Fiatalok kedvence volt, most végleg eltűnt Szegedről az ismert üzlet
Matek napja: több tízezer diák előtt az egyik legnagyobb kihívás
A magyarérettségi után matematikával folytatódik a vizsgaidőszak, amelyet sok diák a legnehezebbnek tart. Több mint 71 ezer tanuló ül ma középszinten írásbelire, míg emelt szinten több mint 8 ezren próbálnak megfelelni a követelményeknek. Az eredmények nemcsak az érettségi jegyeket, hanem a felsőoktatási felvételi esélyeket is jelentősen befolyásolhatják.
Az érettségi második napja sok diák számára a legnagyobb kihívást jelenti: matematika következik. Május 5-én több mint hetvenezer tanuló ül be az iskolapadba, hogy számot adjon tudásáról abból a tantárgyból, amelyet a legtöbben a vizsgaidőszak „mumusának” tartanak. Az idei érettségi rekordközeli létszámmal zajlik, országszerte több mint 148 ezer vizsgázó vesz részt a megmérettetéseken, mintegy 1170 helyszínen.
Több mint hetvenezer diák előtt a feladat
Matematikából középszinten 71 599-en, emelt szinten pedig 8264-en érettségiznek. A vizsgák reggel 9 órakor kezdődnek, és szinttől függően 180 vagy 240 percig tartanak. A diákoknak nemcsak a számolási készségeiket kell bizonyítaniuk, hanem a logikus gondolkodásukat és a problémamegoldó képességüket is.
A matematikát hagyományosan a legnehezebb tárgyak közé sorolják a tanulók, sokan már hetekkel korábban feszülten készülnek rá. Nem véletlenül: az eredmény jelentősen befolyásolhatja a továbbtanulási esélyeket is, különösen azoknál, akik műszaki vagy gazdasági pályára készülnek.
Nehezebb magyar után jön a matek
Az idei érettségi első napja sem volt könnyű. A magyar nyelv és irodalom írásbelit több pedagógus is az elmúlt évekhez képest nehezebbnek ítélte. Bár a feladatsor klasszikus felépítésű volt, a diákoknak több esetben a feladatok értelmezése jelentette a kihívást.
A szövegértési részben Jókai Mór életpályájával kellett foglalkozniuk, míg az irodalmi feladatsorban stílusjegyek felismerése, versrészletek sorrendbe állítása és szerzők azonosítása is szerepelt. A második részben Arany János „A tölgyek alatt” című versének elemzése vagy egy létösszegző esszé megírása közül választhattak.
A tanárok szerint a feladatok jól mérték a diákok képességeit, ugyanakkor az is kiderült: az érettségi továbbra sem formalitás, hanem komoly kihívás.
Sűrű menetrend vár a diákokra
A matematika után sem lehet fellélegezni. Május 6-án történelemből vizsgáznak a diákok, majd az idegen nyelvek következnek: angolból május 7-én, németből május 8-án írnak írásbelit.
Az írásbeli vizsgák május 22-ig tartanak, ezt követően rövid pihenő után kezdődnek a szóbelik. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat június 3. és 10. között, a középszintűeket pedig június 15. és július 1. között tartják meg.
Rekordközeli számokkal startolt az érettségi
Az idei vizsgaidőszakban több mint 79 ezer végzős középiskolás ad számot tudásáról az érettségin.
A legtöbben rendes érettségi keretében vizsgáznak: a végzős diákok összesen 228 743 ilyen vizsgát tesznek, ami az összes megméretés 57,7 százalékát jelenti.
Jelentős az előre hozott vizsgák száma is, ebből összesen 139 757-et regisztráltak, ami a teljes vizsgaszám 35,3 százalékát adja. Emellett 17 822 szintemelő vizsgára is sor kerül.
Azok közül, akik már rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, 5969-en ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, míg a pótló- és javítóvizsgák száma együttesen 4128.
Az érettségi menete
Az írásbeli érettségi vizsgák jellemzően reggel 9 órakor kezdődnek, időtartamuk pedig tantárgytól és vizsgaszinttől függően 180 és 240 perc között alakul. A diákok közép- vagy emelt szinten tehetnek vizsgát, utóbbi a felsőoktatási felvételinél kiemelt jelentőségű, hiszen többletpontot jelenthet, sőt bizonyos szakok esetében elvárás is lehet.
A vizsgák alatt szigorú szabályok vannak érvényben, a nem engedélyezett segédeszközök használata pedig kizárást is maga után vonhat.
Az írásbeli megméretéseket követően a szóbeli vizsgák következnek: az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között tartják meg.
Nem mindegy, hány százalék
Az érettségi eredménye százalékos formában dől el, és ez határozza meg az osztályzatot is. Aki 80 százalék felett teljesít, jeles eredményt ér el, míg 25 százalék alatt elégtelen osztályzatot kap. Az emelt szint különösen fontos: aki legalább 45 százalékot elér, az 50 többletpontot kap a felvételin.
A felsőoktatásba készülők számára minden pont számít. A maximálisan elérhető 500 pontból 200-at az érettségi eredmények, 200-at a tanulmányi pontok, 100-at pedig egyéb teljesítmények – például nyelvvizsgák vagy versenyeredmények – adhatnak.
Egy nap, ami sokat jelent
A matematikaérettségi tehát nem csupán egy újabb vizsga a sorban, hanem sok diák számára sorsdöntő nap. A feszültség, az izgalom és a bizonytalanság mind része ennek az időszaknak, de egyben lehetőség is arra, hogy a diákok megmutassák, mire képesek.
A következő hetekben még számos kihívás vár rájuk, de minden egyes megírt dolgozattal közelebb kerülnek egy fontos célhoz: az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez és a következő életük kezdetéhez.
További híreink:
