Negyven éve történt a világot megrázó csernobili atomerőmű-katasztrófa
Történtek olyan dolgok a történelem során, amik örökre megváltoztatták mindenki életet, ez közéjük tartozik. Negyven éve következett be az az atomkatasztrófa, ami világszerte ismertté tette Csernobil nevét.
Egy magyar vicc 1986 májusából: "Áll egy ember az utcán mérőműszere kijelzőjét nézve. Egyszer csak mellé lép egy ballonkabátos alak és megkérdezi. Mennyi? Százhúsz hangzik a válasz. Mondjon csak tízet!" Bár mindmáig a baleset szó kerül elő leggyakrabban Csernobil kapcsán, az elnevezés félrevezető. A köznyelvben balesetnek nevezzük azt is, ha valaki egy váratlan defekt miatt kisodródik és azt is, ha másvalaki százötvennel nyílegyenesen betonfalba rohan. Csernobilban lényegében ez utóbbi történt, hiszen nem volt semmilyen műszaki meghibásodás, semmi nem romlott el: a négyes reaktorblokk kezelői a biztonsági rendszerek teljes kikapcsolásával olyan tesztnek nevezett őrültséget hajtottak végre, amivel szabályosan felrobbantották az atomreaktort.
Szovjet slendriánság: egy felrobbantott atomreaktor története
A robbanás következtében a környezetbe kikerült radioaktivitás a Hirosimában és Nagaszakiban felrobbantott atombombák együttes radioaktivitásának körülbelül kétszázszorosa volt.
Svédország volt az első ország, amelyik hírt adott a világnak a katasztrófáról két nappal a bekövetkezte után, miközben a szovjet kormány eleinte titokban akarta tartani a csernobili robbanást. A reaktorközeli, lényegében Csongrád megyényi területen tiltott zónát hoztak létre, kitelepítve az ottani lakosságot. A zónába még több tízezer évig nem lehet visszaköltözni. A legsúlyosabban érintett területek a mai Ukrajna, Belarusz és Oroszország térségei, de még Írországban is hullott radioaktív eső.
Az reaktortűz oltásához kivezényelt tűzoltók majd katonák kezdetben semmilyen védőfelszerelést nem kaptak. Jellemző, hogy a használt teherautók, műszaki eszközök, akár helikopterek is olyan sugárszennyezettek lettek, hogy a kitelepített Pripjaty város közelében ledeponálták ezeket és máig ott rozsdásodnak, míg az emberek visszatértek otthonaikba, sokszor több éves szenvedést követően meghalni.
A közelmúlt kiváló Csernobil filmsorozata is feltárta a szovjet rendszer bizarr belső anarchiáját, ami alacsony hatásfokú működésével párosulva végül a Szovjetunió teljes összeomlásához vezetett. Az elhallgathatatlan tragédia halálos sebet ejtett az önmagát felsőbbrendűnek hirdető rezsim nimbuszán és propagandáján.
A csernobili katasztrófa Magyarországi hatásai
A Csernobilból származó radioaktív anyagok az akkori légköri áramlások eredményeképpen április 30-án érték el Magyarországot.
Külföldi híradásokból már lehetett tudni, hogy rövidesen Magyarországra is elér a radioaktív sugárzás, így a Siófoki Obszervatórium munkatársa csalódottan vette észre, hogy a sugárzásmérő pont aznap elromlott. Pár perc múlva a szombathelyi kolléga is jelezte, hogy az ottani mérés is hibás lehet, majd a Győr mérőhelye is kísértetiesen hasonló hibajelenségről számolt be: a berendezés több nagyságrenddel magasabb értéket mutatott. Nem a műszerek romlottak el, a mért sugárzási értékeket egyszerűen kezdetben nem hitték el.
A hivatalos magyar közlemények igyekeztek kisebbíteni a katasztrófa hatását.
Fotó galéria: A csernobili katasztrófa
1 - 10
A csernobili katasztrófa
←
→
Figyelmeztették a lakosságot, hogy csak alapos megmosás után fogyasszon friss zöldséget és csak zacskós tejet igyon. A záhonyi vasúti határátkelőnél a vagonok sugárzásának mérésére mérőkaput állítottak fel, de olyan a lakosság tömegeit érintő intézkedésre, mint amilyen például az osztrák rendkívüli oktatási szünet elrendelése volt, vagy másutt jódtabletták kiosztása, Magyarországon nem került sor. A zöldségek korabeli piaci forgalma a visszaemlékezések szerint drámaian visszaesett, ugyanakkor sok akkori középiskolás és egyetemista azt idézi fel, hogy ebben az időszakban a menzákat elöntötte a zöldség.
Arról, hogy ezeket vajon mennyire mosták át a konyhákon már nincs információnk.
Számos magyar család őriz olyan emléket, hogy negyven éve épp vízparton tartózkodó, vagy horgászó családtag vagy ismerős nem sokkal később rákban elhunyt. Ami bizonyított, hogy az ismert sugárzásveszély ellenére a térségbe vezényelt, vagy azon áthaladó magyar kamion- és teherautósofőrök közül többeknél sugárfertőzés és szövődményei vezettek korai halálukhoz.
Tíz éve a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársai, eredeti levéltári források összeállításával bemutatták a most már negyven évvel ezelőtti nukleáris katasztrófa történetét és hazai következményeit. A számos kép, film és dokumentum IDE kattintva érhető el az érdeklődők számára.
