatása volt a belpolitikára, így várhatóan ez most is így lesz. 2004-ben röviddel az első EP-választás után kényszerítették távozásra

Medgyessy Pétert

, 2008-ban a szociális népszavazást követően menesztették

Horváth Ágnest

az egészségügyi minisztérium éléről, majd az emiatt kirobbant koalíciós válság elvezetett a kormánykoalíció felbomlásához. Az viszont egyértelmű, hogy csak jelentős jobboldali győzelem esetén várható nagyobb belpolitikai változás.