Ez a hír is érdekelheti
Áttörés a demokráciában? Zelenszkij megdöbbentő kijelentést tett
Szeged ipartörténeti ikonja: a víztorony, ami túlélte a háborút
Ma már ipartörténeti védett műemlék. Szeged vasbeton víztornya túlélte a háborút is és mára már ikonná vált.
A szegedi Szent István téri víztorony nemcsak ipari műtárgy, hanem városi jelkép is. Száz éve szolgálja a közösséget: hol vízzel, hol emlékezettel. Háborút átvészelve, a mérnöki teljesítmény örök példájaként vált az Öreg Hölgy a város szívévé.
Az Öreg Hölgy: több mint víztorony
Több mint egy évszázada áll már őrt a Szent István téren a szegedi víztorony, és ez idő alatt jóval többé vált, mint puszta ipari létesítmény. A helyiek szeretetteljesen csak „Öreg Hölgyként” emlegetik, utalva a torony elegáns, időtálló megjelenésére és tiszteletet parancsoló korára. Kezdetben elsődleges feladata a város vízellátásának biztosítása volt: a torony az ún. „állandó vízmű” kulcselemeként stabil víznyomást garantált a háztartásokban és közületekben.
Az alatta elterülő Szent István tér pedig fokozatosan közkedvelt találkozóhellyé és pihenőparkká vált, ahol a torony impozáns tömege árnyékában generációk nőttek fel.
Szeged túlélője a viharos századból
A 20. század viharos eseményei sem ingatták meg a torony helyét a város életében. Az I. világháború idején Szeged hátországként funkcionált, így a víztorony továbbra is zavartalanul szolgálta a polgárokat és a helyőrségeket. A II. világháború alatt a legtöbb európai nagyvárosban a stratégiai jelentőségű építményeket – így a víztornyokat – gyakran érte támadás, hiszen a vízellátás megbénítása komoly károkat okozhatott a civil lakosságnak.
Szeged azonban szerencsésnek mondhatja magát: a városra zúduló bombázások és harcok közepette a Szent István téri víztorony sértetlen maradt, sem a légi, sem a földi hadműveletek nem tették benne kárt.
A torony 1904 óta folyamatos üzemben állt, és még a háborús évek alatt is biztosította a város alapvető vízigényét. E csodás túlélésnek köszönhetően a háborút követően is eredeti formájában pompázhatott tovább.
Szimbólummá nemesedett ipari remek
A háborúk utáni évtizedekben a víztorony szerepe részben átalakult: miközben továbbra is része maradt a vízhálózatnak, egyre inkább városszimbólumként és kultikus épületként tekintettek rá.
Szeged emblémái közé emelkedett – akárcsak a Dóm tér vagy a Fogadalmi templom, úgy az „Öreg Hölgy” is megkerülhetetlen része lett a városképnek. Számtalan képeslapon, festményen és fotón tűnik fel jellegzetes sziluettje, a helyiek és turisták számára egyaránt a város identitásának része.
Olyan történelmi tanú, amely átélte Szeged minden örömét és megpróbáltatását a 20. században, és ma is büszkén hirdeti a város múltját és fejlődését.
Védett örökség – a torony reneszánsza
A szegedi víztorony nemcsak a városának kincs, hanem az egész ország ipartörténetének is becses darabja. Magyarország első vasbeton szerkezetű víztornyaként az építése idején páratlan mérnöki teljesítménynek számított, ráadásul máig működőképes – ami ritkaság az ilyen korú ipari építményeknél.
E különleges státusz elismeréseként a víztorony 2003 márciusában egyedi ipartörténeti műemléki védettséget kapott. Ez a védelem biztosítja, hogy az épületet eredeti állapotához hűen megőrizzék a jövő generációi számára, és semmilyen átépítés vagy bontás ne veszélyeztesse fennmaradását.
A torony ezzel hivatalosan is felkerült Magyarország műszaki kultúrtörténetének térképére, mint kiemelt nemzeti érték.
Mérnök-panteon és városi büszkeség
A 20. század második felében a víztorony állaga ugyan romlani kezdett – főképp a vasbeton szerkezet természetes öregedése és a betonacél korróziója miatt –, de ipartörténeti jelentősége miatt folyamatos figyelem övezte.
Már 1959–60-ban sor került egy nagyobb homlokzati felújításra, hogy a torony megjelenése és állapota méltó maradjon rangjához. A legátfogóbb rekonstrukciót azonban a 21. század elején végezték el rajta, amikor is a fenntarthatóság és örökségvédelem jegyében teljes körűen megerősítették és restaurálták (erről bővebben a következő szakaszban). Mindeközben a víztorony környezete is megszépült: a Szent István teret parkosították és Mérnök-panteonnal gazdagították.
A 2006-os térfelújítás során a torony körül hét neves magyar mérnök és építész – köztük Zielinski Szilárd, Korb Flóris, Magyar Ede, Zsigmondy Béla – mellszobrát helyezték el, afféle szabadtéri panteonként.
Ezzel a város egyszerre tisztelgett a víztorony tervezői és korának műszaki úttörői előtt. A szobrok nemcsak díszítik a teret, de emlékeztetnek arra, hogy a víztorony a magyar mérnöki tudás diadalának állít emléket.
Ma a Szent István téri víztoronyt méltán emlegetik ipartörténeti remekként. Szeged büszkeségeként gyakran szerepel műszaki örökségeket bemutató kiállításokon és publikációkban, valamint műemléki séták kedvelt állomása. Az „Öreg Hölgy” története azt bizonyítja, hogy egy ipari funkciójú építmény is válhat ikonikus örökséggé, ha elegendő értéket és történetet hordoz magában.
További híreink:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025