Újra erősödik a migrációs nyomás a határon, folyamatos a védekezés a déli határnál
Rovó László: döntő évtized jön, de utána száz évig élhetünk
A következő évtized sorsfordító lehet nemcsak a felsőoktatás, hanem az egész társadalom számára – erről beszélt az Indexnek adott interjúban Rovó László. A Szegedi Tudományegyetem vezetője szerint a technológiai fejlődés olyan tempót diktál, amelyhez alkalmazkodni kell, különben lemaradunk. Rovó László szerint az intézmény célja 100 év után is, hogy Szegedet szellemi központtá emelje.
Gyorsuló technológiai fejlődés, geopolitikai feszültségek és átalakuló felsőoktatás – ebben a közegben kell helytállnia a magyar egyetemeknek. A Szegedi Tudományegyetem rektora szerint a következő tíz év döntő lesz: ha sikerül alkalmazkodni, olyan tudományos és gazdasági előnyre tehetünk szert, amely hosszú távon is meghatározza az ország jövőjét. Az Indexnek adott interjúban Rovó László átfogó képet adott arról, merre tart a tudomány, az oktatás és a technológia.
Szeged mint szellemi központ
A rektor világosan fogalmaz: az egyetem küldetése nem változott az elmúlt száz évben. Ahogyan Klebelsberg Kunó Trianon után Szegedet szellemi központtá akarta emelni, ma ugyanez a cél a csúcstechnológia korszakában is.
Az egyetem működésének alapja, hogy a kutatók valóban kutathassanak: az adminisztráció és a forrásszerzés terhét minimálisra kell csökkenteni. A gondolat nem új, hiszen már Szent-Györgyi Albert is megfogalmazta: az egyetem feladata a tudás gyűjtése, gyarapítása és a társadalom szolgálata.
A rektor szerint a rangsoroknál fontosabb, hogy az intézmény közvetlenül hozzájáruljon Magyarország fejlődéséhez – akár az iparon, akár az egészségügyön, akár a társadalmi innováción keresztül.
Erasmus: nemcsak magyar, hanem európai veszteség
Az interjú egyik kulcstémája az Erasmus és a Horizont Európa programokból való kizárás volt. Rovó László szerint a döntés nemcsak a magyar egyetemeknek, hanem egész Európának káros.
Úgy látja, az Európai Bizottság „fűnyíróelv” alapján döntött, anélkül hogy intézményenként vizsgálta volna a helyzetet. A nemzetközi partnerek értetlensége is ezt támasztja alá: több európai egyetem számára is nehezen feldolgozható a döntés.
A rektor hangsúlyozta, hogy az SZTE nem maradt mozgástér nélkül: erősödnek a keleti kapcsolatok, különösen Kína és más ázsiai partnerek felé. Emellett az egyetem saját forrásból is biztosít lehetőséget a hallgatók külföldi tanulmányaira.
Szuperszámítógép és világszínvonalú kutatás
Az SZTE egyik legnagyobb előnye a modellváltás után megnövekedett forrásokban rejlik. Ezekből olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.
A rektor kiemelte:
- mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógépet vásároltak,
- létrehozzák a világ egyik legmodernebb krio-elektronmikroszkópiás központját,
- és az infrastruktúrát országos hálózatként is megnyitják.
A cél nem csupán az, hogy Szeged erős legyen, hanem hogy az egész magyar kutatási rendszer profitáljon ezekből az eszközökből.
A mesterséges intelligenciára optimalizált szuperszámítógép projektről az SZTE alábbi videójában további részleteket osztott meg:
BYD, ipar és az oktatás átalakulása
A rektor külön kitért a régió ipari fejlődésére is, például a BYD szegedi beruházására.
Szerinte az egyetem egyik legfontosabb feladata, hogy a helyi gazdaság számára magas szinten képzett szakembereket biztosítson. Ez nemcsak mérnököket jelent, hanem nyelvtudást és alkalmazkodóképességet is – például már most vannak hallgatók, akik kínaiul tanulnak.
Az oktatás szerkezete is átalakul: a zárt, hosszú képzések helyett egyre inkább az élethosszig tartó tanulás kerül előtérbe. A nemzetközi platformok – például a Coursera – integrálása is ezt a célt szolgálja.
Rovó László: a Nobel-díj nem cél, hanem következmény
Az SZTE több Nobel-díjas tudóshoz kötődik, de a rektor szerint nem ez a legfontosabb cél. A modern kutatás már nem egyéni teljesítmény, hanem hálózati együttműködés eredménye.
A „kávéházi effektus” – ahogy Teller Ede gondolatára utalt – azt jelenti, hogy az áttörések gyakran a kutatók közötti informális együttműködésből születnek.
Az egyetem feladata tehát az, hogy ezt a hálózatot létrehozza és működtesse.
Jövőkép: mesterséges intelligencia, nanotechnológia, űrkutatás
A jövő technológiái már nem elméleti kérdések. Az SZTE kutatásai között szerepelnek:
- intelligens nanotechnológiai anyagok,
- új típusú, nem invazív gyógyászati megoldások,
- valamint űrkutatási projektek.
A rektor szerint a következő években az orvostudomány is radikálisan átalakul: a sebészeti beavatkozásokat egyre inkább biológiai és technológiai megoldások válthatják fel.
Az Index teljes interjúja itt olvasható.
További híreink:
Orbán Viktor: Évi egymillió forintot bukna egy család a Tisza energiatervével +videó
