Orbán Viktor üzent Zelenszkijnek: A magyarokat nem lehet megzsarolni + videó
Négy és fél milliárdos kutatási fejlesztés zárul le az SZTE-n
Új szintre léphet a hazai kutatás-fejlesztés: a célegyenesbe érkezett a Szegedi Tudományegyetem négy és fél milliárd forintos krio-elektronmikroszkópos beruházása. Az intézmény saját forrásából megvalósuló fejlesztés során Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformja jön létre, amely az anyagtudomány, a nanotechnológia, a molekuláris biológia és a gyógyszerkutatás területén is áttörést hozhat. A napokban az utolsó berendezés is megérkezett a szegedi műszerközpontba, így hamarosan teljes kapacitással működhet az új kutatási infrastruktúra.
Új korszak küszöbére érkezett a Szegedi Tudományegyetem egyik legjelentősebb tudományos beruházása. Az intézményben hamarosan teljes kapacitással működhet a Krio-Elektronmikroszkóp Műszerközpont, amelynek létrehozása mintegy négy és fél milliárd forintos fejlesztés eredménye.
A projekt célja, hogy Magyarországon elsőként egy olyan krio-elektronmikroszkópos platform jöjjön létre, amely az anyagtudomány, a nanotechnológia, a molekuláris biológia, valamint a gyógyszerkutatás területén is új lehetőségeket nyit.
Megérkezett az utolsó csúcskategóriás műszer
A napokban az utolsó berendezés is megérkezett az SZTE új műszerközpontjába. Az Apreo 2 S LoVac pásztázó elektronmikroszkóp a legmodernebb technológiák közé tartozik, és képes az anyagok felszínének nanométeres részleteit is láthatóvá tenni.
A 2024 tavaszán indult fejlesztés során összesen négy csúcskategóriás berendezést szereztek be. A Tundra krio-transzmissziós elektronmikroszkóp a minták előszűrését és optimalizálását segíti, a Glacios 2 típusú mikroszkóp pedig vírusok és fehérjék háromdimenziós szerkezetének vizsgálatára alkalmas. A Talos F200i transzmissziós elektronmikroszkóp a nanoszerkezetek és akkumulátor-anyagok elemzésében játszhat kulcsszerepet.
Új dimenzió Szegeden a kutatásban és a gyógyításban
A krio-elektronmikroszkópia az elmúlt évek egyik legjelentősebb tudományos áttörése, amely lehetővé teszi rendkívül bonyolult biológiai és anyagszerkezeti folyamatok vizsgálatát. A módszer segítségével olyan rendszerek is tanulmányozhatók, amelyek korábban más technológiákkal nem voltak hozzáférhetők.
Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint a beruházás új dimenziót nyit az egyetem számára. A kutatók olyan mérettartományban vizsgálhatják az anyagokat és biológiai rendszereket, amely pontosabb alapot adhat új gyógyszerek, vakcinák vagy biotechnológiai megoldások fejlesztéséhez.
A fejlesztés az egyetem tudományos pozícióját is erősítheti, hiszen az infrastruktúra nemcsak az SZTE kutatóinak, hanem ipari partnereknek és más tudományos intézményeknek is lehetőséget biztosít a legmodernebb vizsgálati módszerek használatára.
A hazai kutatás versenyképességét is növelheti
A Szegeden létrejövő krioEM platform jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét a kutatás-fejlesztés területén. A szerkezeti kémia, a biokémia, a biológia, a nanotechnológia vagy éppen a gyógyszergyártás területén dolgozó szakemberek számára egyaránt új kutatási lehetőségeket kínál.
A műszerközpont a jövőben akár egy országos elektronmikroszkóp-hálózat részeként is működhet, amelyben több kutatóintézet és egyetem együttműködve használhatja a modern infrastruktúrát.
További híreink:
