Akár 50 évig is bírhatja az Indóház tér megújult burkolata +fotók +videó
A múlt nagy kérdéseiből vizsgáznak ma az érettségizők
Az érettségik harmadik napján történelemmel folytatódik a megméretés országszerte. Több mint hetvenezer diák ül ma ismét vizsgapadba, hogy bizonyítsa: nemcsak az évszámokat tudja, hanem a történelmi korszakok közötti összefüggéseket is átlátja. A matematika után sokak szerint újabb nehéz tantárgy következik a történelemmel, ahol a forráselemzés, a logikus gondolkodás és a komplex látásmód legalább olyan fontos, mint a lexikális tudás.
A matematika után újabb komoly megméretés vár az érettségizőkre: május 6-án történelemből kell számot adniuk tudásukról a diákoknak. Sokak szerint ez az a tantárgy, ahol már nem elég pusztán bemagolni az adatokat és évszámokat, hanem a különböző korszakok közötti összefüggéseket, társadalmi folyamatokat és politikai változásokat is át kell látni.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint történelemből középszinten 71 504, emelt szinten pedig 8273 tanuló érettségizik. Az idei vizsgaidőszak összességében is hatalmas létszámot mozgat meg: országszerte több mint 148 ezren vesznek részt az érettségiken, amelyeket 1170 helyszínen és 3360 vizsgabizottság közreműködésével szerveznek meg.
A történelemérettségi mindig különleges kihívás
A történelem tantárgy sajátossága, hogy egyszerre követel pontos lexikális tudást és összetett gondolkodást. A vizsgázóknak nemcsak azt kell tudniuk, mikor zajlott egy adott esemény, hanem azt is, milyen okok vezettek hozzá, milyen következményei voltak, és hogyan illeszkedik a történelem nagyobb folyamataiba.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a diákok számára gyakran a forráselemzés jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A feladatokban térképek, grafikonok, korabeli idézetek, karikatúrák vagy politikai dokumentumok is szerepelhetnek, amelyeket értelmezni kell. A vizsga tehát ma már jóval többről szól, mint egyszerű évszám-visszamondásról.
Különösen fontos szerepe van a modern kori történelemnek, a 20. századi eseményeknek és Magyarország történetének is, hiszen ezek rendszeresen hangsúlyos részei az érettségi feladatsoroknak.
A matematika után sokan fellélegeztek
A történelemérettségit közvetlenül a matematika vizsga követi, amelyet sok diák az egész érettségi időszak legnehezebb napjának tart. Az idei matekérettségin a diákoknak két feladatsort kellett megoldaniuk összesen 180 perc alatt.
Az első rész rövidebb, alapvető feladatokból állt, míg a második részben már összetettebb példák, több lépéses számítások és logikai feladatok vártak a tanulókra. A feladatsorok érintették többek között az algebra, a geometria, a függvények, a kombinatorika és a valószínűségszámítás témaköreit is.
A matematikai érettségi különlegessége, hogy középszinten alaphelyzetben nincs szóbeli vizsga. Ugyanakkor akik az írásbelin nem érik el a ketteshez szükséges 25 százalékot, de legalább 12 pontot szereznek, még szóban javíthatnak.
Nehezebb volt az idei magyarérettségi
A pedagógusok szerint az idei magyar nyelv és irodalom érettségi az elmúlt évekhez képest valamivel nehezebb volt, ugyanakkor teljesíthető maradt azok számára, akik megfelelően felkészültek.
A diákoknak szövegértési feladatokat, irodalmi műveltségi kérdéseket, stílusirányzat-felismerést és versértelmezést is meg kellett oldaniuk. Az egyik legnagyobb figyelmet Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című verse kapta, amely az esszéfeladat egyik választható témája volt.
A vizsgázóknak nemcsak az irodalmi ismereteiket kellett bizonyítaniuk, hanem azt is, hogy képesek összefüggően, logikusan és megfelelő stílusban hosszabb szöveget alkotni.
Rekordközeli számok az idei vizsgaidőszakban
Az idei érettségi ismét megmutatta, mekkora jelentősége van még mindig a középiskolai záróvizsgának Magyarországon. Több mint 79 ezer végzős középiskolás vesz részt a vizsgákon, emellett rengetegen tesznek előre hozott, szintemelő vagy ismétlő érettségit is.
A rendes érettségi vizsgák száma meghaladja a 228 ezret, de emellett közel 140 ezer előre hozott vizsgát is regisztráltak. A szintemelő vizsgák száma szintén jelentős, hiszen sok diák próbál jobb eredményt elérni a felvételi pontszám növelése érdekében.
Minden százalékpont számít
Az érettségi eredménye ma már nemcsak egy iskolai bizonyítvány része, hanem a felsőoktatási felvételi egyik legfontosabb eleme is. A diákok pontszámát az érettségi eredmények, a tanulmányi pontok és az intézményi pontok együttese adja.
A maximálisan megszerezhető pontszám 500, amelyből 200 pontot az érettségi eredmények, további 200-at a tanulmányi eredmények, 100-at pedig különböző többletteljesítmények – például nyelvvizsga vagy versenyeredmények – jelenthetnek.
Különösen fontos az emelt szintű vizsga szerepe: aki legalább 45 százalékot ér el emelt szinten, további 50 felvételi pontot kap. Ez sok esetben döntő lehet egy népszerű egyetemi szak esetében.
Hamarosan jönnek a nyelvi vizsgák
A történelemérettségi után az idegen nyelveké lesz a főszerep. Május 7-én angolból, május 8-án pedig németből vizsgáznak a diákok. Az angol továbbra is toronymagasan a legnépszerűbb idegen nyelv, hiszen több tízezren tesznek belőle közép- vagy emelt szintű érettségit.
Az írásbelik után rövid szünet következik, majd júniusban megkezdődnek a szóbeli vizsgák is. Az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között tartják, a középszintűeket pedig június 15. és július 1. között.
További híreink:
