Hetvenedik születésnapját ünnepli Szeged Nobel-díjasa, Karikó Katalin

A mai napon töltötte be hetvenedik életévét Karikó Katalin orvosi Nobel- és Széchenyi-díjas biokémikus, akadémikus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője, a Magyar Szent István Rend, a Corvin-lánc kitüntetettje.

Az Egyesült Államokban élő kutató Szolnokon született 1955-ben. Kisújszálláson nőtt fel, az ottani Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, és elsőként ő nyerte el az iskola által alapított, a biológia területén legkiválóbb diáknak járó Jermy Gusztáv-díjat. A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) végzett kutatómunkája eredményeként alma materében védte meg PhD-dolgozatát, 1983-ban avatták doktorrá.

Az MTA ösztöndíjasaként az SZBK Biofizikai Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni. 1985-ben egy leépítéskor elbocsátották, ezután családjával az Egyesült Államokba ment, ahol a philadelphiai Temple Egyetemen szerzett állást. Három évvel később Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott, RNS-t izolált sejtekből, amelyeket azután megpróbált visszajuttatni és követni a hatásukat. 1989-ben újra Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen kapott állást, ahol huszonnégy évig kutatott.

Itt indította el az mRNS (hírvívő RNS)-kutatást, és 1998-tól együtt dolgozott Drew Weissman immunológussal. 2005-ben jegyeztették be szabadalmukat a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika). Leírták, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást és így terápiás célokra felhasználható legyen, és kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot. Karikó Katalin Weissman mellett társalapítója és 2006-tól 2013-ig vezérigazgatója is volt az RNARx nevű cégnek. 2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramacuval elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol 

A mainzi székhelyű BioNTech vállalatot választották, mert ott már készítettek szintetikus mRNS-t terápiás célra. Karikó Katalin hamarosan a cég alelnöke, 2020-ban a New York-i székhelyű Pfizer multinacionális gyógyszergyár és a BioNTech koronavírus elleni közös mRNS-vakcinája fejlesztésének egyik irányítója lett. 2022 szeptemberével lemondott alelnöki posztjáról, hogy újra a tudományos munkának szentelhesse idejét.

2024-ben egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Karának professzora lett.

Ugyanebben az évben - Drew Weissmannal megosztva - orvosi-élettani Nobel-díjat kapott "a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését". 2024-ben Magyar Corvin-lánc kitüntetést vehetett át.

Festmény ábrázolja Karikó Katalint és Szent-Györgyi Albertet a 17 emeletes újszegedi társasház oldalán, az alkotást 2023 december végén adták át.

Tavaly április után júniusban is Szegedre látogatott a Nobel-díjas kutató. Karikó Katalin az ünnepi könyvhét országos rendezvénysorozatán vett részt.

Novemberben inspiráló előadást tartott Szeged a kutató, aki a fiataloknak azt üzent beszédében.

Karikó Katalint születésnapja alkalmából tematikus műsorokkal köszönti a közmédia, a Szegedi Tudományegyetem pedig tárlatvezetéssel egybekötött kiállítást rendez a tiszteletére.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán