Egyház

Október 31.: világot rengető kalapácsütések + VIDEÓ

Október 31.: világot rengető kalapácsütések + VIDEÓ

2010. október 31., vasárnap
Október 31.: világot rengető kalapácsütések + VIDEÓ

493 éve, 1517. október 31-én Luther Márton, ágoston rendi szerzetes, a teológia doktora, a wittenbergi egyetem tanára 95 tételével elindította azt a mozgalmat, amelyből a későbbiekben a mai protestáns egyházak kinőttek.

Luther

az akkori katolikus egyház visszásságai ellen szóló tételeit október 31-én küldte el

Albrecht

mainzi érseknek. A hagyomány szerint ezeket a tételeket ki is szegezte a wittenbergi vártemplom kapujára – hogy ez valóban megtörtént volna, történelmileg nem igazolt. Luther sok más mellett főként a búcsúcédulák árusítását ostorozta, hiszen az akkori egyház azt hirdette, hogy a búcsúcédulák megvásárlásával bűnbocsánatot nyerhetnek a hívek, nemcsak maguk, hanem elhunyt szeretteik számára is. Kezdetben ötven évenként hirdetettek a pápák úgynevezett búcsúéveket, amikoris egy Rómában tett zarándoklatért teljes búcsút (bűnbocsánatot) ígértek a híveknek, ami természetesen komoly bevételt jelentett Rómának és az egyháznak egyaránt. Később feleződött, majd tovább csökkent a búcsúévek közötti időszak, mígnem a Szent Péter bazilika felépítéséhez már nem is hirdettek ilyet – a búcsúcédulákat pápai küldöttek hordták szét Európa-szerte. A lutheri tanokat általában négy latin kifejezéssel foglalják össze: sola gratia – egyedül Isten kegyelme által menekülhet meg az ember, sola fide – egyedül hit által igazulhatunk meg, sola scriptura – egyedül a Szentírás a keresztyén hit alapja, solus Christus – egyedül Jézus Krisztus által van megigazulás és megváltás. A reformáció számos vívmányt hozott, így például az anyanyelvű igehirdetést vagy a lutheri bibliafordítást. Luther Márton nem akart új egyházat alapítani, kezdetben ágoston rendi szerzetesként hitt abban, hogy reformokkal újra helyes útra vihető a katolikus egyház. Ám először birodalmi, majd pápai átokkal sújtották, a helyzet politikailag is kiéleződött, a másik oldal nem hajlott semmiféle kompromisszumra - ez vezetett az evangélikus egyház megszületéséhez. A két felekezet közötti ellentétet a huszadik században feloldandó 1999. október 31-én írták alá a Katolikus Egyház és a Lutheránus Világszövetség képviselői a Megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot Augsburgban, melyben elismerték, hogy az ember üdvösségét tekintve teljesen Isten kegyelmére van utalva. Ezzel tulajdonképpen a hitből fakadó jócselekedeteket nevezték meg közös konklúziónak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.